eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília

Súlyos következménye lett a szerb politikus lelövésének

Lelőtték Oliver Ivanovic vezető koszovói szerb politikust kedden az észak-koszovói Kosovska Mitrovicában, Szerbia a gyilkosságot terrorcselekménynek tekinti, és bejelentette: mégsem ül tárgyalóasztalhoz kedden Brüsszelben a pristinai féllel, hogy a két ország kapcsolatának rendezéséről tárgyaljon.

A mérsékelt politikusnak tekintett Oliver Ivanovicra ismeretlen tettesek lőttek rá kedd reggel 8 óra után néhány perccel, amikor pártjának épületébe akart belépni. A férfit hasba lőtték, kórházba szállítása után meghalt - erősítette meg a koszovói sajtó értesülését Shyqyri Syla, a város főügyésze a Koha Ditore című pristinai napilapnak. Hozzátette, az elkövetők egy mozgó járműből adták le a lövéseket.

Sajtóértesülések szerint Kosovska Mitrovica egy külvárosi részén a rendőrök egy kiégett, rendszámtábla nélküli autót találtak, amely a feltételezések szerint az elkövetők gépjárműve lehetett, a rendőrség nagy erőkkel nyomoz a merénylők után, a hatóságok tízezer eurós (körülbelül 3 millió forint) pénzjutalmat ígértek a nyomravezetőknek.

Aleksandar Vucic szerb államfő az ország nemzetbiztonsági tanácsának rendkívüli ülését követő sajtótájékoztatóján bejelentette: Szerbia terrorcselekménynek tekinti Oliver Ivanovic meggyilkolását, és ennek megfelelően fog eljárni.

Belgrád azt követeli az Európai Unió koszovói jogi és igazságügyi missziójától (EULEX), valamint a koszovói ENSZ-közigazgatástól (UNMIK), engedélyezze a szerb hatóságoknak, hogy részt vegyenek a nyomozásban, és megtalálhassák az elkövetőket. Az államfő kijelentette: Belgrád nem bízik teljes mértékben a koszovói hatóságokban, ezért arra kéri őket, ha nem képesek megtalálni a merénylőket, kérjenek segítséget Szerbiától.

Aleksandar Vucic aláhúzta: bárki is követte el a gyilkosságot, "legyen az szerb, albán vagy külföldi", elsősorban az Ivanovic családot támadta meg, másodsorban pedig a koszovói szerbeket, Észak-Koszovót és Szerbiát.

Marko Djuric, a szerb kormány Koszovó-ügyi irodájának a vezetője szerint a gyilkosság célja az volt, hogy Koszovó szerbek lakta északi részén fejetlenséget okozzon, és a Szerbiában, valamint a Koszovón élőket összeütközésekbe taszítsa.

Az Európai Unió azt várja a koszovói hatóságoktól, hogy fáradságot nem kímélve tegyenek meg mindent a vezető koszovói szerb politikus gyilkosainak felkutatása és haladéktalan bíróság elé állítása érdekében - jelentette ki Federica Mogherini, az Európai Unió (EU) kül- és biztonságpolitikai főképviselője. A gyilkosságot követően a főképviselő telefonon beszélt Aleksandar Vucic szerb és Hashim Thaci koszovói államfővel, és határozottan elítélte a gyilkosságot. Elmondta, hogy az Európai Unió koszovói jogi és igazságügyi missziójának (EULEX) bírói testülete - megbízatásának megfelelően - minden segítséget megad a koszovói illetékes hatóságoknak.

Mogherini felszólította mindkét felet arra, hogy őrizzék meg nyugalmukat, tanúsítsanak önuralmat, valamint tegyék lehetővé a jogállamiság és az igazságszolgáltatás érvényesítését.

A szerb sajtó értesülései szerint Oliver Ivanovicot Belgrádban temetik el néhány napon belül.

A 64 éves Ivanovicot 2016-ban az Európai Unió jogi és igazságügyi missziójának (EULEX) bírósága háborús bűnök, egyebek mellett gyilkosság miatt kilenc év letöltendő börtönbüntetésre ítélte, tavaly azonban a koszovói fellebbviteli bíróság az ügy újratárgyalását rendelte el. A koszovói politikus 33 hónapot töltött előzetes letartóztatásban, később házi őrizetben volt.

Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de ezt Belgrád azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is sajátjának tekinti a többségében albánok lakta területet. Észak-Koszovóban körülbelül 50 ezer szerb él. Belgrád és Pristina között 2013-ban kezdődött a kapcsolat normalizálását célzó párbeszéd, ám ez mindeddig kevés eredménnyel járt, noha ez a feltétele mindkét ország európai integrációjának.

Több mint egyéves szünet után kedden folytatódott volna a Szerbia és Koszovó viszonyát rendező párbeszéd, a felek már el is utaztak Brüsszelbe, ám a merénylet hírére a szerb delegáció lemondta a megbeszélést, és visszatért Belgrádba. A háromnaposra tervezett találkozón az eddig megbeszéltek gyakorlati alkalmazásáról, a koszovói szerb kisebbségi önkormányzatok közösségének létrehozásáról, a mozgásszabadságról, az igazságszolgáltatásról, valamint energiaügyekről lett volna szó.

Johannes Hahn uniós bővítési biztos Twitter-üzenetben közölte: a Szerbia és Koszovó közötti párbeszédnek nincs alternatívája, ezért a tárgyalásokat minél hamarabb folytatni kell. Ő is arra szólította a feleket, hogy maradjanak nyugodtak, viselkedjenek felelősségteljesen, és hagyják az igazságügyi szerveket dolgozni.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×