Infostart.hu
eur:
388.66
usd:
330.04
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Az Európai Bizottság elnökének megválasztott Ursula von der Leyen német kereszténydemokrata politikus az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén Strasbourgban 2019. július 16-án.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Viták és csaták várhatnak az új bizottsági elnökre

Egy új európai bizottsági stratégia, majd a 26 vagy 27 tagú testület összeállítása lesznek a következő feladatai Ursula von der Leyennek. A BruxInfo brüsszeli irodájának igazgatója az InfoRádió Brüsszeli hét című műsorának azt mondta: komoly viták lesznek az új bizottsági tagok személye és az általuk vezetett portfóliókat illetően.

Az Európai Bizottság elnökének megválasztott Ursula von der Leyen mandátuma november 1-jén kezdődik és öt évig tart, ám addig is sok feladat vár rá.

Programbeszédet kell tartania

– emelte ki a BruxInfo brüsszeli irodájának igazgatója. Fóris György az InfoRádióban kifejtette: a német politikus az Európai Parlamentben csak hitvallást tett, koncepcióvázlatot mutatott be fél órában, amit hatásosan, meggyőzően mondott el, hiszen sokakat ezzel állított maga mellé. Azonban harminc percben nem lehet felvetni feladatokat és konkrét megoldási javaslatokat is mellékelni hozzájuk.

Ursula von der Leyennek új bizottsági stratégiát kell kidolgoznia. A jelenlegi elnök, Jean-Claude Juncker tíz prioritással állt elő öt évvel ezelőtt – emlékeztetett a szakértő.

Fóris György szerint a leendő elnök számára a neheze azzal kezdődik, hogy össze kell raknia a bizottságot, el kell fogadnia 26, vagy a britekkel együtt 27 biztosjelöltet.

Eddig egyik kormány sem jelölt tagokat, mert nem volt bizottsági elnök hivatalosan. A megválasztott elnök most hivatalos levélben kéri majd fel a tagországok vezetőit, hogy tegyenek javaslatot a brüsszeli testület tagjaira.

Ursula von der Leyen már jelezte, azt szeretné, hogy fele-fele arányban férfi és női tagjai legyenek a testületnek. Ha tehát sok férfit delegálnának a kormányok, akkor vissza fog utasítani jelölteket – mondta a szakértő.

Fóris György arra számít, hogy az elnökre viták és csaták várnak a bizottság összeállításakor. Bizonyos kormányok bizonyos portfóliókat fognak követelni maguknak, és elképzelhető, hogy a német politikus másra akarja bízni a területet.

„Egy őrült nagy mátrixtáblázaton kell 26 ember között 26 feladatot elosztani”

- mondta a munkáról a BruxInfo brüsszeli irodájának igazgatója.

Emellett az elnöknek úgy kell összeráznia a csapatot és egy szintben felkészítenie, hogy a biztosok szeptemberben az EP-szakbizottsági meghallgatásain, három órán keresztül tudjanak válaszolni a képviselők kérdéseire és elfogadtassák magukat.

Az egész bizottságnak bizalmat kell kapnia, mert ha ez nem így lesz, akkor az egész testület bukik, és az elnök helyzete is bizonytalanná válik.

A biztosjelöltek meghallgatása szeptember 30. és október 8. között lesz az EP illetékes bizottságaiban. Ezután a parlamentnek a teljes biztosi testületet meg kell választania, ami várhatóan az október 21-24-i plenáris ülésen történik majd.

A témáról bővebben is szó szerda este 7 órától az InfoRádió Brüsszeli hét című műsorában.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
Brutális ütemben fejlődött idén a mesterséges intelligencia - Karnyújtásnyira lehet az AGI?

Brutális ütemben fejlődött idén a mesterséges intelligencia - Karnyújtásnyira lehet az AGI?

2025-ben a technológia terén egyértelműen szinte minden a mesterséges intelligencia fejlődéséről szólt, a vezető AI-vállalatok pedig rendkívüli tempóban dobták idén piacra az újabbnál újabb megoldásaikat. Bár az év során sokan tartottak az "AI lufi" kidurranásától, a benchmarkok alapján az új modellek messze felülmúlták a tavalyiakat, bizonyos területeken pedig már meg is haladták az emberek képességeit. Az LLM-ek mérhető tudása azonban csak az egyik fontos tényező: az automatikus működés a másik elem, amelyről idén gyakran szó esett, különösen az általános mesterséges intelligencia (AGI) elérésével kapcsolatos várakozásokra utalva. A fejlődés ugyan egyértelműen látszik ezen a területen is, a vállalatvezetők és AI-kutatók igen megosztottak a kérdést illetően: egyesek szerint két évre, mások szerint egy évtizedre vagyunk a legokosabb emberek képességeit meghaladó, teljesen autonóm működésre képes AI-rendszerektől. Sőt, egyes vélekedések szerint addig még az AI-hoz való teljes tudományos megközelítésnek is változnia kellene.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. december 26. 12:33
×
×
×
×