Milyennek látszik a főváros anyagi helyzete a kormány felől nézve? Mert azt tudjuk, hogy a főváros felől nézve milyen.

A fővárosnak nem velünk van vitája, hanem a tényekkel, a közgazdászokkal és legújabban a Moody’s amerikai hitelminősítő intézettel. A főváros anyagi helyzete viszonylag stabilnak tűnik, ezért is értékelte föl a pénzügyi, gazdasági bizonyítványát a Moody’s. 2020. szeptember 30-án volt 224 milliárd forint szabad, likvid pénzállománya a fővárosnak, ebből 90 milliárd készpénzben, 133-134 milliárd állampapírban. Van egy 61 milliárd forintos szabad hitelkerete a fővárosnak, ezt lehívhatja még idén az Európai Befektetési Banktól, 2023-ig fejlesztésekre, járműbeszerzésekre fölhasználhatja, és tíz év alatt keletkezett 300 milliárd forint többletbevétele 2010-hez képest iparűzési adóból. Hogy egy utolsó számot is mondjak, a kormány tett egy javaslatot néhány hete a főpolgármesternek, ha még ezek ellenére is úgy érzi, hogy sanyarú helyzetben van a főváros, akkor a kormány kész mintegy 60 milliárd forint értékben magára vállalni a főváros helyett budapesti városfejlesztéseket. A fővárossal egyeztetve, az őáltaluk jóváhagyott tervek szerint megépítjük ezeket a nagy fővárosi beruházásokat. A fő célunk: fejlesszük Budapestet, de tegyük ezt adóemelés és a város eladósítása nélkül. Nem tudjuk támogatni Karácsony Gergelynek a fővárosi vállalkozások megadóztatására, adóemelésére és újabb hitelek felvételére vonatkozó terveit.

A stabil minősítésben már benne van a koronavírus-járvány eddigi és várható kimenetele is?

A koronavírus mindannyiunkat nehéz helyzetbe hozott. Mi azt gondoljuk, hogy ezek a nehézségek arra valók, hogy leküzdjük őket. Szerintem a budapestiek a vezetőktől nem panaszkodást, kifogáskeresést, egymásra mutogatást várnak, hanem azt, hogy találjunk megoldásokat, lehetőleg közösen. Az ország költségvetésén csak a koronavírus első hulláma ütött egy 2000 milliárd forintos lyukat. A csekket nem tudjuk a koronavírusnak benyújtani, ezt közös teherviseléssel kell kigazdálkodnunk. A főváros panaszkodik, hogy milyen bevételkiesése van, ez igaz, csak ma mindenkinek az van. Tehát a főváros saját számításai szerint 88 milliárdtól esik el. Az állami költségvetés pedig 1258 milliárd forinttól, tehát ennek a sokszorosától.

A főpolgármester azt mondja, hogy ez a 88 milliárd a városüzemeltetésben fogja megmutatni a hatását. Ezzel a prognózissal egyetértenek?

Nem, ezt nem tudjuk elfogadni. Bármekkora költségvetési lyuk keletkezik, ilyenkor az államnak és az önkormányzatoknak nem szabad csökkenteniük a szolgáltatást, ugyanúgy el kell látnunk a feladatainkat, sőt, többletsegítséget kell adnunk a munkavállalóknak és a családoknak. Nem értünk egyet abban a főpolgármesterrel, hogy ő megszorításokkal, szolgáltatások színvonalának csökkentésével, adóemeléssel és hitelfelvétellel akar reagálni erre a helyzetre. Ez egy filozófiai vita közöttünk. Gazdasági visszaesés, válság esetén az adóemelés, a megszorítás és a hitelfelvétel nem jó gyógyszer, ezek nem alkalmas eszközök a baj orvoslására. A hiteleket kamatostul vissza kell fizetni, az majd elvonásokat fog eredményezni később más területektől. Az adóemelés csökkenti a vállalkozások bevételét, és szükségszerűen elbocsátásokhoz vezet, a megszorításoknak pedig mindig a családok és a vállalkozások isszák meg a levét. Tehát ezt a politikát nem tudjuk támogatni.

Csökkenő bevételnél miből lehet finanszírozni ezeket a feladatokat?

Fogadjuk el egy pillanatra a 88 milliárdot, bár szerintem ez egy túlzó számítás, ennél kisebb lesz a bevételkiesése a fővárosnak. A mérleg másik serpenyőjében szabad, likvid pénzállományból van 224 milliárd forintja rövid- és hosszú lejáratú állampapírokban megtakarításként, illetve készpénzbetétként. A kormány is hajlandó 60 milliárd fejlesztést magára vállalni, ami spórolást jelent, és akkor még ott van az a 61 milliárd forintos hitelkeret, erre még Tarlós István szerződött évekkel ezelőtt az Európai Beruházási Bankkal a 99 milliárd forintos hitelkeretből 61 milliárd forint ma még elköltetlen. Tehát van ott pénz. Én nem mondom, hogy könnyű a helyzet, de mindenki nehéz helyzetben van. Pécs, Miskolc és Szeged élén is ellenzéki polgármester áll, mégsem halljuk őket nap mint nap panaszkodni és másra mutogatni. Én itt úgy látom, hogy ez a panaszkodás, a másra mutogatás, a kifogáskeresés politikai termék lett, hibás a kormány, hibás Tarlós, nyáron a meleg, télen a hideg, mindig valaki más. Dolgozni kell!

Semmilyen törvényi, jogszabályi akadálya nincs annak, hogy a rendelkezésre álló tartalékot napi működésre fordítsa a főváros?

Ezeket szabadon fölhasználja saját céljaira. A 61 milliárdos hitelkeretet fejlesztésre és kifejezetten járműbeszerzésekre kapta, most 51 villamos és 51 troli beszerzésére van nagyon jó opciója a városvezetésnek, mert Tarlós István és Vitézy Dávid 2013-14-ben nagyon jó szerződést kötött, és 2020-ban is még a 2013-as árakon lehet lehívni ezeket a járműveket. Ez az 51 villamos, 51 troli beszerzése együttesen kerülne 46 milliárd forintba, amire a 61 milliárd forintos hitelkeret bőségesen fedezetet nyújt, tehát ha a panaszkodás helyett a megoldáskeresést választjuk, akkor találunk válaszokat ezekre a kihívásokra.

Ez a hitelkeret új járművek beszerzésére vonatkozik?

Ennél többre is, mert egyébként fejlesztésekre is, tehát például a Lánchídra is fölhasználhatja ezt a főváros. Ha egy kicsit matekozunk, a 61 milliárdos hitelkeretből 46 milliárdért meg lehet vásárolni a járműveket, és ha a megmaradó 15 milliárdhoz hozzáadom a kormányzat 6 milliárd forintos támogatását a Lánchídra, akkor annak a felújítását is el lehet végezni, és akkor a fővárosi költségvetésből erre egyetlen fillért nem kellett költeni.

A főváros egyrészt a hozzájárulási, szolidaritási adó enyhítését kéri, másfelől tervez egy újraindítási adót, ami az 5 milliárd feletti adóalappal rendelkező cégeket érintené. Ez tárgyalási alap a kormány számára?

A szolidaritási hozzájárulásban Budapest jelentős kedvezményekben részesül. 2017-ben vezette be a parlament az önkormányzatok finanszírozásában a szolidaritási hozzájárulást, 50 milliárd forint kedvezményt fog kapni 2021 végéig Budapest minden más önkormányzathoz képest. A rendszer lényege, hogy a magyar viszonylatban nagy és tehetős önkormányzatok befizetnek a magyar viszonylatban kicsi és szegény önkormányzatok javára, tehát ez egy eredendően baloldalinak mondott gondolat a szolidaritás jegyében. Azt, hogy ki mennyit fizet, egy adóerőre, gazdasági mutatókra alapított matematikai képlet határozza meg a költségvetési törvényben. Egyetlen önkormányzat van, amely kevesebbet fizet évek óta, idén is, és csak jövőre fogja a másokkal azonos összeget fizetni, amely így összesen öt évig 50 milliárd forint kedvezményt kapott, ez a főváros. Magyarország egyik legnagyobb és leggazdagabb önkormányzata nem annyit, nem úgy fizet, mint a 134 többi gazdag és tehetős önkormányzat. Tarlós István idején megkezdődött ennek a kedvezménynek a kivezetése, és Karácsony Gergely idején befejeződik. Szerintünk igazságos, hogy jövő évben elérünk oda, hogy mindenkire azonos módon vonatkozik ez a képlet. Idén még a főváros a ráeső résznek csak a 85 százalékát fizeti be, jövőre pedig ugyanúgy fog fizetni, ahogy öt éven keresztül fizetett mindenki más.

Az újraindítási adóval elvi kifogásuk van?

Ugyanaz a kifogás nevezhető elvinek és gyakorlatinak. Mi azt gondoljuk, ahogy az adóemelés egy rossz eszköz akkor, amikor a beruházások, a gazdaság élénkítésére és a munkahelyek megvédésére van szükség. Gazdasági visszaesés idején a kormány és az önkormányzat legfontosabb feladata a családok és a vállalkozások támogatása és a munkahelyek védelme. Az adóemelés csökkenti a vállalkozások bevételét, és szükségszerűen elbocsátásokhoz vezet. Nem tudjuk támogatni ezt az adóemelési elképzelést.

Egy önkormányzatnak van lehetősége helyi adókat ilyen módon módosítani?

Helyi adókat tud módosítani, az adókról alapvetően az Országgyűlés határoz. A kormány nem fog olyan adóemelést támogatni a parlament előtt, amely azt eredményezné, hogy a budapesti vagy egyéb vállalkozásoknak növekedjenek a terhei.

A főpolgármester kezdeményezésére az önkormányzatok egy része helyi népszavazásokat indítana, hogy az európai uniós segélyalapból közvetlenül kapjanak az önkormányzatok forrásokat. Ezt járható útnak látják?

Mi minden olyan utat nemhogy járhatónak tartunk, hanem támogatunk, amely azt eredményezi, hogy több pénz jut Magyarországnak. Az elmúlt években ebből mindig komoly sajtóhírt gyártott a városháza vagy Karácsony Gergely, hogy többször tárgyalt Timmermans uniós bizottsági alelnökkel, hogy közvetlen forrásokhoz jussanak a nagyvárosok, illetve Budapest az európai uniós költségvetésből. Mi annak nagyon örülünk, ha a kormányok és az unió által eldöntött, Magyarországnak jutó pénzen felül még további forrásokat tud Karácsony Gergely Budapestnek szerezni. Ez jó Budapestnek, jó Magyarországnak. Ha ebben bármit tudunk segíteni, állunk rendelkezésre.

A főváros jelezte, hogy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökének felvetése az iparűzési adó felfüggesztéséről nagyon súlyos következményekkel járna. Támogatják az iparűzési adó felfüggesztését?

A kormány ezt a javaslatot nem tárgyalta.

Mi az elvi véleménye?

Jogosnak tartom azokat az önkormányzati felvetéseket, hogy kompenzáció nélkül ez nagyon nehéz helyzetbe hozná az önkormányzatokat. Óvatosnak és megfontoltnak kell lenni, ugyanakkor most nagyon komoly kihívások elé állítja az élet a kis- és középvállalkozásokat, ezért kormányban, önkormányzatban kutyakötelességünk nap mint nap azon elgondolkozni – és a kormány már jó néhány ilyen intézkedést be is vezetett –, ami segíti a kis- és középvállalkozásokat abban, hogy a remélhetőleg átmeneti nehézséget átvészeljék. A vállalkozói érdekképviseletekkel együtt azon kell dolgoznunk, hogyan tudjuk segíteni a vállalkozásokat ebben a nehéz időszakban.

A kormány kész átvállalni a főpolgármester által javasolt fejlesztések megvalósítását. Mi az, amiről megállapodás született eddig?

Várjuk a városháza válaszát. Mi egy javaslatot tettünk. A Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának utolsó ülésén a főpolgármester behozott három javaslatot, hogy a gazdasági visszaesés következményeit Budapesten ő megszorításokkal, adóemeléssel és hitelfelvétellel szeretné kezelni. Mi pedig azt mondtunk, hogy ezzel nem tudunk egyetérteni, és ehelyett tettünk egy konstruktív javaslatot, hogy akkor inkább a kormány magára vállalja jelentős budapesti fejlesztések megvalósítását. A listát szinte teljes egészében Karácsony Gergelytől kaptuk, azoknak a fejlesztéseknek az átvállalására tettünk javaslatot, amelyeket ő hitelből, adóemelésből akart finanszírozni. Szó van a pesti rakpartok gyalogos- és kerékpárosbarát átalakításáról, a gellérthegyi sikló megépítéséről, amely a Tabánból a Gellérthegyre biztosítana környezetbarát megközelítést, és lehetővé tenné a környezetszennyező turistabuszok kitiltását a Gellérthegyről. Aztán szó van a nagyon sikeres budai fonódó villamos déli irányú meghosszabbításáról. Javaslatot tettünk arra, hogy magunkra vállaljuk a Biodóm beruházás építési munkáinak a befejezését, és a kelenföldi buszpályaudvar parkolókkal és nagyobb kapacitással való kibővítésére. Írásos javaslatot teszünk most le a főváros asztalára a részletekről. Én nagyon bízom benne, hogy megegyezés születik. Szerintem a budapestieknek az az érdekük, hogy a politikai vitáink ellenére közöttünk legyen együttműködés és párbeszéd, és meg vagyok arról győződve, hogy a budapestieknek az az érdekük, hogy fejlődjön Budapest, de adóemelés és hitelfelvétel, a város eladósítása nélkül.

Mikor teszik le a javaslatot és mikorra várják erre a választ?

A javaslatot mi megtettük október közepén, és volt egy egyeztetésünk két héttel ezelőtt, amelyen nyitottságot tanúsított a budapesti városvezetés. Azt kérte, hogy a jogi részletekre is kitérő írásos javaslatot kapjon. Mi ezen a héten letesszük ezt a részletes írásos javaslatot.

Mi az ára annak, hogy a kormány magára vállal ennyi kiadást és fejlesztést?

Nincs ára ennek, vagy ha úgy tetszik, egy ára van: nem támogatjuk a hitelfelvételt. Amikor 2010-ben Tarlós Istvánnal közösen munkához láttunk, akkor a város tényleg a csőd szélén volt, az Orbán-kormánynak Budapest főváros önkormányzatától és a budapesti kerületektől összességében 375 milliárd forint adósságot kellett átvállalnia. Ezt a kormánynak, de végső soron a magyar adófizetőknek kellett Budapest helyett kifizetnie. Ez az adósságcsapda még egyszer nem következhet be. Inkább magunkra vállaljuk ezeket a beruházásokat.

Azt összeszámolták már, hogy a főpolgármesterrel a kormány milyen vitás kérdésekben értett egyet, meg nem értett egyet?

Valójában sokkal több az egyetértés, mint a nézetkülönbség, csak érthető módon a sajtóban is nagyobb teret kap, amikor nem értünk egyet. Én egyébként a vitákat teljesen természetesnek tartom, demokrácia nincs viták nélkül, család, barátság, szerkesztőség, üzlet, munkahely sincs viták nélkül. Ráadásul a budapesti választók létrehoztak egy társbérletet, van egy szabadon választott jobboldali kormány és egy szabadon választott baloldali városvezetés. Persze, hogy időnként vannak vitáink. Rengeteg dologban egyet tudtunk érteni: déli körvasút fejlesztése, HÉV-vonalak felújítása, repülőtéri gyorsforgalmi út, új Duna-híd megépítése, déli városkapu program, 50 milliárd forint a budapesti rendelők felújítására öt év alatt az Egészséges Budapest program keretében, vagy kötöttünk egy fontos megállapodást a budapesti színházak finanszírozásáról, ami garantálja a művészi szabadságot, a pénzügyi függetlenséget és a színházak finanszírozását. Tehát sok megállapodást kötöttünk. Szerintem három kérdésben van igazán vitánk. Az egyik egy gazdasági vita, amelyről már beszéltem. Van egy olyan vitánk, hogy miről szóljon a budapesti politika. Mi arra törekszünk, hogy az a budapesti ügyekről, budapesti megoldásokról, budapesti válaszokról szóljon. Néha az az érzésem, abból is fakadóan, hogy most egy olyan főpolgármester van, aki pártpolitikus. Aki ugyan azt ígérte a budapesti választóknak, ha őt megválasztják, akkor nem fogja vállalni a Párbeszéd nevezetű párt elnöki feladatait, ehhez képest mégiscsak elvállalta, sőt, most az ellenzék vezérének szerepében is eljár, és talán miniszterelnök-jelölt lesz. Tehát más természetű pártpolitikai ambíciók is vannak, és úgy látom, hogy az ő érdeke nem mindig az, hogy a budapesti politika az a budapesti ügyekről, a hétköznapi fontos kérdések megoldásáról szóljon, hanem egy kormány–ellenzék-konfliktus generálása a cél. A harmadik kérdés, amiben van vitánk, az az együttműködés. Mi az együttműködés, a párbeszéd, a megoldáskeresés, a tárgyalások pártján állunk.

Arra komolyan számítanak, hogy nem országos politikáról fog szólni a főváros és a kormány bármilyen vitája a következő választásokig?

Budapesten van más városvezetői modell is. Baranyi Krisztinánál nehéz az Orbán-kormánnyal, a jobboldallal kritikusabb várospolitikust elképzelni, ehhez képest a ferencvárosi városfejlesztések ügyében félretette a politikai ellentéteket, konstruktív javaslatokkal jött, és meg tudtunk egyezni. Hasonló példát tudok idézni Angyalföldről, amikor a vizes világbajnokságra készültünk. Akkor is egy nagyon konstruktív együttműködés zajlott az angyalföldi polgármesterrel, és a kerület gyarapodott nemcsak a Duna Arénával, hanem rakparti sétánnyal, faültetéssel. Hasonló együttműködésünk van egészségügyi kérdésekben László Imrével, Újbuda polgármesterével, és ők mind nagyon komoly ellenzéki politikusok, és mégis úgy tűnik, hogy városügyekben közösen tudtunk megoldást keresni. A fővárosi városházával ez nehezebb, és az utóbbi hónapokban még nehezebb, mint korábban volt, és emögött én politikai okokat látok. Úgy látom, hogy az ő céljuk az, hogy mindenáron be kell feketíteni ezt a kormányt, mert Karácsony Gergely miniszterelnök-jelöltként, pártelnökként, az ellenzék vezéreként le akarja győzni ezt a kormányt. Ha együtt tudnék vele működni, ha közösen találnék vele megoldásokat, akkor nem lehetne azt mondani erről a kormányról, hogy csúnya, gonosz, és bántja Budapestet. Ez nehezíti az együttműködést, de szerintem nekünk türelmesen és nagyvonalúan kell ehhez hozzáállnunk.

Hogyan fest a pesti alsó rakpart jövője, ahol az elmúlt időszakban volt, hogy a kerékpárosok és a gyalogosoké volt a terep, és ez indulatokat tud az autósokból kiváltani?

Lehet itt is-is megoldásokat találni. Az nem jó, ha az autósok úgy érzik, hogy autósüldözés vette kezdetét Budapesten. Egyetértés van közöttünk, úgy kell a rakpartot felújítani, hogy megmaradjon a kétszer egysávos autós közlekedés lehetősége, csökkenjen a parkolótér, és szélesedjen az a terület a Duna-part mellett, amely a gyalogosok és a kerékpárosok rendelkezésére áll, legyen rendes kerékpárút, zöldfelület, ivókutak, utcabútorok, sokkal könnyebben megközelíthető gyalogátkelőhelyekkel, egy-egy helyen felüljáróval, és vehessék a városlakók birtokba a Duna-partot úgy, hogy nem üldözzük el az autós közlekedést, és itt, ami a nagykörúton is megoldás lehetne, én nagyon hiszek a szezonalitásban. Az év nem minden időszakában és nem minden napján kell azonos megoldást alkalmazni. Nyáron abszolút jogos felvetésnek tartom azt, hogy hétvégékre vagy esetleg július közepétől teljesen a gyalogosoké, a városlakóké lehessen a rakpart, és természetesen a tanév során, amikor itt sok tízezer ember autózik munkanapokon, akkor lehetetlen onnan kitiltani az autókat, és a nagykörúton is különbséget kellene tenni a tanév során és a nyári szünetben alkalmazott közlekedésszervezési megoldások között.

A szezonalitásba ezek szerint beleférhet a nyártól a teljes lezárás?

Az egész nyár túlzás, de, mondjuk, augusztusban ezt ki lehet próbálni, és ha jobban szervezett az elkerülő utakról való tájékoztatás, akkor ennyit elbír ez a város, ahogy elbírja azt is, hogy a Szabadság-hidat több nyáron is néhány hétre átadták a városlakóknak és a turistáknak.

Mikor lesz ebből valóság?

Most megtettük javaslatunkat, ha a főváros részéről van erre nyitottság, és ebben az évben a kormányzat magára vállalja a rakpart átalakítását, akkor ez két év alatt egy megvalósítható fejlesztés. Az is fontos része ennek az elképzelésnek, hogy ki kell rakni a turistahajókat a legszebb belvárosi rakparti szakaszról a Margit hídtól északra, és az Erzsébet hídtól délre. A Bálnából ki lehet alakítani egy turisztikai terminálépületet a turistahajóknak, ott ki lehet alakítani egy buszparkolót, és végre ezt a problémát is orvosoljuk. Ha ezt el tudjuk kezdeni 2021-ben, 2023-ra megvalósulhat.

Fel kell mondani kikötési szerződéseket a turistahajókat üzemeltető cégekkel?

Az állam tulajdonos a Duna-parti kikötéseket intéző cégben, tehát megvannak a lehetőségeink arra, és ez a turistahajóknak is érdekük lesz, hogy egy sokkal kulturáltabb lehetőséget kapjanak. Lehet mindenki számára előnyös szituációt teremteni.

Milyen a mindenki számára előnyös szituáció a Liget-projektnél?

Harminc éve minden kormányzat és városvezetés el tudta kerülni, hogy torzót hagyjon maga után Budapesten. Én nagyon bízom benne, hogy a mostani városvezetés is ezt a lécet átugorja. A Liget, kérdésében azt gondolom, hogy lenne józan, mindkét fél érdekét szolgáló kompromisszum, de ebben az ügyben nem látok nyitottságot a városvezetés részéről. Van egy nagyon fontos elv, amelynek a folyatását a kormányzat magára vállalta, hogy semmilyen jelentős budapesti városfejlesztést nem valósít meg, ha azt a budapestiek által szabadon megválasztott mindenkori aktuális városvezetés nem támogatja. Tarlós István leállíttatta a Margitszigeten egy teniszközpont megépítését, leállíttatta a Red Bull Air Race versenyt. Ezek szerintem érthető és a városiak érdekét szolgáló nemek voltak. Ellenben azt nem látom, hogy miért ne lehetne legalább a Nemzeti Galériát, amely leginkább látogatókat vonzó, legizgalmasabb kulturális beruházás lenne az új Városligetben, megépíteni, erre ma nemet mond a városvezetés. Ha megépítenénk a korábbi Petőfi Csarnok és egy ipari csarnok helyén a Nemzeti Galériát, az egy négyzetcentiméternyi zöldterületet sem vonna el a ligetből, hiszen itt korábban is épületek voltak. A Liget Projektet Baán László úgy tervezte meg és úgy valósítja meg, hogy ha a kormány által tervezett valamennyi épület megvalósulna, akkor is növekedne a zöldfelület a ligetben a kiinduló állapothoz képest. Úgy látom, hogy bizonyos választói csoportok foglya lett a városvezetés, és még csak párbeszédre sem kész a józan kompromisszumról, és amíg nincs meg Budapesten a támogatás, addig a vitatott három épület nem épül meg a Ligetben. A többi épület jól halad, egy jobb Városliget lesz mindenképpen a végeredmény.

Nincs is olyan szándéka a kormánynak, hogy a főváros akaratát akár jogszabály-módosítás által megkerülje?

Nincs ilyen szándékunk. Minden ellenkező híreszteléssel szemben nem szoktunk ilyet csinálni. Volt egy törvényalkotási lépés a városligeti szabályozási tervvel kapcsolatban, arra két okból volt szükség, egyrészt egyre erősödtek a baloldalon azok a hangok, hogy nemcsak az el nem kezdett építkezéseket kell megállítani, hanem a folyamatban lévőket is le kellene állítani, és akkor valóban torzók jöttek volna létre, ezt nem tudjuk elfogadni, másrészt úgy sikerült a Fővárosi Közgyűlésnek a városligeti építési szabályzatot módosítani, hogy az a nem engedélyköteles játszótérépítést, parképítést is blokkolta volna, ami pedig nyilván senkinek sem az érdeke. Ezt kiküszöböltük egy jogszabály-módosítással, de semmiképpen nem fogjuk egyértelmű választói támogatás nélkül ezeket a fejlesztéseket megvalósítani. Szerintünk ez egy rossz döntés, a turizmus padlót fogott, és a fejlesztések közül a legnagyobb turisztikai értéke a Nemzeti Galériának lenne, az vonzana turistákat Budapestre belföldről és külföldről egyaránt. A turizmusnak szüksége lesz a segítségre. Különösen nem értünk egyet ennek a blokkolásával, de elvi kérdés, hogy a mindenkori városvezetés akarata ellenére nem valósítunk meg városfejlesztést Budapesten, akkor sem, ha arra lenne kormányzati forrás és jogilag megoldható lenne.

Mi a feltétele annak, hogy a főváros megkapja a Lánchíd felújítására megígért kormányzati pénzt?

Nincs semmi újdonság. Egyrészt nagyon fontos lenne, hogy végre-valahára szerződést kössenek, már rég le lehetett volna zárni a közbeszerzést. Elpazaroltak egy évet, és egy centimétert nem haladtak előre, miközben a Lánchíd állapota folyamatosan romlott, és Karácsony Gergelytől kaptuk azt a szakvéleményt, hogy a késlekedés drasztikusan növeli a költségeket. A városvezetés eljárásának következtében lassabban fog elkészülni és drágább lesz a Lánchíd felújítása. A fővárosnak garantálnia kell, hogy a hídfelújításnak a műszaki tartalma, különösen a műemléki elemei nem lesznek alacsonyabbak annál a színvonalnál, amit Tarlós István megtervezett és biztosított volna, mert a BKK elnökének, Draskovics Tibornak voltak ijesztő nyilatkozatai. És azt kérjük még a fővárostól, hogy 18 hónapnál hosszabb időt ne vegyen igénybe a lezárás. Ráadásul több ez a 6 milliárd, mint amit Tarlós István kapott volna, mert ő három dologra kérte a 6 milliárd forintot a kormánytól, a Lánchíd felújítására, a Váralagút felújítására és a pesti oldali villamos-aluljáró megjavítására, és Karácsony Gergelynek egyetlen kérése volt a kormány felé: ezt a 6 milliárd forintot költhesse kizárólag a Lánchídra. Tehát ugyanarra a célra így több pénz jut az új városvezetésnek, mint jutott volna Tarlós István idején.

Elakadtak a tárgyalások a metrófelújítás miatt a Swietelsky és a BKV között. A Swietelsky többletpénzt követel. Rálát a kormány erre az ügyre?

A metrófelújítás, metróépítés teljes egészében fővárosi feladat, még Tarlós István alkudta ki, hogy 200 milliárd forintot biztosított uniós és állami költségvetési forrásokból a 3-as metró felújítására a kormány. Természetesen ez az összeg teljes egészében Karácsony Gergelynek is rendelkezésére áll. Ha tudnák tartani a Tarlós-féle szerződéseket, akkor a városnak egyetlenegy fillért nem kellene erre fordítania, mert a kormány által biztosított 200 milliárd teljes egészében fedezi a munkálatokat. Mi, magunk sem értjük és várjuk a tájékoztatást, hogy tiszta vizet öntsön a pohárba a városvezetés, hogy mi a csuda történik a 3-as metrónál. Tarlós István úgy adta át ezt a munkát, hogy az állomások felújítására és az alagút felújítására leszerződött, és most, egy évvel az új városvezető hivatalba lépése után egyszer csak azt halljuk, hogy a legfontosabb munkáról a kivitelező levonult, és valami óriási vita van a főváros és a kivitelező között. Biztosnak látszik már, hogy drágább lesz ez a metrófelújítás a városvezetés mulasztása miatt, biztosnak látszik, hogy késni fog, és legrosszabb esetben az egész országnak kell büntetést fizetni az Európai Uniónak. Azt jeleztük nekik, hogy minden támogatást megadunk ahhoz, ha a külföldi vállalatok profitéhségével szemben kell megvédeni a budapestieket, van ebben tapasztalatunk, szívesen segítünk, ne engedjenek a zsarolásnak.

Hol akadt el a szentendrei HÉV föld alá vitelének tervezett folyamata?

Ez egy nagyon egyszerű kérdés: a pénz. Kiírtunk egy HÉV-járműtendert, lecseréljük teljes egészében az északi és a déli HÉV járműparkját: 55 vadonatúj légkondicionált, alacsony padlós, akadálymentes járművet szerzünk be. És nekifogtunk a teljes HÉV-felújítás megtervezésének, ami körülbelül 200 milliárd forintos projekt lesz a következő 5-7 esztendőben. Óriási többletköltséget jelentene, ha a szentendrei HÉV teljes körű felújítását úgy valósítanánk meg, hogy még egy nagyon jelentős szakaszon a föld alá vinnénk. Jó lenne, szolgálná az ott lakók és a közlekedők érdekét, de olyan mértékű többletköltség, hogy ezt nem lehet megvalósítani. Előbbre valónak tartom annak a problémának az orvoslását, hogy a csepeli és a ráckevei HÉV föld alatti vezetéssel elérje a Kálvin teret, és a több tízezer utas közvetlenül a metróra tudjon átszállni.

A HÉV-hálózat meghosszabbítása a szentendrei vonalon lehetséges még?

Lehetséges, csak az a kérdés, hogy melyik irányban. Van egy olyan tízéves távlatban megvalósítható nagy tervünk, az 5-ös metrónak is szokták nevezni, ami az északi szentendrei HÉV-nek és a csepeli, ráckevei HÉV-nek az összekapcsolását jelentené. A kettőt kössük össze a Duna alatt, esetleg egy-két belvárosi megálló hozzáadásával, és akkor Csepelről egy vonaljeggyel el lehet jutni Szentendréig, és fordítva.