Infostart.hu
eur:
363.18
usd:
314.21
bux:
148632.55
2026. augusztus 9. vasárnap Emőd
Mark Rutte ügyvezető holland miniszterelnök a holland parlamentnek és a miniszterelnöki hivatalnak otthont adó Binnenhof épületénél, Hágában 2024. június 21-én. Mark Rutte leköszönő holland miniszterelnök lesz a NATO következő főtitkára, miután Klaus Iohannis román elnök visszavonta jelöltségét a NATO főtitkári tisztségére, és az észak-atlanti védelmi szövetség mind a harminckét tagállama őt támogatja. Rutte október 2-án veszi át a posztot Jens Stoltenbergtől.
Nyitókép: Robin Utrecht

Óva intett a NATO-főfikár: Oroszország nincs egyedül

Ideje áttérni a háborús gondolkodásmódra, ami azt jelenti, hogy további beruházások által még erősebbé kell tenni a szövetség védekező- és ellenállóképességét – jelentette ki a NATO-főtitkár Brüsszelben szerdán.

A NATO Katonai Bizottságának találkozója előtt Mark Rutte köszöntőjében hangsúlyozta: fokozni kell a védelmi beruházásokat, a katonai erők felkészültségét, amelyek elengedhetetlenek, de még midig nem elegendőek ahhoz, hogy a szövetség megbirkózzon a következő négy-öt évben rá váró veszélyekkel.

„A háború megelőzése érdekében fel kell készülnünk a háborúra”

– fogalmazott.

Emlékeztetett: dúl Oroszország háborúja Ukrajna ellen, a szövetségesek elleni oroszok ellenséges fellépések, köztük a kibertámadások, merényletek, szabotázsakciók és egyéb fenyegetések felgyorsulnak.

„Ezen destabilizációs kampányokkal Oroszország keményen dolgozik azon, hogy megpróbálja meggyengíteni demokráciáinkat és elrabolni szabadságunkat” – fogalmazott Rutte, majd arra figyelmeztetett, hogy Oroszország nincs egyedül, felsorakozik mögötte Kína, Észak-Korea és Irán.

Közölte továbbá: mindeközben több más veszély is fenyeget, melyek között a NATO-főtitkár a terrorizmust, a nukleáris fegyverek elterjedését, a dezinformációs kampányokat és az éghajlatváltozást sorolta.

„Jövőbeli biztonságunk forog kockán” – fogalmazott Rutte, majd hozzátette: „továbbra is minden tőlünk telhetőt meg kell tennünk, hogy megóvjuk a szövetségesek biztonságát”.

A NATO-főtitkár kijelentette: jobban kell támogatni Ukrajnát annak érdekében, hogy meg lehessen változtatni a háború menetét.

„Mindannyian véget akarunk vetni a háborúnak, de mindenekelőtt azt akarjuk, hogy a béke tartós legyen” – fogalmazott. A biztonság csapatmunka, amelynek érdekében kéz a kézben kell dolgozniuk a partnereknek világszerte – tette hozzá beszédében a NATO-főtitkár.

„A demokráciáért érdemes küzdeni”

Rob Bauer tengernagy, a NATO Katonai Bizottságának leköszönő elnöke azt mondta, a szövetség előtt álló feladatok jelentősek, de nem megoldhatatlanok.

„Feladatunk a szövetség elrettentő és védelmi képességének erősítése, és Ukrajna támogatásának fenntartása Oroszország provokálatlan agressziójával szembeni ellenállásában” – fogalmazott.

A szabadságharc Ukrajna számára nem csak egy jelmondat, a szuverenitás Ukrajna számára nem elvont fogalom – mondta. Ukrajnának szüksége van a teljes támogatásra, és meg is érdemli azt. A támogatás pedig nem jótékonyság, hanem a szövetség politikai és katonai érdeke is – emelte ki.

„Meg kell mutatnunk a világnak, hogy a demokrácia győzhet és győzni fog, és hogy a demokráciáért érdemes küzdeni” – tette hozzá beszédében a NATO Katonai Bizottságának elnöke.

Címlapról ajánljuk
Baka Andrást jelöli államfőnek a Tisza parlamenti frakciója

Baka Andrást jelöli államfőnek a Tisza parlamenti frakciója

Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöli köztársasági elnöknek a Tisza párt parlamenti frakciója – közölte Magyar Péter miniszterelnök a Facebookon szombaton, a képviselőcsoport ülését követően. Az ellenzéki pártok elutasítják a volt főbírót.
inforadio
ARÉNA
2026.08.10. hétfő, 18:00
Bíró Tibor
egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője, a Magyar Hidrológiai Társaság alelnöke
Nem csökkentek a keresetkülönbségek itthon az elmúlt két évtizedben – Mutatjuk az okokat

Nem csökkentek a keresetkülönbségek itthon az elmúlt két évtizedben – Mutatjuk az okokat

Közel két évtizednyi magyar béradat egyszerre mutat feltűnő stabilitást és jelentős változást az egyenlőtlenségben. A teljes éves keresetek egyenlőtlensége 2004 és 2021 között alig változott, az órabérek közötti egyenlőtlenség viszont érdemben csökkent. Az ellentmondásra a részmunkaidő elterjedése adhat választ. Miközben a minimálbér-emelésekkel párhuzamosan csökkent az órabérek közötti egyenlőtlenség, a ledolgozott órák számának átlagos csökkenése miatt – különösen az alacsony keresetűek körében – nem változott érdemben az éves keresetek egyenlőtlensége.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×