A legfrissebb adatok szerint körülbelül napi 5-6-6,5 millió hordó olaj jut ki szeptemberben a Hormuzi-szoroson, ami lényegesen kisebb, mint a korábbi 20 millió napi hordó – mondta az InfoRádióban Mohos Kristóf, a Portfolió energiapiaci szakértője, aki szerint három forgatókönyvet lehet a jövővel kapcsolatban felrajzolni.

A legkedvezőbb az lenne, ha történne valamiféle diplomáciai áttörés, tehát hogy ha az USA és Irán meg tudna egyezni, és vagy fegyverszünet, vagy akár tényleges béke jönne. Ezután nyilván ki tudna árazódni egy jelentős geopolitikai „prémium” az olajárból, illetve a finomítói marzsokból is. Ma különösen a dízel esetében rendkívül magas a felár – mondta.

Szerintem a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy a mostani kvázi „háborús normalitásnak” nevezhető helyzet maradt fenn,

tehát marad a csatározás, és hosszabb időn keresztül is elhúzódik, viszont az olaj és az olajtermékek többé-kevésbé kijutnak a Hormuzi-szoroson, nagyjából ezen a most látható csökkentett és szűkös világpiacot előrevetítő szinten – fogalmazott a szakértő, aki szerint nyilván létezik egy kedvezőtlen forgatókönyv is, ami akár az újabb eszkaláció felé mutat. Ebben az esetben a különböző elemzések akár még a 120-130 dolláros hordónkénti olajárat is elérhetőnek látják, de nyilván erre kisebb az esély, ez alapvetően egyik félnek sem érdeke a jelen környezetben – vélekedett.

A szakértő szerint

ezek a folyamatok manapság már nagyon gyorsan átgyűrűznek akár a hazai fogyasztói árakba, akár a benzin- és dízelárba is.

Egy gyors zárójeles megjegyzés, a dízel esetében beszéltünk egy nagyon szűkös piacról Európában, ahol egy másik front is nyitva van, az orosz olajfinomítók kapacitáskiesése miatt rendkívül szűkös a történet, ezért egy jelentős olajár-emelkedés vagy akár a dízelmarzsok további emelkedése gyakorlatilag egy-két napon belül beépül a hazai fogyasztói árakba – fogalmazott.

Most is mindenki keresi, hogyan tudja kiváltani a kieső olajszállításokat alternatív útvonalakkal, más vezetékekkel, hajóátrakásokkal. A kérdésre, hogy látják-e, hogy tényleg elkezdődött valódi új útvonalak keresése hosszú távra, a szakértő azt mondta: ezeket

• az alternatív lehetőségeket egyrészt ki kell építeni,
• másrészt pedig hosszú távú partnereket kell találni, akik szerződnek jelentős volumenekre.
• És az új útvonalak is bármikor támadás alá kerülhetnek, amire jó példa volt a szaúdi Petroline-olajvezeték elleni támadás is az elmúlt hetekben.

Ezért nekem az a véleményem, hogy hosszú távon a Hormuzi-szorost lényegileg kiváltani nem nagyon lehetséges – mondta az InfoRádióban Mohos Kristóf, a Portfolió energiapiaci szakértője.

A cikk alapjául szolgáló interjút Kocsis Éva készítette.