A bíró elfogultsága miatt új elsőfokú büntetőper lefolytatására utasított a Hableány kishajó dunai katasztrófája ügyében a másodfokon eljáró Fővárosi Törvényszék – közölte a bíróság sajtóosztálya. A másodfokon eljárt Fővárosi Törvényszék hatályon kívül helyezte a Pesti Központi Kerületi Bíróság elsőfokú ítéletét és új eljárásra utasította az elsőfokú bíróságot a dunai hajókatasztrófa miatt indult büntetőeljárásban. A vádlott bűnügyi felügyeletét a törvényszék továbbra is fenntartotta a megismételt eljárásra utasított bíróság megismételt eljárásban a tárgyalás előkészítése során hozott határozatáig, vagy – fellebbezés esetén – az ítélőtáblának a bűnügyi felügyelet tárgyában hozott döntéséig. A bűnügyi felügyelet magatartási szabályait továbbra is a vádlott mozgását nyomon követő technikai eszközzel kell ellenőrizni.

"Nem az egész büntetőeljárást kell megismételni, csak az elsőfokú bírósági eljárást"

– hívta fel a figyelmet Szabó József Tamás, a Fővárosi Törvényszék szóvivője, aki ismertette, az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte a törvényszék, mert kizárt bíró vett részt az elsőfokú eljárásban.

"Az összes iratanyag áttanulmányozása alapján az állapítható meg, hogy a bíró némileg elfogult volt, nem volt pártatlan az ügyben, márpedig aki nem pártatlan, nem elfogulatlan egy adott ügy elbírálásában, az nem vehet részt annak az ügynek a tárgyalásában. Itt pedig részt vett ilyen személy, a törvény pedig azt írja elő, hogy ebben az esetben új eljárást kell lefolytatni. Ez másodfokon nem orvosolható eljárási szabálysértés, hiszen az elsőfokú bírót itt másodfokon nem lehet pótolni" – magyarázta a szóvivő.

Arról is beszámolt, hogy amikor egy bíróval szemben elfogultsági kifogást terjesztenek elő a felek, akkora bírót nyilatkoztatják, hogy ő elfogultnak érzi-e magát az ügyben, és ezt követően egy másik bírói tanács bírálja el a kifogást. "Az eljárásnak abban a szakaszában, amikor még folyamatban van egy ügy, akkor nem látható minden egyes részlet, nem lehet arra következtetést levonni, hogy egy-egy bírói kiszólás, vagy egy-egy bizonyítási indítvány elutasítása mögött van-e elfogultság, mert ezt majd az ítéletben kell megmagyarázni, hogy mit miért fogadott el, mit miért utasított el. A másodfokú eljárás során viszont rendelkezésre áll már valamennyi irat, a másodfokú bíróság az összes iratot áttanulmányozza a nyomozástól kezdődően egészen az elsőfokú eljárás befejezéséig, és ezekből a mozzanatokból meg lehet állapítani, hogy van-e olyan eljárási mozzanat, amiből az derülhet ki, hogy a bíró esetleg elfogult volt" – mondta Szabó József Tamás.

A törvényszék szerint az eljáró bíró kiszólásaiból, megnyilvánulásaiból azt lehet leszűrni, hogy ezek nem megengedettek, és arra lehet belőlük következtetni, hogy elfogult valamelyik féllel szemben.

"Az eljárási törvény a fegyverek egyenlőségének az elvén alapul, ami azt jelenti, hogy az ügyésznek, vagyis a vádhatóságnak meg a védelemnek azonos jogai vannak. Ebből az ügyből az látszott kiviláglani, hogy

nem biztosított az eljárás során ez a fegyveregyenlőség az egyik fél, nevezetesen a védelem számára. Márpedig ezt helyrehozni csak úgy lehet, ha lefolytatják ismét az elsőfokú eljárást"

– mondta Szabó József Tamás.

A döntés értelmében az elsőfokú eljárást meg kell ismételni, de a szóvivő kiemelte, hogy az új büntetőeljárási törvény lehetőséget ad arra, hogy mindazokat a tényeket, bizonyítékokat, amit senki sem vitatott, elég csak az újonnan eljáró elsőfokú bírónak ismertetnie, és ezzel kvázi megismétli az elsőfokú eljárást, ám azokban a részekben, ahol felmerült az az elfogultság lehetősége,le kell folytatni a bizonyítási eljárást. Például ha nem adott helyt valamilyen védelmi bizonyítási indítványnak az elfogult bíró, akkor meg kell vizsgálni, hogy helye van-e, és ha igen, akkor le kell folytatni a bizonyítást, de a felek azt is indítványozhatják, hogy a már meghallgatott tanúkat, szakértőket ismételten hallgassa ki a bíróság. "Számtalan lehetőség van: egy biztos, adott a lehetőség arra, hogy ez viszonylag gyorsabb lefolyású legyen, mint ami az eredeti eljárás volt" – tette hozzá.

Az ügyben indult különböző eljárások eddigi adatai szerint a Viking Sigyn szállodahajó több mint fél évtizede, 2019. május 29-én a Margit híd közelében nekiütközött a Hableány sétahajónak, és elsüllyesztette. A Hableányon 35-en utaztak: 33 dél-koreai turista és a kéttagú magyar személyzet. Hét turistát sikerült kimenteni, 27 áldozat holttestét megtalálták, egy dél-koreai utast eltűntként tartanak nyilván.

A baleset miatt az ügyészség a szállodahajó ukrán kapitányát vádolta meg 2019 novemberében vízi közlekedés halálos tömegszerencsétlenséget okozó gondatlan veszélyeztetésének vétsége és segítségnyújtás elmulasztásának bűntette miatt. A Pesti Központi Kerületi Bíróság 2023 őszén kihirdetett elsőfokú ítéltében vízi közlekedés halálos tömegszerencsétlenséget okozó gondatlan veszélyeztetése miatt mondta ki bűnösnek a vádlottat és 5 év 6 hónap fogházra ítélte. A büntetőper fellebbezések folytán került másodfokon a törvényszékre, ahol új eljárásra utasították a kerületi bíróságot.

A baleset kapcsán indult másik, polgári perben tavaly februárban összesen csaknem 2 milliárd forint sérelemdíjat ítélt meg nem jogerősen a Fővárosi Törvényszék az áldozatok hozzátartozóinak. A legalacsonyabb összeg 3 millió, a legmagasabb 80 millió forint volt felperesenként. A bíróság abban az eljárásban két hajótársaságot kötelezett a sérelemdíj megfizetésére.