eur:
408.06
usd:
375.13
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Az Európai Bizottság (EB) következő elnökének jelölt Ursula von der Leyen német védelmi miniszternek (k) gratulál David-Maria Sassoli, az Európai Parlament olasz elnöke (j), miután a parlament megválasztotta a tisztségre a strasbourgi plenáris ülésén 2019. július 16-án. A képviselők 383 szavazattal, 327 ellenében, 22 tartózkodás és egy érvénytelen szavazat mellett támogatták a kereszténydemokrata politikus bizottsági elnöki kinevezését.
Nyitókép: MTI/AP/Jean-Francois Badias

Így szavazták meg az Európai Bizottság új elnökét

Egy demokráciában a többség, az többség - reagált a szoros eredményt firtató újságírói kérdésekre Ursula van der Leyen. Mindössze kilenc szavazattal kapott többet a német politikus, mint amennyi minimálisan kellett a megválasztásához. Hidvéghi Balázs fideszes EP-képviselő szerint a fideszes voksok nélkül ez a többség nem lett volna meg.

Megkezdődik a munka egy erős és egységes Európai Unió megteremtése érdekében, a belső harcok helyett a közös kihívások leküzdésére kell összepontosítani - jelentette ki Ursula von der Leyen, miután megválasztották az Európai Bizottság következő elnökének kedd este Strasbourgban.

A szavazás eredményének kihirdetése után láthatóan megkönnyebbült von der Leyen későbbi sajtótájékoztatóján leszögezte, klímabarát EU-t kíván teremteni, amely a polgárokat szolgálja, gazdaságilag erős, illetve a jogállamiság és a demokrácia tiszteletén alapul. Rámutatott, hogy mindig Európáért szeretett volna dolgozni, ezért olyan érzés ez számára, mint a hazatérés. Hozzátette, Brüsszelben, valamint Strasbourgban fogja tölteni a nyarat, hogy felkészüljön az új feladatára.

A szoros eredménnyel kapcsolatos újságírói kérdésekre válaszolva kijelentette, hogy "demokráciában a többség, az többség", és

ez jó kezdőpontnak számít, minthogy két héttel ezelőtt még nem ismerte őt a képviselők egy jelentős része.

Mint arról korábban az Infostart beszámolt, a szavazás titkosan zajlott, így teljes bizonyossággal sosem fog kiderülni, melyik frakció és melyik képviselő hogyan szavazott, az viszont a nyilatkozatok alapján bizonyosnak tűnik, hogy

az MSZP-s Ujhelyi Istvánt és a jobbikos Gyöngyösi Márton leszámítva a másik 19 magyar EP-képviselő megszavazta Ursula von der Leyent a bizottság elnökének, vagyis

a konzervatív politikusra szavazott a 13 fideszes képviselő, a négy DK-s, és a két momentumos is.

Hidvéghi Balázs fideszes EP-képviselő erről az InfoRádiónak azt mondta: az Európai Néppárt (EPP) magyar nemzeti delegációja megelőlegezett bizalom mellett támogatta szavazataival, de határozott elvárásokkal van az Európai Bizottság új elnöke iránt, akivel esély nyílik egy kiegyensúlyozottabb és józanabb európai uniós politikára.

A szocialista Ujhelyi István szintén az InfoRádióban azzal indokolta azt, hogy nemmel szavazott, hogy antidemokratikusnak tartja, és nem ért egyet a bizottság új elnökének jelölési módjával, ugyanakkor úgy véli, Ursula von der Leyen nem okoz majd örömet a Fidesz-KDNP-nek, mert az, amit a német politikus képvisel, szöges ellentétben áll Orbán Viktor programjával.

A tagállamok vezetői által Jean-Claude Juncker utódjául jelölt politikust mandátuma november 1-jén kezdődik és öt évig tart. A szavazást követően David Sassoli, az EP új elnöke gratulált az eredményhez, és kiemelte,

rendkívül fontos időszak következik most, elő kell készíteni a biztosjelöltek meghallgatását.

"A következő néhány év nagyon fontos az Európai Unió jövője szempontjából, a feladatot csak akkor oldhatjuk meg sikeresen, ha szoros és teljes együttműködésben dolgoznak együtt az intézményeink" - fogalmazott.

Az Európai Bizottság megválasztott elnöke most hivatalos levélben kéri majd fel a tagországok vezetőit, hogy tegyenek javaslatot a brüsszeli testület tagjaira. A biztosjelöltek meghallgatására szeptember 30. és október 8. között kerül sor az EP illetékes bizottságaiban. Ezután a parlamentnek a teljes biztosi testületet meg kell választania, ami várhatóan az október 21-24-i plenáris ülésen lesz.

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×