Szlovákiában szombaton az elnökválasztás második fordulóját tartják, míg Ukrajnában vasárnap első körben járulnak a szavazóurnákhoz a választók.
Szlovákia
A szlovákiai elnökválasztás szombati, második fordulójában két jelöltre adhatják le voksukat a szavazásra jogosult polgárok: az ellenzéki liberálisokéra, Zuzana Caputovára, aki az első körben a szavazatok több mint 40 százalékát szerezte meg, és a voksok csaknem 19 százalékával a második helyen végzett Maros Sefcovicra, aki a legerősebb kormánypárt, az Irány-Szociáldemokrácia támogatásával indult.
Mindkét jelölt ragaszkodik azokhoz az értékekhez, amelyeket az elnökválasztás első fordulójában is képviselt – mondta az InfoRádiónak Szarka László történész. Másként ítélik meg az orosz orientáció és a visegrádi együttműködés jelentőségét – emelte ki. Ha túl sok Caputova-szimpatizáns nem marad otthon, vagy az első fordulóban kibukott radikálisok nem állnak nagy tömegekben Sefcovic mellé, akkor a papírforma szerint előbbi nyeri a választást – vélekedett.
A szakértő elmondta: a kormánypárt által támogatott Sefcovic-ról egy jelentős, közvetlenül a párttól kapott támogatás révén egyértelműen kiderült, hogy Robert Fico korábbi miniszterelnökhöz kötődő jelölt, Caputova anyagi háttere pedig erősen megkérdőjelezhető.
Ukrajna
Ukrajnában 35 millió állampolgár választhat elnököt vasárnap. A jelöltek többsége azzal kampányol, hogy véget vet az ukrán-orosz konfliktusnak, csökkenti a megélhetés költségeit, reformokat vezet be és küzd a korrupció ellen.
A csütörtökön közzétett felmérések alapján továbbra is Volodimir Zelenszkij humorista vezeti magabiztosan a jelöltek népszerűségi listáját, a második és a harmadik helyen pedig Petro Porosenko jelenlegi államfő és Julija Timosenko, a Haza párt vezetője áll gyakorlatilag holtversenyben.
Hasonlóan más országok választásaihoz, az ukrán elnökválasztás sem szakpolitikai kérdések mentén dől el - mondta korábban az InfoRádiónak Rácz András Oroszország-szakértő, a Political Capital munkatársa. Kiemelte: az ország jövője szempontjából a mostani elnökválasztásnál lényegesen fontosabb lesz az őszi parlamenti voksolás.
A közvélemény-kutatások alapján nem valószínű, hogy már vasárnap meglesz az elnökválasztás győztese. Minden bizonnyal második fordulóra lesz szükség, így az ukránok április 21-én is az urnák elé járulhatnak.
Magyarországon alacsonyabb ma az üzemanyagok ára a benzinkutakon, mint a környező országokban, és lényegesen alacsonyabb, mint az Orbán-kormány elmúlt négy évében átlagosan voltak – hangsúlyozta a miniszterelnök a kormányzati tájékoztatón. Magyar Péter hozzátette: több tényező miatt emelkedik a nagykereskedelmi ár, és sokáig nem lesz tartható, hogy a kutakon ne legyen áremelkedés, de ha kell, a gazdasági miniszter beavatkozik majd.
Az új brit miniszterelnök kinevezése kapcsán a szigetország és Franciaország kapcsolatának alakulásáról is beszélt Gálik Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem docense az InfoRádió Aréna című műsorában.
A közel-keleti háború eszkalálódása miatt nyomás alatt van a forint: a magyar deviza árfolyama szerdán több nagyobb kilengést is produkált, eközben pedig kéthavi mélypontjára is gyengült. A dollár erősödött az euróval szemben csütörtökön, és az olajárak már 100 dollár környékén járnak, ami csökkentheti a globális kockázatvállalási kedvet és nyomás alatt tarthatja a magyar eszközöket. A forint így a délutáni órákra a választások óta nem látott szintre gyengült a dollárral szemben. Mindeközben a japán jen egy negyven éve nem látott mélyponton stagnált, és egyelőre a fordulat legkisebb jele sem mutatkozik.
22 °C
