Hogy váltak be a kutatásaik erre a választásra? Ez az első kérdés. Van alkalmunk végre szemtől szemben megkérdezni. Virág Andrea?

Virág Andrea: A mi utolsó kutatásunk március 23-a és március 26-a között készült, nagyjából három héttel a választások előtt. A biztos szavazó pártválasztók között azt mértük, hogy 49-40-re vezet a Tisza, tehát 9 százalékpontos különbséget mértünk. Ez a kutatásunk, hogyha jól megnézzük a számokat, akkor alulbecsülte a Tisza támogatottságát és felülbecsülte némileg a Fidesz támogatottságát, tehát éppen ellenkező irányba módosultak az arányok, mint amire előzetesen sokan számítottak, vagyis hogy a Fideszt mérjük alul adott esetben és az ellenzéket felül. Fontos elmondani, azért is emeltem ki, hogy a kampány utolsó két-három hete, azt gondolom, a Tiszánál nagyon-nagyon sűrű volt, nagyon egyértelműen a Tiszának kedvezett, tehát a kilenc pontos előny, amit már akkor mértünk, tovább nőtt, ezen nem csodálkozom. Persze azért itt el kell mondani azt is, hogy voltak olyan kutatások akár a Medián, akár a 21 Kutatóközpont részéről, amelyek már ekkor is, sőt még hamarabb is jóval nagyobb Tisza-fölényt mutattak, valószínűleg nem tudjuk pontosan, hogy mikor nyílt ki ennyire az olló, de valamikor kinyílt.

Kiszelly Zoltán: A Századvég nagyjából másfél éve nem hoz ki pártreferencia-méréseket. Az előző választásnál volt mérésünk, akkor az akkori ellenzéket felülbecsültük és a Fideszt alul, más intézetekhez hasonlóan. Nagyjából másfél éve tematikus kutatásokat hozunk ki szakpolitikai kérdésekben, ezért nekünk nem volt a pártpreferenciákra vonatkozó kutatásunk. Más mostani kormányközeli intézeteknek voltak mérései, nagyjából 44-46 százalék körül volt a Fidesz, illetve 41 százalék körül van, amelyik alacsonyabbra mért, John McLoughlin, például, utoljára talán 37-38 százalékra mérte a Tisza Pártot. A mandátumbecslésnél a többi kormánypárti intézetnél van, amelyik 58 mandátumot látott a Fidesznek, a Nézőpont Intézet 66 mandátumot becsült, ezek voltak a kormányközeli intézetek részéről az utolsó időszakban nyilvánosságra hozott kutatások.

Láttam a szakpolitikai mérésüket. Ugye, ez arról szólt, április 9-én tették közzé, hogy a magyarok a háborúba sodródás, Brüsszel és ukránpártiság, valamint az energiaár-emelkedés miatt tartják kockázatosnak Magyar Pétert, akkor, ha valóban kockázatosnak tartják, és ez egy szakpolitikai mérés. Miért szavaztak rá?

Kiszelly Zoltán: A kettő nem zárja ki egymást. Azt kérdeztük, hogy például az energiaárak tekintetében elképzelik-e azt a szavazók, vagy elhiszik-e azt, hogy esetleg Magyar Péter nem tudna ellentmondani egy olyan kérésnek, illetve döntésnek a Bizottság részéről, hogy például le kell válni az orosz energiáról, ami nyilván az energiaköltségek emelkedéséhez vezet. Itt, ha jól emlékszem, 60 százalék körüli sokaság azt mondta, hogy igen. Ez azt jelenti, hogy attól még lehet, hogy valaki szavaz Magyar Péterre, de annak a tudatában szavaz, hogy esetleg ő elfogadja a Bizottságnak azt a döntését, hogy leválnak az orosz energiáról. Arról szó van ugye, hogy 2027-ben az orosz olajról már le akar válni a Bizottság. A kettő nem zárja ki egymást. Nyilván ez azért is szakpolitikai kutatás, mert arra a kérdésre fókuszál és nem a pártpreferenciára.

Tehát nagyon érzékenyek voltak a kutatásuk szerint a kormánypárti témákra, kockázatosnak tartották abban a Tisza álláspontját – és mégis rá szavaztak.

Kiszelly Zoltán: Ezért mondom, hogy mi kérdésekre kérdeztünk rá. Például a háború kapcsán, a háború és a béke kapcsán, hogy ellen tudna-e mondani egy kérésnek az orosz olajról való leválásnál, vagy mondjuk, hogyha a háború kérdése vetődne fel, akkor milyen álláspontot képvisel, és sokan, a kockázatosság az azt jelenti, hogy sokan azt válaszolták, hogy nem látják, hogy ő nemet tudna mondani esetleg egy olyan kérésre, ami a Bizottságtól érkezik. És itt látták azt, hogy Orbán Viktor pedig 80 százalékban ellen tudna mondani egy ilyen kérésnek. Mi szakpolitikai kérdésekre fókuszáltunk az elmúlt időszakban, főként most energetikai kérdésekre, mert szerintünk ezek voltak a kampány utolsó szakaszában, az utolsó három-négy hónapban az érdeklődés középpontjában, pláne az iráni háború kitörése után. De koncentráltunk más szakpolitikai kérdésekre is, a migrációra és más olyan kérdésekre, amelyek szerintünk fontosak.

Virág Andrea?

Virág Andrea: Hadd jegyezzem meg, hogy a pártpreferencia-kutatás mellett azért mi is rendre felteszünk olyan kérdéseket, amelyek inkább szakpolitikákat igyekeznek felmérni, illetve az azzal kapcsolatos attitűdöket, azt, hogy egyes szakpolitikák mennyire érdeklik egyáltalán a válaszadókat vagy a választókat. Persze lehet, hogy az energetikai kérdések a középpontban voltak, de a választókat nem ezek a kérdések érdekelték. A Fidesz próbálta, hogy erről szóljon a kampány, de nem erről szólt, és igazából nem csak az utolsó két-három hétben nem erről szólt, hanem már előtte sem. Nekünk február közepén volt egy pártpreferencia-kutatásunk, amiben azt is megkérdeztük a válaszadóktól, hogy mik számukra a legfontosabb problémák. A teljes népesség 31 százaléka jelölte meg a gazdaságot és a megélhetési problémát legfontosabb kérdésként, míg a háborút csak 21 százalék. Már a teljes népességben is volt különbség e között, és ennél még sokatmondóbb, és akkor is ezt mondtuk, hogy aggasztóbb adat a Fidesz számára, hogy a bizonytalanok között még nagyobb volt különbség. A bizonytalanok 38 százaléka azt mondta, hogy a megélhetés problémái a legnagyobb gond, és csak 9 százalék említette a háborút. Teljesen nyilvánvaló volt, hogy a háborúval kapcsolatos kérdések és az energetikával kapcsolatos kérdések hónapok óta csak arra alkalmasak, hogy a Fidesznek a 2-2,5 milliós, nagyon elkötelezett szavazótáborát egyben tartsák. Az látszott, hogy egyre magasabbra került a tét, egyre komolyabb indulatokat próbált a miniszterelnök és a Fidesz kampánya ezzel kapcsolatban gerjeszteni, de ez a téma egyszerűen nem alkalmas arra, hogy extra szavazókat szerezzen a Fidesznek, pedig nyilvánvaló volt, hogy szükségük van erre ahhoz, hogy ezt a választást meg tudják nyerni.

Azt látják, nyilván, egy nappal vagyunk a választás után, hogy hol vett igazi lendületet a Tisza kampánya és hol feneklett meg a miniszterelnök kampánya? Vagy ez nem így függ össze?

Kiszelly Zoltán: Szerintem más kampánystratégiákat követtek. Ahogyan Andrea mondja, a Fidesz a saját szavazói tábor mozgósítására fókuszált, mert 2024 nyarától nagyjából 2025 májusáig a Tisza Párt mintha nagyobb lendületet vett volna, és az ő témái dominálták a napirendet. 2025 májusa, júniusa környékén kezdte el Orbán Viktor azt a podcastinterjú-sorozatot, amivel különböző szavazói csoportokat tudott megszólítani, majd 2025 őszén indultak azok a kéthetente tartott gyűlések, amelyekkel aktivizálni tudta a saját szavazóbázist. Ez lehetett az, hogy a Fidesznél a saját szavazóbázis mozgósítása volt a feladat, 2022-ben még 3 millióan szavaztak a Fideszre, igen, volt lepotyogás, voltak, akik elfordultak a Fidesztől. Az idő miatt nyilván vannak, akik eltávoztak közülünk, nyilván őket is figyelembe kell venni, és mindig az a kérdés, hogy meg tudja-e újítani a Fidesz a szavazóbázisát, és a kampányt. Hogyha a saját szavazók mozgósítása felől közelítjük meg, akkor ez azt jelenti, hogy a saját szavazókon keresztül próbálta a miniszterelnök a mozgósítást, ezt el is mondta, hogy ne csak plusz egy embert hozzanak, az utolsó időszakban már az volt, hogy hozzanak el mindenkit. A 2-2,5 millió közti szavazóbázis, plusz a külhoni szavazatok, a levélszavazatok, amelyek a szomszédos országokból érkeznek, ezekre gondolt a miniszterelnök még az utolsó mozgósítási szakaszban, pláne az utolsó két hétben. Március 16-tól már naponta tartott vidéken gyűléseket, az lehetett a remény, hogy sikerül még behúzni 200-250 ezer szavazót a bizonytalanok köréből, akikkel meglesz a 3 millió szavazat.

Virág Andrea: Azt gondolom, nehéz megjelölni egy időpillanatot, hogy mikor siklott ki ez a kampány, mikor ment félre, és ugyanígy nehéz a Tiszánál megjelölni azt a pontot, hogy mikor kezdett el a lendület menni. Szerintem, amióta Magyar Péter belépett a politika színpadára, a Tisza csillaga tényleg folyamatosan felfelé ment. Volt egy folyamatos lendület, ami egész egyszerűen főleg a végére, az utolsó pár hétre öngerjesztő folyamattá vált, ahogy egyre inkább elhitték az emberek, hogy Magyar Péter győzni tud, egyre inkább megjelent a remény, a hit, hogy ebből tényleg lesz valami, így duzzadt tovább ez a szavazóbázis. Ugyanakkor a másik oldalon nagyon komoly hibák voltak a Fidesz kampányában, nem csak az utolsó pár hétben, én is pont 2025 tavaszára terveztem visszamenni. Akkor, március 15-én hangzott el a miniszterelnöktől a híres-hírhedt poloskázós beszéd, ami minden jel szerint még a Fidesz-szavazóknak, még a miniszterelnök híveinek is kicsit sok volt.

Átteleltek a poloskák.

Virág Andrea: Utána azért abból egy kicsit visszakozni is kellett. Ott minden korábbinál erősebb hangvételű ellenséges beszédet hallottunk a miniszterelnöktől, tényleg páros lábbal gyalogolt bele mindenkibe, aki esetleg „véletlenül” nem vele ért egyet a világ dolgaival kapcsolatban. Abból azért rögtön vissza kellett egy kicsit jönni, ott jött egy békülékenyebb szakasza a miniszterelnök kommunikációjának, kiszólt a fiatalok felé. Ott már, azt hiszem, felismerte a Fidesz, hogy baj van a fiataloknál, nagyon alacsony ott a támogatottsága a Fidesznek. Jött az október 23-i beszéd, ahol mind a fiataloknak, mind a velük egyet nem értőknek békejobbot nyújtott a miniszterelnök, inkább mint szegény, megtévesztett szavazókra tekintett rájuk. De a kampány végére újra ellenségessé vált a miniszterelnök a Tisza-szavazókkal szemben, újra sokkal agresszívebbnek láthattuk. Ezt nemcsak a győri kiabálására mondom, hanem amit a fiatalokról a fiataloknak mondott. A fiatalokat nem biztos, hogy azzal lehet a legjobban megszólítani, hogyha kamu lázadóknak nevezi a miniszterelnök őket, vagy hogyha arra kéri, buzdítja őket, hogy köszönjenek meg az idősebbeknek, a szüleiknek, nagyszüleiknek dolgokat. Ezek mind-mind olyan kiszólások és olyan próbálkozások voltak a miniszterelnök részéről, amelyek nemhogy segíthettek volna abban, hogy ezeket a szavazói csoportokat megszólítsa, hanem még kontraproduktívnak is bizonyultak.

Kiszelly Zoltán: Nem tudom, én a végét nem így éltem meg. Amikor visszaemlékezünk arra, hogy március 15-én a Békemeneten, vagy az ünnepségen, illetve utána is mindig azt mondta, hogy a nemzetnek egyben kell maradni, 13-án is lesz nap, mindig mondta, hogy kinyújtja a kezét. Persze, lehet egy-egy mondatot szerencsétlennek találni, de én pont azt látom, hogy ő akkor már nemcsak a Fidesz-szavazók felé próbált szólni, hanem az egész nemzet felé szólt, meg hogy mindenki miniszterelnöke akar ő is lenni, vagy ő az is volt. Ilyen szempontból én nem érzem azt, hogy ez annyira kontraproduktív lett volna. Más kérdés, hogy ha megnézzük a választási földrajzot, addigra talán már azt nem érzékelhette a Fidesz-kampány, hogy a korábban fideszesnek vélt fellegvárakban vagy egyéni választókerületekben valami változás történt, és már nem lehet a korábbi módszerekkel megszólítani azokat a nem törzsszavazókat, akik 2022-ben még a Fideszre szavaztak, de akár gazdasági okból vagy stílusbeli okból, vagy valami más okból már nem akartak a Fideszre szavazni. Ő próbálta ezt még behozni, én ezt éreztem a beszédjeiből.

Az hogy lehetséges ön szerint, hogy egy olyan párt, amelyik rettentő mennyiségű sikeres választást megcsinált, és már ellenzékben is volt, nem érzékel valami változást valahol az országban? Amikor azt mondták, hogy senki nem érzékeli jobban az országban az emberek változásait, mint éppen Orbán Viktor és csapata?

Kiszelly Zoltán: A miniszterelnök járta az országot, rengeteg rendezvényen vett részt a választási ciklus között is, nemcsak a kampányhajrában. Lehet, hogy a saját számok azt mutatták, hogy a Fidesznek van előnye, említettem, hogy a kormányközeli intézetek mérései, akár még idén is, rendre Fidesz-előnyt mutattak, csekélyebb előnyt, mint azt a másik oldalon lévő intézetek mutattak, körülbelül hat-nyolc pont közti Fidesz előnyt mutattak. Talán ez lehetett az egyik szempont, illetve a másik, hogy azért láthatóak voltak a 2024-es önkormányzati választáson, hogy valami megváltozott akár a Fidesz korábbi fellegváraiban. Gondoljunk Pápára, ahol már nem fideszes, hanem mondhatnánk független, vagy ellenzék közeli, magát függetlennek mondó polgármestert választottak. Nagyon sok településen, ahol korábban fideszes vezetés volt, nemcsak a nagyobb városokban, hanem kisebb kistelepüléseken is, már nem a fideszes polgármestert választották újra, vagy nem a Fidesznek volt többsége. Ezek a jelek lehettek azok, amiket még nem a súlyukon kezeltek, mert később ezek a települések voltak azok, ahol átfordult az eredmény a választókerületben.

Van arra egy nappal a választás után magyarázatuk, hogy honnan származnak a Tisza szavazói, és kihez képest szerzett új szavazókat a Tisza a korábbi, 2022-es ellenzéki összefogáshoz képest? Vagy valami teljesen máshoz képest? Honnan van?

Virág Andrea: Ahhoz képest biztosan újakat szereztek, hiszen négy évvel ezelőtt a hatpárti ellenzéknek volt nagyjából kétmillió szavazója, a Tisza pedig most már 3 millió 100 ezer szavazónál jár. Bőven szerzett plusz szavazókat, nyilván még nagyon elmélyedni az adatokban nem volt idő, de a területi, földrajzi eloszlás azt mutatja, hogy mindenhol szerzett. Ez nem arról szól, hogy a nagyvárosokban tudott volna nagyon erősödni a Tisza, nem arról szól, hogy az ország nyugati vagy keleti részén, hanem mindenhol. Ha végignézünk a térképen, akkor Budapesten nyert a Tisza, de sokkal nagyobb szavazatarányokkal nyert, mint egyébként azt bármikor az ellenzék tette, sok helyen több mint 60 százalékos eredményt értek el a tiszás jelöltek. Ugyanezt látjuk a nagyvárosokban is, és ezt látjuk olyan egyéni választókerületekben, mint Siófok, talán 14 falu tartozik még ahhoz a választókerülethez, ilyen teljesen aprófalvas körzetekben is tudott a Tisza nyerni. Nekem a kedvencem, szerintem nagyon jól mutatja a választói térkép átalakulását, a Csorna központú körzet, amiről mindig el szoktuk mondani, a legfideszesebb egyéni választókerülete az országnak, 2022-ben 77-21-re nyert a Fidesz, 50 százalékpont különbség volt a fideszes és az ellenzéki jelölt között, ez 2026-ra 3 százalékpontra csökkent. Ez nagyon jól mutatja szerintem azt, hogy mi történt az egész országban, nemcsak ebben a választókerületben, hanem Csornától Mátészalkáig mindenhol.

Kiszelly Zoltán: Régi elméletem, már két éve mondom, hogy Magyar Péter, ahogy én látom, először az úgynevezett ellenzékváltó szavazókat tudta maga mögé állítani, akik már Márki-Zay Pétert is támogatták, vagy akik sem Gyurcsány Ferencet, sem Orbán Viktort nem kedvelték. Én őket hívom ellenzékváltó szavazóknak. Melléjük tudtam átzsilipelni a kormányváltó szavazókat. Ide főként a többi párt szavazóbázisából érkeztek a szavazók. Fokozatosan, az EP-választáson 1,3 millió szavazója volt nagyjából a Tisza Pártnak, ami egy másfél éves pártnak jó eredmény, mert a tankönyvek azt mondják, hogy egy ilyen zöldmezős politikai projektet 3-6 hónappal a választás előtt kell létrehozni, és a 2024-es EP-választáshoz képest pont 4 hónappal korábban hozták létre. Nyilván volt a kegyelmi botrány, ami kedvező politikai klímát teremtett a kezdeményezésnek, de mégis jó volt az időzítés a 2024-es választáshoz képest. A többi pártnál maradt szavazókat identitásszavazóknak hívom, akik még a DK-nál, Kutyapárttnál maradtak, és azzal, hogy a választások előtt már egyes kutatások szerint kétharmadot is szerezhetett volna a Tisza Párt, ezzel talán sikerült még azokat az ellenzéki szavazókat vagy kormányellenes szavazókat bevonzani, akik azt mondták, hogy lehet, hogy az én szavazatom hiányzik a kétharmadhoz. A protest is most érvényesült, mert az előző három választáson a protest az ellenzékkel szemben érvényesült. A Fidesz az ellenzékkel szemben tudta mozgósítani a protestet a rezsikérdésben, a migráció kérdésében, illetve négy éve a háború és a béke kérdésében. Ebből is jöttek a nagy számok, hiszen a protest a kormánypártok mellett érvényesült. Most a protest viszont a kormánypártokkal szemben érvényesült, Magyar Péter fel tudta használni ezt a felhajtóerőt, és olyan témákat emelt fel, amelyek a szavazók problématérképén sokkal fontosabbak voltak, az állami szolgáltatások színvonala, vagy mondjuk a korrupció vélt vagy valós helyzete, amelyeket ő megszólított, és amelyekre ő adott valamilyen választ, és ezzel még szerintem a protestet is tudta mozgósítani. Így jöhet össze ez a hárommillió szavazó.

Virág Andrea: Egy dolgot emelnék ki, a részvétel rekordmagas volt. A felmérésekből, sok mindenből arra következtethetünk, hogy a fiatalok megmozdulhattak. Arról már beszéltünk, hogy talán a Fideszben rosszul, vagy későn mérték fel, vagy ha felismerték, nem tudtak igazán válaszokat adni arra, hogy a fiatalok körében mennyire le vannak maradva. Illetve még hogyha láttuk is azokat a kutatásokat, hogy a Fidesz támogatottsága a 30 év alatti szavazók körében egyszámjegyű, ami tényleg brutálisan alacsony, a Fidesz is gondolkodhatott így, én ezt nem tudom, de gondolkodhatott így, hogy a fiatalok körében jóval alacsonyabb szokott lenni a szavazási hajlandóság, mint az idősek körében, ahol viszont a Fidesznek van egy többlete, és az majd kiegyensúlyozza a mérleget. Ezt nyilván a Tisza Párt és Magyar Péter is látta, és elképesztő energiákat ölt bele a Tisza Párt is, illetve a különböző más kormánykritikus szervezetek, hogy a fiatalokat mozgósítsák, és a részvételi adatok, illetve az eredmények tükrében lehet arra következtetni, hogy ez sikeres volt.

Volt alkalmuk megfejteni a Magyar Péter-jelenséget? Egy teljesen immorális helyzetben, a kegyelmi botrány helyzetében maga is egy teljesen immorálisnak látszó cselekedettel, a felesége megdiktafonozásával robbant be, érzelmeket kiváltva a közéletbe. Mi a Magyar Péter-jelenségnek a lényege önök szerint?

Kiszelly Zoltán: Még ezt vizsgálni kell. Külön-külön vannak erre tankönyvi példák. Igazából, ha össze kéne rakni, én azt gondolom, hogy ő pontosan figyelte Márki-Zay Péternek a 2022-es választási kampányát, abból rengeteg tanulságot vont le, és ez biztos, hogy segítette őt. Például az, hogy nem fogott össze az óbaloldallal vagy a régi ellenzéknek nevezett pártokkal, azzal a hat párttal, amelyek 2022-ben összefogtak. Nem ment bele olyan alkukba, amikbe Márki-Zay Péter belement, és miért ment bele, azt most nem tudjuk, de a lényeg az, hogy belement. Azt is látjuk, hogy Donald Trumptól nagyon sokat tanult a kommunikáció terén, a fake news médiának nem nyilatkozom, ön propagandista, ez is benne van. Biztos, hogy a személyiségéből is adódnak bizonyos karakterjegyek. Rögtön mindent mandinerből visszafordít, illetve egy olyan álomvilágot fest fel, ahol előrehozott választásokat vizionál, és az olyan hihetőnek tűnt a szavazói körében, hogy amikor azt mondja, hogy majd ha bemutatja a bizonyítékait, akkor begyújtják a magángépek motorjait, és ezt folytathatnánk, hogy mindenre van egy ilyen mondása, kiszolgálja a közönségének a vágyait. Amikor a legnagyobb tapsot az Út a börtönbe program kapta a gyűlésein, ezzel is talán egyfajta revánsvágyat vagy dühöt próbált kiszolgálni a szavazói körében. Ahogyan a hadseregben is, vagy a háborúban is mindig az az oldal nyer, amelyik mindig üldözi az ellenfelet, nem hagyja megpihenni, Magyar Péter is folyamatosan, fáradhatatlanul mindig az országjárásról is kommentál. Tegyük hozzá, hogy az algoritmus is kedvezett neki, a hivatalos magyarázat szerint ő a saját úgymond privát Facebook profilját használta. Az algoritmus szereti, hogyha egy embernek olyan profilja van, ami nagyon sok interakciót vált ki, ez a hivatalos magyarázat. Az amerikai republikánusoknak más magyarázata van erre. Az amerikai kongresszus igazságügyi bizottságának a tavalyi levelére gondolok, ahol a bizottságnak azokat a kéréseit gyűjtötték össze az amerikai közösségi médiát működtető nagy cégek felé, hogy mikor, melyik európai választásnál milyen tartalmakat tekerjenek fel és milyen tartalmakat tekerjenek le.

Virág Andrea: Azt gondolom, hogy itt jóval inkább arról van szó, hogy egyrészt Magyar Péter felmérte azt, hogy mik azok a kérdések, amik a magyar választókat érdeklik, ami nem a háború volt, ami nem ilyen mindenféle vizionált olajblokád és terrorgyanús cselekménynek a feltételezése, és egy folyamatos háborús pszichózisnak a felállítása, amit a miniszterelnök csinált. A magyar választóknak nagy valószínűséggel, a kutatások alapján, elege van abból, hogy egy 16 éve kétharmaddal kormányzó miniszterelnök minden problémáért valaki másra mutogat felelősként, hogy ez a háború miatt, Zelenszkij miatt, az Európai Unió miatt van, mindig minden valaki más miatt van. A 16 év nem volt arra elég, hogy rendbe tegyék az egészségügyet, hogy rendbe tegyék az oktatást, a közszolgáltatásokat, hogy a vonatok pontosan járjanak, hogy legyenek utak, amin közlekedni lehet Magyarországon. Valószínűleg itt elfogyott a türelem a választók részéről, és erre Magyar Péter, én azt gondolom, hogy nagyon jól, ráérzett, hogy ezekről a kérdésekről kell beszélni. Nem szabad belesétálni olyan típusú csapdákba, nem is feltétlenül csapdákba, csak egyszerűen utcákba, amikbe a korábbi ellenzék belesétált, hogy Orbán Viktor témáiról beszél, hogy arra reagál, amit Orbán Viktor csinál. A háborút, Ukrajnát, nem tudom, az LMBTQ-kérdéseket mind hagyta, szakított azzal az ellenzéki hibával, hogy a nagyvárosi, nagyon elkötelezett, egyébként azért liberálisabb, progresszívebb szavazóknak politizáljon, nem ezekhez a szavazókhoz beszélt, hanem folyamatosan az inkább a közepes, kis, annál is kisebb településeken élő, kicsit konzervatívabb, középen álló szavazókhoz beszélt. Folyamatos országjárásban volt, ezen sokat élcelődtek is még a kampányban, de tényleg olyan mennyiségű munkát és energiát tett ebbe az országjárásba Magyar Péter, amit ellenzéki politikustól nem láttunk még, de szerintem semmilyen politikustól nem láttunk még az elmúlt 30 évben. Olyan politikai teljesítmény van emögött, miközben a kormányoldalon tényleg hiba jött hiba után, hogy nem a Facebook algoritmus és nem, nem tudom, diktafonozás döntötte el ezt a kérdést, hanem ez a politikai munka és ez a jó stratégiai érzék, ami a kampány mögött volt.

Látják már, vagy mit gondolnak, fogjuk-e látni, hogy miből kampányolt Magyar Péter egy szinte végtelen erőforrásokkal bíró kormánygépezettel szemben? Mert látszatra úgy tűnik, hogy pariban voltak végig.

Virág Andrea: Én azt gondolom, hogy abban voltak pariban, hogy mennyire tudták dominálni a közéletet, és mennyire tudták meghatározni a fontos témákat, azt, hogy miről beszélgessenek a választók. Azt gondolom, hogy ez nem feltétlenül erőforrások kérdése. Arról van szó, hogy rengeteg olyan eleme van a választási rendszernek, akár az egész belpolitikai rendszernek, a médiaviszonyoktól kezdve a gazdasági szereplőkön keresztül addig, hogy hogyan mosódott el igazából az elmúlt 16 évben a határ az állam és a kormány között, és hogy mikor, melyiknek az erőforrásait mire használják, legyen szó pénzről, adatbázisról, egyéb eszközökről. Nagyon nehéz felmérni, hogy ott pontosan milyen erőforrások és hogyan mozogtak, és nagyon nehéz a túloldalon ezzel felvenni a versenyt. Ugyanakkor vannak azért olyan kreatív eszközök, amivel ezt meg lehet oldani, például azzal a személyes hálózattal, ami kialakult a Tisza-szigetek révén, az elképesztő mennyiségű munka, amit az önkéntesek lelkesedésből beletettek a kampányba, az úgy tűnik, hogy fel tudta venni a versenyt azzal az egyébként elképesztően professzionalizáltan, legalábbis a korábbi választásokon nagyon hatékonyan működő fideszes gépezettel szemben a versenyt, amit korábbi ellenzéki szereplők nem tudtak megvalósítani.

Kiszelly Zoltán: A 2024-es európai parlamenti választásnál látszódott, volt önkormányzati választás is, főként a fővárosban, ahol a Tisza listát indított, hogy valóban egy minimális kampánnyal vagy egy közösségi médiára építő posztmodern kampánnyal, ahogy ezt nevezik, milyen eredményes tudott lenni. Nyilván beszélhetünk arról, hogy volt a kegyelmi botrány, voltak egyéb szempontok is, amelyek kedveztek a projektnek. Akkor még a DK is ott volt, amely próbálta magát az ellenzék vezető erejeként pozícionálni, hiszen egy darabig ők voltak a Tisza Párt megjelenése előtt a legerősebb ellenzéki párt, a Jobbik hanyatlása után. Nem a Fidesz kampányát akarták tükrözni, ennek nyilván voltak anyagi korlátai, például biztos voltak technikai korlátai, hogy már nem volt például plakáthely, nagyon sok ilyen szempont lehet. A Fidesz erre próbált válaszolni, amikor például azt látjuk, hogy a 2022-es választás után a Megafon megalakult, ami szintén a digitális médiában a fiatalokhoz próbál szólni. Andrea is mondta, hogy a fiatal generációkban a Fidesz támogatottsága elmarad a közép- és főként az idős generációk körében élvezett támogatásától, erre épített rá 2025 tavaszán-nyarán például a Harcosok Klubja, illetve a Digitális Polgári Körök Mozgalom, amivel megpróbálták a közösségi médiában felvenni a lépést a Tisza Párttal, mert valóban ők ott voltak sokkal aktívabbak. Amikor az európai parlamenti választási eredmény megvolt, akkor láttuk, hogy az ottani rendezvényeken az Európai Néppárt emblémája szerepelt, ez feltételezi, hogy az Európai Parlamenttől kaphattak valamilyen támogatást, hiszen az Európai Néppárthoz csatlakozott a Tisza Párt, az Európai Parlamentnek is vannak forrásai, amit az ottani pártcsaládok és azok alapítványai kapnak.

Legális.

Kiszelly Zoltán: Persze, azért mondtam, hogy ez legális. Ugye 2022-ben nem volt, az kreatívan volt legális, hogy a magyar választási törvényt kreatívan értelmezve nem a pártok kaptak tízmillió dollárt, hanem a pártokat támogató civil szervezetek. Igazából ami a kérdés, hogy a 2026-os kampányra honnan érkezett a Tiszának a pénze, hiszen volt egy rész, amit a jelöltek után kaptak az állami költségvetésből, mint minden párt, amely bizonyos számú jelöltet állított, ez is rendben van. A kettő közötti időszak az, ami talán érdekes, vagy amiben – ahogy mondta – a lelkesedés biztos ott volt, vállalkozók is biztos támogatták őket, akár természetben, akár pénzzel is, de látszik, hogy itt tényleg egy alulról építkező mozgalom volt, ezt a felhajtóerőt használta ki, sok ember akart tenni. Látjuk, hogy valakinek már tapasztalata is volt, hogy talán más pártokban már megfordultak, ott tapasztalatot szereztek, és ezt a rutint tudták bevinni szakmai apportként.

Kétharmada van a Tisza Pártnak. Megérzésük szerint mihez kezd vele? Óriási magasra állította be az ígéretek mércéjét. Út a börtönbe program.

Virág Andrea: Nagyon érdekes helyzet a Tisza kétharmada, mert miközben nyilvánvalóan bizonyos szempontból sokkal könnyebb lesz a kétharmaddal az élete, mert egész egyszerűen meg tudnak változtatni olyan dolgokat, amik máskülönben akadályoznák őket a hatékony kormányzásban. Másik oldalról pedig nagyon nagy kihívás, és óriási felelősség ez a következő kormány számára, amit egyébként Magyar Péter a győzelmi beszédében, illetve a hétfői sajtótájékoztatóján is rendre elmond, tehát tisztában van ő, azt hiszem, ennek a súlyával és a felelősségével. Elmondta, azt hiszem, elég világosan, hogy a kétharmados felhatalmazás birtokában vissza szeretnék állítani a fékek és ellensúlyok rendszerét, új választójogi törvényt szeretnének létrehozni, új alkotmányt szeretnének elfogadni, és minden olyan lépést szeretnének helyrehozni, amivel a Fidesz az elmúlt 16 évben leépítette a jogállamiságot Magyarországon. Ez az egyszerűbb része az egyenletnek, a bonyolultabb, hogy hogyan és mire, és nyilván ehhez jön, és ezt ők is elmondták, egy hosszú és nehéz egyeztetési folyamat, a többi párttal, szakértőkkel és természetesen a társadalommal arról, hogy milyen is legyen az új alkotmányos berendezkedése az országnak. Ez nagyon nehéz folyamat lesz, én azt gondolom, és nagyon ügyesen kell ahhoz nekik ezt lebonyolítani, hogy ez ne konfliktusok elmélyedéséhez, hanem a sebek begyógyításához és nemzetegyesítéshez vezessenek. Kíváncsian várom a részleteket majd, hogy tényleg mi lesz a menet, miről lesz népszavazás adott esetben, miről nem, ezek mind nagyon fontos kérdések lesznek a következő négy évben.

Arra gondol, hogy kitalálnak valami teljesen más módszert, mint amit a Fidesz 2010-ben csinált, hogy egy iPaden bevisznek egy alaptörvény-tervezetet, majd a meglévő kétharmadukkal azt villámgyorsan megszavazzák, és ezen az új alkotmányos alapon automatikusan átírják a törvényeket? Mert hogyha népszavazás van, meg egyeztetés van, akkor megy az idő, az egy pepecs munka. Közben lehet, hogy a támogatottság is megy, mert a választóközönség azt várja, hogy itt gyorsan történjenek dolgok, gyorsan.

Virág Andrea: Azt én nem látom, őszintén szólva, hogy különösen azok, akik vasárnap Magyar Péterre szavaztak, kevésbé dühösen reagálnának arra, hogyha Magyar Péter bevinne iPaden egy új alkotmányt, és azt az alkotmányozó többség elfogadná. Pont ez az a gyakorlat, ez az az egyik napról a másikra mindenfajta előzetes egyeztetés nélküli törvénykezés az, ami felháborító volt számukra a Fidesz kormányzása alatt és a Fidesz gyakorlatában. Ez az, amivel ez a választói csoport szakítani szeretne, nem azt várja Magyar Pétertől, azt hiszem, hogy egyik napról a másikra írjon egy új alkotmányt, hanem azt, hogy az egy olyan alkotmány legyen, amit minél többen magukénak tudnak érezni.

Kiszelly Zoltán: Ha egy mondatban kell összefoglalni, akkor Magyar Péter előtt nagyjából három út áll, az egyik a Köztársaság 2.0, visszatérni valamilyen formában az 1990-es konszenzushoz, az Antall-Tölgyessy paktumhoz, illetve az akkori elgondoláshoz, ez az egyik út. Van egy NER light és egy NER brutál. Én ezt a három utat látom előtte. A nemzetközi sajtótájékoztatója alapján én nem gondolom, hogy a konszenzusos úthoz tér vissza. Ez a köztársasági eszme 1990-ben azt feltételezte, a kétharmados törvényeknek a széles köre, amit az Antall-Tölgyessy paktum lecsökkentett, hogy a két legnagyobb pártnak konszenzusra kell jutnia, pont azért, mert azt gondolták, hogy egy pártnak nem lesz kétharmada. Aztán 1994-ben lett, meg 2010 óta is lett ötször, de az alapító atyák talán arra gondoltak, hogy a kétharmad, az legalább a két legnagyobb párt konszenzusát tükrözze, mert akkor a két legnagyobb párt szavazóbázisa egyetért ebben, és ezzel garantálható a ciklusokon átívelő alkotmányozás. Ez 1994-ben sem így volt, és 2010 után sem így volt, ezért most Magyar Péter előtt ez egy lehetőség, hogy a köztársasági alkotmányt visszahozza, módosítsa, esetleg vitára bocsássa. Említette, hogy a két ciklusra való korlátozást szeretné bevezetni. Erre van példa Amerikában, Franciaországban, ez abszolút legitim. A kérdés, a NER light, ugye amit mondtam, ez is már azért tükröződik. Én azt látom, hogy ő ebbe az irányba megy. Nemcsak mert a NER-ből jön, hanem azért is, mert például azt mondja, hogy Sulyok Tamás nevezze őt ki, vagy a köztársasági elnök ajánlja az Országgyűlésnek a miniszterelnök-jelöltet, és utána viszont mondjon le. Nyilván a kétharmados felhatalmazással átalakíthatják nemcsak az alaptörvényt, az alkotmányt, hanem az intézményeket is. Ehhez megkapták most a szavazói felhatalmazást, csak ez megint azt jelenti, hogyha a Fidesszel vagy a többi parlamenti párttal, a releváns pártokkal nem keresi a konszenzust, és nem próbálja az ő véleményüket is beleszőni ezekbe az új intézményekbe és az új alkotmányba, akkor az jön, hogy nem ezt ígérte. A szavazóinak az egyik része, akik egy köztársasági modellben gondolkodtak, egy 2.0 vagy akárhányas modellben, nem biztos, hogy onnantól kezdve jól érzik magukat. Olyan intézményeket kéne teremteni, amelyek több cikluson átívelve szolgálják a demokráciát, mert a magyarok demokráciában akarnak élni. A NER light felé látom elmozdulni, ami például azt jelenti, hogy olyan embereket szeretne ő is a pozícióba emelni, akár új intézmények révén, új alkotmánybíróság, akik Bólogató Jánosok, ahogy mondták a mostaniakra, bábelnöknek nevezte ma is a köztársasági elnököt, és hogyha ő konszenzus nélkül nevezi ki ezeket az embereket, akkor rájuk ugyanazok a vádak fognak visszahullani, mint amiket a fideszes kinevezettekre elfogadtak. Ugye, a NER brutál az lenne, a lengyel, vagy a román példa, ahol a korrupcióellenes államügyészséget például politikai furkósbotnak használják. Emlékszünk, Romániában a magyar polgármestereket korrupciós váddal vitték el bilincsben, hogy ezzel is a politikai céljaikat jobban elérjék.

De ezt meg lehetne csinálni Magyarországon? Azért a magyar rendőrségnek egészen más a hozzáállása, jó ideje már, ezekhez az ügyekhez, mint mondjuk egy román rendőrségé. A magyar rendőrség általában meglehetősen professzionálisan járt el a 2006-os tüntetések óta mindenféle külső rendezvényekkel. Nem nagyon tűnik úgy, hogy hajlandó volna politikai feladatokat teljesíteni ezen a szinten, hogy képviselőket vigyen el?

Kiszelly Zoltán: Ez Romániában egy külön ügyészség volt. Láttuk, hogy Ausztriában is a korrupcióellenes államügyészségnek, mondjuk így, politikát befolyásoló szerepe is volt. Hogyha ezt a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalt felállítják, és ennek ilyen román korrupcióellenes hatóság féle, politikai furkósbot éle lesz, az abba az irányba mutat, hogy egy NER brutállal akarja ledarálni a Fidesz túlélő struktúráit, ahogy Romániában is ezt tették, pontosan azért, hogy a kétharmadát ellenállás nélkül tudja keresztülvinni.

De azt is mondja, hogy a fékek és ellensúlyok rendszerét vissza kell állítani, meg kell erősíteni. Ott vannak a bíróságok. Egy ilyen ügyben a végén mindig a bíróság fog dönteni és most is a bíróság nem feltétlenül a kormány javára szokott dönteni, sőt nagyon gyakran, ha úgy látja, nem úgy dönt. Meg lehet csinálni?

Virág Andrea: Most még lehet, hogy túlzás, most még ködszurkálásnak érzem tényleg, hogy arról beszéljünk, hogy akkor politikai furkósbotként működik-e – tényleg meg fogjuk tanulni a nevét – a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal. Egyelőre erről még semmit nem tudunk, azon kívül, hogy ígéret szerint lesz. Akarja, hogy legyen, ennyit tudunk jelen pillanatban, arról sem tudunk semmit, hogy ki fogja ezt vezetni, kik lesznek a tagjai, milyen szabályok szerint fog működni, egyelőre ezekben a kérdésekben szerintem több a kérdés, mint a válasz. Ebben némi türelemre inteném akár saját magunkat is, hagyjunk időt Magyar Péternek arra, hogy bemutassa a terveiket, nyilván dolgoztak ezen az elmúlt időszakban, de eddig a pontig, azt hiszem, az volt a cél, hogy a választást megnyerjék. Megnyerjék, méghozzá kétharmaddal, és most jön az az időszak, amikor azt gondolom, hogy egy jogos elvárássá válik, hogy ezeket a terveket ennél részletesebben megismerjük. Egyelőre borzalmasan korainak érzem arról bármit mondani, hogy vajon Magyar Péter konszenzussal fog-e, ha lesz rá lehetősége új köztársasági elnököt jelölni vagy nem, vagy politikai furkósbotként fogja-e használni ezt a hivatalt vagy nem. De azért azt Magyar Péter tényleg minden beszédében nagyon hangsúlyozta, hogy minden magyar miniszterelnöke kíván lenni, hogy nem szeretné azt, hogy ugyanúgy folytatódjon a politika, ahogy az elmúlt 16 évben zajlott, nem szeretne visszaélni a kétharmados felhatalmazással, egyelőre bízhatunk abban, hogy tartja magát ezekhez az ígéretekhez.

Csak kérdés az, hogy a választói szeretik-e ezt vajon hallani, amikor visszafogottabban beszél ahhoz képest, ahogyan a kampányban beszél?

Virág Andrea: Nyilván Magyar Péternek nagyon diverz szavazóbázisa van, én azt gondolom, hogy vannak ennek a szavazóbázisnak olyan részei, akik szeretik a visszafogottságot, és pont ezt az önmérsékletet várják el ilyen helyzetben Magyar Pétertől, hogy ne dühből, ne bosszúból menjen a kormányzás, hanem átgondoltan és tényleg úgy, hogy helyreálljon az a köztársaság Magyarországon, ami oly sokaknak hiányzott az elmúlt 16 évben. Nyilvánvalóan vannak olyan részei is ennek a szavazóbázisnak, akikben nagyobb az indulat, akik jobban elvárják azt, hogy ahogy mondta is, gyorsan eredmények legyenek, és most eljött annak az ideje, hogy ne a Fidesz diktálja, hogy mi történik a belpolitikában. Ebben kell Magyar Péternek megtalálnia valamilyen egyensúlyt, hogy minden igényt valamilyen módon kiszolgáljon. Nyilván meg kell találni azt, hogy ő mit szeretne ebben a helyzetben kezdeni, és mit tart ő, mit tart az ő politikai közössége ideálisnak egy ilyen helyzetben. Én azt gondolom, hogy egyik szélsőség irányába sem fog elmozdulni, pont azért, mert nagyon-nagyon színes szavazóbázist kell egyben tartania, és miután mindenkinek szeretne politizálni, meg szeretné tartani a népszerűségét, nem csúszhat el olyan irányba, hogy csak egy kis extremitásnak az érdekét és véleményét veszi figyelembe.

Nem nagyon sokára Magyar Péternek át kell vennie a kormányzást. Azt komoly kérdésnek tartják, hogy honnan lesz annyi ember, aki az államgépezetet képes elműködtetni. Lázár János szokta volt mondani, hogy vezérigazgató az mindig akad. Az nem szokott akadni, aki a mozdonyba beül, és azt kiviszi. Honnan lesz ennyi ember?

Kiszelly Zoltán: Igen, ez egy jó kérdés. Most komoly változás előtt állunk. Itt is, hogyha a tankönyvet vesszük alapul, akkor a kormánytisztviselők, a törvények szerint dolgoznak, a magyar állam intézményei, a magyar alkotmány és a magyar törvények szerint működnek, és akik ott dolgoznak, ők nem egy pártot szolgálnak, hanem a magyar államot, mindannyiunkat, állampolgárokat. Ilyen szempontból azt gondolhatjuk, hogy a főosztályvezetői szint alatt azért ott nem nagyon szoktak kormányváltás esetén cserélni. Nyugaton van, ahol még ott sem. Elképzelhető, hogy az apparátus egy része helyén marad. Van egy másik felfogás, nyilván vannak olyanok talán, akik mondjuk 2010 előtt voltak kormányzati pozícióban, és még nem nyugdíjasok.

Visszahozzák?

Kiszelly Zoltán: Persze, az is lehet, illetve lehet az államapparátust csökkenteni, hogyha bizonyos funkciókat az állam lead, vagy digitalizál, akkor kevesebb emberre van szükség.

Több minisztériumnak kéne lennie elvileg, mert lesz egészségügyi minisztériumunk is.

Kiszelly Zoltán: Meglátjuk. Valószínű, megígérte valószínű, hogy teljesíti is, de lehet a piacról is hozni embereket vagy kiszervezni ügyvédi irodáknak, tehát láttunk erre is példát.

Virág Andrea: Lesz ebben kihívás Magyar Péter számára, de főleg azért is nehéz ezt látni, hogy pontosan hogyan fognak megtörténni ezek a személycserék, ha lesznek, nyilván vezetői szinten lesznek, mert hát 16 éve nem volt váltás, 16 éve nem láttunk ebben az országban igazán átadás-átvételt, ilyen típusú átmenetet. Most kell ezt újratanulnia az országnak és egyébként az állami intézményrendszernek is, hogy hogyan zajlik ez. Éppen a hétfői sajtótájékoztatón mondott erről pár mondatot Magyar Péter, hogy nagyon értékes, jó emberek dolgoznak az államigazgatásban, akiknek a munkájára ugyanúgy számítanak továbbra is, tehát arra. hogy teljes csere történjen, nem látok esélyt, nem is reális.

Mihez kezd most a Fidesz? Van ellenzéki és van kormányzói gyakorlata egyaránt bőségesen. Mihez kezd most, hogy kétharmaddal verték meg? Mit gondolnak?

Kiszelly Zoltán: A bizonyítási kényszer most a Tisza Pártnál van, kétharmados felhatalmazást kapott. Beszéltünk arról, hogy van egy lehetőség, hogy konszenzust keresnek a legfontosabb kérdésekben, az állami intézményrendszer kialakítása vagy az új alkotmány kérdésében, amelyek több cikluson átívelően kerülnek szabályozásra, ott mondjuk, ha Magyar Péter gesztust akar gyakorolni a Fidesz szavazói felé, ha nem is a politikusai felé, mert azért mégis 2,3 millió ember szavazott a Fideszre, figyelembe veheti az új intézményrendszer kialakításánál ezt az 55 mandátumot. A másik kérdés nyilván az, ami a magyar politikai kultúrában elszámoltatás címszó alatt fut. Nyilván, aki törvényt sértett és ez bizonyítható, ott az államnak vagy a hatóságoknak el kell járni, ez vitathatatlan.

Keller László, Budai Gyula eredményességével.

Kiszelly Zoltán: Ők azt mondták, amennyire követtem a munkásságukat, hogyha nem tudnak bizonyítani valamit, akkor ott nagyon nehéz vádat emelni, mert jogállamban csak a bizonyítékok erejével lehet. És ha megnézzük, Magyarországgal kapcsolatban az elmúlt 16 évben például a Bizottság azt kifogásolta, hogy csak egyszereplős közbeszerzések vannak, a kormány módosított ezen, akkor kétszereplősek lettek, vagy háromszereplősek lettek, te vitatkozni, hogy a profit mértéke miért ekkora, vagy lehet sok minden máson vitatkozni, meg lehet vizsgálni, más kérdés, hogy mit lehet bizonyítani. A Fidesznek meg kell várnia, hogy mit lép Magyar Péter, hogy milyen gesztusokat tesz mondjuk az alkotmányozásnál, az intézményrendszer átalakításánál, mert azért a kocka fordulhat négy év múlva. Meg kell nézni Orbán Viktornak, hogy most a választókerületek nagy részében is a Tisza Párt nyert, azok a képviselőjelöltek, akik be voltak ágyazva, mennyire tudják megtartani még a szavazóbázisukat, és ezután mi marad a médiából, és utána lehet azt megnézni, hogy hogyan lehet ezt a helyzetet először konszolidálni, és utána elkezdeni építkezni a 2029-es EP és önkormányzati választásra.

Virág Andrea: Én ezt egy picit máshogy látom. Biztos a Tiszának sok mindent kell bizonyítania, és talán ma izgalmasabb a leendő miniszterelnök személye, mint a jelenlegi miniszterelnök személye, de azért a Fidesz háza táján kell egy nagy önvizsgálat, és szembenézés azzal, hogy mi történt ezen a választáson. Nem egy éppen hogy vereséget szenvedett a Fidesz, hanem egy nagyon elsöprő vereséget, tényleg egy földcsuszamlásszerű győzelmet láttunk az ellenzéktől, a Tiszától. Gyakorlatilag összeomlott a támogatottságuk, nekik nem arra kell várni, hogy nézzék meg, hogy majd Magyar Péter mit csinál a kétharmaddal, vagy mit nem, hanem szembe kell nézni azzal, hogy mit rontottak el, hol ment félre és miért ment félre. Sokszor elhangzott az elmúlt időszakban, hogy nem akarunk következmények nélküli ország lenni, hangoztatták ezt ellenzéki szereplők. Én azt gondolom, hogyha a Fideszben nem lesz akár személyi, akár bármilyen más következménye ennek a választási eredménynek, akkor azt el lehet mondani, hogy ott egy következmények nélküli pártról beszélünk. Nagyon meg lennék lepve azon is, ha a Fideszen belül nem indulna el egy olyan folyamat, ami firtatja a miniszterelnök vezető szerepét a párton belül, hogy Orbán Viktor folytathatja-e ezt jelen formában vagy nem. Mégiscsak az ő 16 éves kormányzásáról mondtak véleményt a magyarok április 12-én. Mégiscsak ő volt ennek a kampánynak a központi szereplője, mégiscsak mindenfajta információk alapján Orbán Balázs volt hivatalosan a kampányfőnök, de Orbán Viktor eléggé kézbe vette a kampány irányítását. Nem hallottunk még semmit a miniszterelnöktől az ő terveiről, és hogy a Fidesz milyen úton indul el tovább, de azért meglepőnek tartanám, hogyha valamilyen típusú szembenézési folyamat a Fideszen belül nem indulna el.

Még egy kérdés van, mert egy párt még bent van az Országgyűlésben, ez a Mi Hazánk. A Mi Hazánknak mi lesz vajon a pozíciója úgy, hogy kétharmada van a Tiszának?

Kiszelly Zoltán: Valójában négypárti parlamentünk van, Fidesz-KDNP, Tisza és a Mi Hazánk. Igen, tehát a Mi Hazánk, most a szavazói közül biztos sokan megosztották a szavazatukat, a nagy részük talán egyéniben a Fidesz jelöltjére szavazott, biztos volt olyan is, aki talán a Tisza egyéni jelöltjére szavazott, esélyesebbnek tartotta. A Mi Hazánknak volt egy radikális háttere, a Jobbikból jönnek, ők úgymond szelídültek, mérséklődtek, cukiságkampány, ez a magyar politikai közbeszédben ennek a jele. Látszik, hogy Toroczkai László is inkább elemzői hozzáállással viszonyul a dolgokhoz, valóságmagyarázatokat ad.

Jó, de a programjukban azért vad dolgok vannak.

Virág Andrea: Én azért cukinak nem nevezném.

Az, hogy megmondanák, hogy milyen típusú családok hány gyereket szülhetnek, azért ez vad elképzelés.

Kiszelly Zoltán: A gárdamasírozáshoz képest azért ez egy fokozottabb habzású projekt, de biztos, hogy még lehet találni benne meghökkentő vagy egyesek számára felháborító vagy szélsőséges pontokat is, de még azért ez ki van szervezve Novák Elődhöz, megvannak azok az arcok, azok a karakterek, akik ezt képviselik a tagság felé vagy a szavazók felé. A Mi Hazánknak igazából azt kell eldöntenie, hogy nyilván a Tisza Párthoz fogja viszonyítani a politikáját, és a Fidesz jövőjéhez, mert hogyha ez a belső vizsgálódás vagy ez a fajta útkeresés a Fideszben elhúzódik, akkor ez felértékeli a Mi Hazánkot. A parlamentben vannak, hogy erőforrásokhoz jutnak a költségvetésből, nagyobb támogatást kapnak, mint amilyent a nagyjából 1,3 százalék körüli DK, ami szintén kap állami támogatást, de a parlamenti jelenléttől megfosztják, a szakértői, frakciószakértői támogatástól megfosztják. A Mi Hazánknak ez a két útja van, vagy ezt a mérsékelt irányt viszi tovább, amit az elnökük képvisel, vagy hogyha a helyzet úgy alakul, ne adj’ Isten a bűnözés, a bagatell bűnözés, akkor még mindig mehetnek, vagy megosztják, de biztos, hogy azok az arcok, az a hét képviselő, aki bejutott, lesznek azok, akik ezt képviselik.

Virág Andrea: Én azt gondolom, hogy tényleg sok függ attól, hogy mi történik a Fidesszel, hogy látunk-e egy olyan folyamatot, ami adott esetben ahhoz is elvezethet, hogy ez a most még kicsit nagyobb, mint kétmilliós szavazótábor tovább erodálódik, hogy a Mi Hazánk megpróbál-e rámenni a Fidesz szavazóira. Eddig inkább tényleg arról beszélgettünk, hogy a Fidesz fel tudja-e szívni a Mi Hazánk szavazóit. Nyilván az erőviszonyok még mindig a Fidesznek kedveznek, de lehet a szavazóikban egy nagyfokú csalódottság. Hogyha a Fidesznél ez az útkeresés elhúzódik, hogyha nem lesz egyértelmű, hogy milyen irányba megy tovább a párt, ha nem tud erőt mutatni a meglévő szavazóinak, akkor megvan a veszélye annak, hogy elszivárognak a szavazók. Különösen a Fidesznek a radikálisabb gondolatokra nyitott szavazói átpártolhatnak a Mi Hazánkhoz, ugye nem véletlenül beszélt Toroczkai László arról a választás előtti héten talán, hogy a következő évek a Tisza és a Mi Hazánk küzdelméről fognak szólni, minthogyha a Fidesz hirtelen eltűnt volna. Azért itt még azt hiszem, hogy nem tartunk, de azt hiszem, hogy a következő, mondjuk egy-két évben a Fidesznek fog több fejfájást okozni a Mi Hazánk jelenléte, mint a Tiszának.