"Magyarországi alapvető jogok" címmel vitáznak az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén szerda délután. Értékelik a jogállamiságot és az alapvető jogokat érintő fejleményeket - fogalmaz friss közleményében az EP.

Ismert, tavaly szeptemberben az EP az uniós alapértékek megsértésének gyanúja miatt Magyarországgal szemben elindította a Lisszaboni szerződés (ez kvázi az Európai Unió alkotmánya) 7-es cikk (1) szerinti eljárást. A szerződés 2. cikkében található és az Európai Unió Alapjogi Chartája által tükrözött értékek között a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság és az emberi jogok tisztelete szerepel.

Most első ízben kérte az EP a tagállami miniszterekből álló Tanácstól, hogy foglaljon állást arról, fennáll-e egy tagállamban ezen értékek megsértésének súlyos kockázata.

A képviselők szerdán a szeptember óta eltelt időszak magyarországi eseményeit tekintik át az Európai Bizottság, valamint a Tanács román elnökségének részvételével.

Több képviselő aggasztónak találja a legújabb fejleményeket, köztük a túlóratörvényt és a Central European University (CEU) távozását.

"Ha a parlamentre rá is lehet fogni, hogy esetleg ez a mostani vita összefügg a közelgő EP-választásokkal, akkor azt lehet mondani, hogy van is köze a kettőnek egymáshoz, meg nincs is" - adott helyzetértékelést az InfoRádiónak Gyévai Zoltán, a BruxInfo főszerkesztője.

"Egy folyamatban lévő, korábban felkapott ügy folytatásának tekinthető a vita. A Bizottság azonban jogi vitákat folytat a tagországokkal"

- vélekedett Gyévai.

Ha ki lehet emelni két országot, ami folyamatosan napirenden van az EU intézményeinél, az szerinte Lengyelország és Magyarország. "Aztán találunk több országot, Romániát, Szlovákiát, Máltát, amelyekkel kapcsolatban szintén megfogalmaznak jogállamisági fenntartások, kifogások" - tette hozzá.

Magyarország kormánya - a korábbi jelzések alapján - nem vesz részt a vitában.

A témáról bővebben is hallhatnak szerda este 7 órától az InfoRádió Brüsszeli hét című műsorában.