"A felvételin a jó eredmény záloga a folyamatos készülés – mondta az InfoRádióban Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke. – Ez azt jelenti, hogy az előző évi írásbeliket megnézik, megpróbálják megoldani, megnézik a javítási útmutatókat, hogy mire adnak pontot, mire vonnak le, tehát ismerkednek már előzetesen olyan típusú feladatokkal, amelyek várhatóan az idei évben is tipikusan előfordulhatnak, mert alapvetően azért a központi felvételiknek van egyfajta tematikája."
Ha tehát erre valaki sokat készül, annak jobb esélye van megírni, de az is kétségtelen, hogy mivel ez egy egyszeri, egyetlen szombat, annak is csak két órája, mindig vannak a felvételinek "vesztesei és nyertesei".
"Mindig vannak sajnos olyanok, akik alulteljesítenek, és nyilván vannak jobb versenyzési adottságokkal rendelkezők, kevésbé rontja a teljesítményüket az izgalom, a stresszhelyzet, ezt pedig valószínűleg úgy lehet picit csillapítani vagy tompítani, ha valaki megpróbál egyrészt sokat gyakorolni, másrészt ha valaki sportol vagy zenél, többször szerepel akár egyénileg is, akkor valószínűleg jobban tudja ezt elviselni" – fejtegette Horváth Péter.
Ami a felvételi tartalmát illeti, a pedagóguskar vezetője felhívta a figyelmet arra, hogy a tankerületi fenntartású középiskolák ajánlást kaptak arra, hogy
- a 4 évfolyamos képzés esetében 50 pont
- a nyelvi előkészítő esetében 60 pont
- a 6 és 8 osztályos képzéseknél 70 pont
az ajánlott minimum a jelentkezőknél az elérhető 100 pontból, de ez nem kötelező.
"Ez elsősorban a gimnáziumi presztízst hivatott elősegíteni,
hogy valóban azok menjenek ilyen intézménybe, akik elsősorban a továbbtanulás miatt választják ezt a képzési formát. Én ezt kifejezetten kértem is, azt gondolom, hogy mostanra azért tényleg valóban inkább ajánlás, mint kötelezettség. Nyilván bizonyos értelemben jelzés a szülők felé is, hogy ha valaki ezt az ajánlott pontszámot lényegesen alulteljesíti, akkor az ő következő négy éve, még ha be is kerül egy gimnáziumba, az nehéz lesz, valószínűleg nehezebben tudja elsajátítani a tananyagot, sok kudarcélmény éri, és ez senkinek sem jó" – ecsetelte Horváth Péter.
Nem kétli, hogy a hatosztályosba készülőknek akár nehezebb is lehet 70 pontot elérni, a számukra előkészített feladatsor ugyanis nehezebb, mint például az, ami a nyolcadikosokra vár most, így viszont könnyebb kiválasztani a jobbakat az iskoláknak.
A Nemzeti Pedagógus Kar elnöke megnézte az elmúlt 20 év felvételijeit a nehézség szempontjából, ez az átlagpontszámból ki is derült. Azt látta, hogy nagyon nagy a szórás.
"Egyes évek között a legjobbat és a leggyengébbet nézve akár 20 pontos eltérés is lehet az átlagpontszámot nézve, és azért ez nagyon jelentős szám. Nyilván nem volt olyan utasítás, hogy most ez egy könnyebb feladatsor legyen, bármilyen jó szándék ellenére is, ugyanakkor bármennyire is problémás sztenderdizálni a feladatlapokat, azért vannak különbségek nehézségek között, és hát ne felejtsük el azt sem, hogy azért a mostani nyolcadikos felvételiző korosztály is a Covid által érintett generáció volt" – utalt vissza az elmúlt évek különleges nehézségére Horváth Péter.