eur:
408.06
usd:
375.13
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Az Európai Bizottság elnökének megválasztott Ursula von der Leyen német kereszténydemokrata politikus az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén Strasbourgban 2019. július 16-án.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Viták és csaták várhatnak az új bizottsági elnökre

Egy új európai bizottsági stratégia, majd a 26 vagy 27 tagú testület összeállítása lesznek a következő feladatai Ursula von der Leyennek. A BruxInfo brüsszeli irodájának igazgatója az InfoRádió Brüsszeli hét című műsorának azt mondta: komoly viták lesznek az új bizottsági tagok személye és az általuk vezetett portfóliókat illetően.

Az Európai Bizottság elnökének megválasztott Ursula von der Leyen mandátuma november 1-jén kezdődik és öt évig tart, ám addig is sok feladat vár rá.

Programbeszédet kell tartania

– emelte ki a BruxInfo brüsszeli irodájának igazgatója. Fóris György az InfoRádióban kifejtette: a német politikus az Európai Parlamentben csak hitvallást tett, koncepcióvázlatot mutatott be fél órában, amit hatásosan, meggyőzően mondott el, hiszen sokakat ezzel állított maga mellé. Azonban harminc percben nem lehet felvetni feladatokat és konkrét megoldási javaslatokat is mellékelni hozzájuk.

Ursula von der Leyennek új bizottsági stratégiát kell kidolgoznia. A jelenlegi elnök, Jean-Claude Juncker tíz prioritással állt elő öt évvel ezelőtt – emlékeztetett a szakértő.

Fóris György szerint a leendő elnök számára a neheze azzal kezdődik, hogy össze kell raknia a bizottságot, el kell fogadnia 26, vagy a britekkel együtt 27 biztosjelöltet.

Eddig egyik kormány sem jelölt tagokat, mert nem volt bizottsági elnök hivatalosan. A megválasztott elnök most hivatalos levélben kéri majd fel a tagországok vezetőit, hogy tegyenek javaslatot a brüsszeli testület tagjaira.

Ursula von der Leyen már jelezte, azt szeretné, hogy fele-fele arányban férfi és női tagjai legyenek a testületnek. Ha tehát sok férfit delegálnának a kormányok, akkor vissza fog utasítani jelölteket – mondta a szakértő.

Fóris György arra számít, hogy az elnökre viták és csaták várnak a bizottság összeállításakor. Bizonyos kormányok bizonyos portfóliókat fognak követelni maguknak, és elképzelhető, hogy a német politikus másra akarja bízni a területet.

„Egy őrült nagy mátrixtáblázaton kell 26 ember között 26 feladatot elosztani”

- mondta a munkáról a BruxInfo brüsszeli irodájának igazgatója.

Emellett az elnöknek úgy kell összeráznia a csapatot és egy szintben felkészítenie, hogy a biztosok szeptemberben az EP-szakbizottsági meghallgatásain, három órán keresztül tudjanak válaszolni a képviselők kérdéseire és elfogadtassák magukat.

Az egész bizottságnak bizalmat kell kapnia, mert ha ez nem így lesz, akkor az egész testület bukik, és az elnök helyzete is bizonytalanná válik.

A biztosjelöltek meghallgatása szeptember 30. és október 8. között lesz az EP illetékes bizottságaiban. Ezután a parlamentnek a teljes biztosi testületet meg kell választania, ami várhatóan az október 21-24-i plenáris ülésen történik majd.

A témáról bővebben is szó szerda este 7 órától az InfoRádió Brüsszeli hét című műsorában.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×