Infostart.hu
eur:
385.19
usd:
328.11
bux:
109607.58
2025. december 13. szombat Luca, Otília
Nyitókép: Unsplash

Hatalmas pénzekről dönt a magyar egészségügy új alapítványa

Bejegyezték a Batthyány-Strattmann László Alapítvány a Gyógyításért közhasznú alapítványt, amely évente 30-40 milliárd forint felett rendelkezik majd.

Január 14-én bejegyezték a Batthyány-Strattmann László Alapítvány a Gyógyításért közhasznú alapítványt. Ez a civil szervezet dönt a jövőben arról, hogy mely betegek juthatnak hozzá azokhoz az innovatív terápiákhoz, amit a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) még nem fogadott be.

Az alapítvány képviselője Kovácsné Putnoki Katalin - írja az Economx.

A kuratórium tagjai: Kovácsné Putnoki Katalin, Dr. Boncz Imre, Szebik Imre, Dr. Sebők Szilvia, Dr. Szántó Éva.

A „szegények orvosáról” elnevezett szervezet a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) támogatásával nem rendelhető gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök árához járul hozzá egyedi elbírálás után, valamint az állampolgárok adójuk 1 százalékát is felajánlhatják az alapítványnak. A most bejegyzett alapítvány számára évente 30-40 milliárd forintot biztosítanának, és ide érkeznek be majd azok az adományokból megmaradt összegek is, amit valakinek a gyógyulásáért adtak össze az emberek.

Néhány éve még 700 millió forint volt egy beteg legdrágább gyógyszere, ma már 1 milliárd 300 millió forintos gyógyszer is létezik, mondta Bidló Judit, a Belügyminisztérium helyettes államtitkára a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság tavaly novemberi kongresszusán. Az nemcsak pénzügyi, hanem jelentős részben társadalmi kérdés is, hogy a rendelkezésre álló összegből egyetlen ember gyógyszerére milyen esetben költsenek vagy ne költsenek és azt milyen más tételek rovására tegyék meg.

Címlapról ajánljuk
Amikor a politikai ígéretből adminisztratív rémálom lesz
Vagyonadó

Amikor a politikai ígéretből adminisztratív rémálom lesz

A vagyonadó mindig jól mutat a kampányplakáton: egyszerű üzenet, könnyű célpont, morális fölény. Csakhogy ahol valóban nekifutottak a bevezetésének, ott az állam rendre összeomlott a mérés, az értékelés és a jogi megfelelés terhei alatt. Franciaország, Németország, India és Argentína példája ugyanazt mutatja: a vagyonadó technikailag szinte megvalósíthatatlan. A politikai szlogen így tehát marad, maga az adó viszont többnyire elbukik.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.15. hétfő, 18:00
Mészáros Andor
az Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK Történeti Intézetének docense
BUX indexbe vágyik az MBH: ekkora forgalmat várnak a másodlagos nyilvános részvényértékesítéstől

BUX indexbe vágyik az MBH: ekkora forgalmat várnak a másodlagos nyilvános részvényértékesítéstől

Az MBH Bank másodlagos nyilvános részvényértékesítéssel kívánja tovább erősíteni tőzsdei pozícióját, szándékai szerint rövidtávon a BUX index meghatározó szereplőjévé válna. A cél, hogy intézményi- és lakossági befektetők számára egyaránt vonzó alternatívát kínáljanak, mind a várható osztalékhozam, mind az árfolyamnyereség szempontjából. Az értékesítés nagy sikerrel zajlott: a jelentős érdeklődés miatt a lakossági részvényigénylési időszakot 3 nappal a meghirdetett határidő előtt le is kellett állítania a banknak, december 12-e délig pedig az intézményi befektetők ajánlatait várta bank. A Portfolio Krizsanovich Pétert, az MBH Bank Stratégiáért és Pénzügyekért felelős vezérigazgató-helyettesét kérdezte a papírok várható likviditásáról, a tőkearányos megtérülés javítására vonatkozó ambiciózus célokról, illetve arról, hogy milyen következményeket von maga után a bankadó növelése.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×