eur:
408.12
usd:
386.83
bux:
77123.76
2024. november 14. csütörtök Aliz

Ma tartják az államfőválasztás második fordulóját Ausztriában

Az április végi első forduló után vasárnap tartják az államfőválasztás második fordulóját Ausztriában, a szavazók két jelöltre adhatják le voksukat. Az már eldőlt, hogy a második osztrák köztársaság időszakában először nem a két nagypárt valamelyike adja az elnököt.

Az államfőválasztásnak történelmi eredménye lesz, hiszen most először nem az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) vagy az Osztrák Néppárt (ÖVP) soraiból kerül ki a szövetségi elnök. Az április 24-én tartott első fordulóban ugyanis a hat induló közül Norbert Hofer, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) államfőjelöltje nyert, második pedig a zöldek által támogatott induló, Alexander Van der Bellen lett.

Miután az első fordulóban senki nem szerezte meg a szavazatok abszolút többségét, a második fordulóban már csak a két legtöbb szavazatot kapott jelölt valamelyikére lehet voksolni. A szavazáson mintegy 6,4 millió osztrák állampolgár vehet részt, közülük az első fordulóban 4,4 millió járult az urnák elé, a választási részvétel 68,5 százalékos volt.

A választás első fordulójának - nem várt - eredménye szerint a két nagy párt, az SPÖ és az ÖVP népszerűsége történelmi mélyponton van. A szociáldemokrata Rudolf Hundstorfert csak a választók 11,3 százaléka, a néppárti Andreas Kholt 11,1 százaléka támogatta, vagyis a kormánykoalíció két pártjának jelöltjei összesen nem szereztek annyi támogatót, mint a szabadságpárti jelölt egyedül, akire a szavazatok 35 százaléka érkezett.

Az osztrák sajtó arról írt, hogy az államfőválasztás után új politikai korszak köszönt be, "egy fejezet véget ért", a "nagy pártok dominanciája megszűnt", a kormánykoalíciót alkotó SPÖ és ÖVP számára "akkora pofont jelentett a választás", amellyel senki nem számolt. Az értékelések szerint a szavazók ugyanis így mondtak véleményt a kormány munkájáról. A médiaelemzések több alkalommal is "földrengésszerű eredményekről" szóltak, ami rendkívüli feszültséget teremtett az osztrák belpolitikában.

Májusban az SPÖ-n belül már egyre több alkalommal és nyíltan követelték Werner Faymann kancellár és pártelnök lemondását, miután a menekültügy kezelésének kérdése súlyos megosztottságot idézett elő a pártban. A szociáldemokrata kancellár a múlt héten be is jelentette lemondását hét és fél év kormányzás után. Utódja Christian Kern, az Osztrák Szövetségi Vasutak (ÖBB) eddigi vezérigazgatója lett.

Az elemzők szerint a lemondás nem befolyásolja jelentősen az államfőválasztás kimenetelét, de szoros eredmény várható, hiszen mind a Hofert ellenzők, mind a kormányzattal elégedetlenek, vagyis a Hofert támogatók sokan vannak, így minden azon múlik, hogy a két tábort mennyire sikerül mobilizálni.

Az első forduló előtti közvélemény-kutatásokat egyáltalán nem igazolták a tényleges eredmények, ezért a második forduló előtt már óvatosak voltak az intézetek, kevesebb felmérés látott napvilágot.

A Gallup közvélemény-kutató által május elején bemutatott adatok szerint a bizonytalanok száma még igen magas: 22 százaléknyian, vagyis 1,4 millióan még nem tudták, kire fogják adni a voksukat. Ugyanezt az értéket mérte május közepén nyilvánosságra hozott felmérésében a Unique.

A Unique által megkérdezettek 51 százaléka szerint Norbert Hofer, míg 11 százalékuk szerint Alexander Van der Bellen osztja meg inkább a társadalmat. A válaszadók 19 százaléka úgy vélte, hogy a két jelölt egyaránt megosztó. Norbert Hofer 44 százalék szerint pozitívan, míg 28 százalék szerint inkább negatívan nyilvánult meg a kampány során. Van der Bellen fellépését 39 százalék értékelte pozitívan, míg 23 százalék negatívan.

A Gallup intézetnek egy héttel a választás előtt közzétett felmérése szerint Norbert Hofer a szavazatok 49-57, Van der Bellen a voksok 43-51 százalékát szerezné meg. A hatszáz fő megkérdezésével végzett kutatás szerint a biztos választók között egyenlő támogatottsággal bír a két jelölt, nagyjából 45-55 százalék szavaz majd rájuk.

Az intézet összegzése alapján Hofer befutónak számít, azonban vezető pozíciója veszélyben lehet, amennyiben szavazóit a második fordulóban nem tudná mozgósítani. A Gallup felmérés eredménye azt mutatja, hogy az első fordulóban induló szociáldemokrata Rudolf Hundstorder és a független Irmgard Griss szavazói között Van der Bellen a népszerűbb, akik pedig április végén a néppárti Andreas Kholra voksoltak, azok most egyenlő arányban választják Hofert és Van der Bellent.

Az osztrák államfő megbízatása hat évre szól, ő az egyetlen olyan állami méltóság, akit demokratikusan és közvetlenül választanak. Jogkörét az 1929-ben módosított szövetségi alkotmány határozza meg. Az államfő pártok felett álló személy, aki az országnak erkölcsi támaszt nyújt, a demokratikus keretek szerint egyensúlyt biztosít a különböző társadalmi rétegek között és védi a kisebbségi érdekeket. Az elnöknek leginkább reprezentatív szerepe van, gyakorlatilag nem avatkozik bele a belpolitikai történésekbe.

Norbert Hofer korábbi nyilatkozatából mindazonáltal az derül ki, hogy ezúttal ezen a téren is változás következhet be. Amennyiben ugyanis a szabadságpárti jelölt lesz az új államfő, jogköréből fakadóan menesztheti a kancellárt és kormányát, feloszlathatja a parlamentet és új parlamenti választásokat írhat ki.

A szociáldemokrata Heinz Fischer 2004 óta Ausztria államfője. Legutóbb, 2010-ben mintegy 80 százalékos támogatottságot ért el. Hivatali ideje 2016. július 8-án jár le, így az új államfőt ekkor iktatják be hivatalába. Fischer második mandátuma után nem indulhat újra, mert az osztrák szövetségi elnök mandátuma csak egyszer újítható meg.

Címlapról ajánljuk
Egyre többet tudni Donald Trump csapatáról – itt vannak a már ismert nevek

Egyre többet tudni Donald Trump csapatáról – itt vannak a már ismert nevek

Sorjáznak a nevek, kivel dolgozik majd együtt Donald Trump a következő elnöksége alatt. Nyíltan migrációellenes és Izrael-barát politikusok kerülnek majd fontos pozíciókba, a legfontosabb külügyi posztokat pedig olyanok tölthetik be, akik támogatnák Ukrajnát, de nem a végletekig - mondta az InfoRádióban Veres Kristóf György, a Danube Institute külkapcsolati vezetője.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.14. csütörtök, 18:00
Bóka János
európai uniós ügyekért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×