Infostart.hu
eur:
363.29
usd:
323.23
bux:
145471.12
2026. október 17. szombat Hedvig
Nyitókép: Pexels.com

Fontos változások jönnek a fővárosban, döntött az Országgyűlés

Újjáalakul a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa, de nem ez az egyetlen változás, érintettek a Duna-partok és a Városliget is.

Újjáalakul a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa, és több budapesti közterület is visszakerül a Fővárosi Önkormányzat vagyonkezelésébe. A kormány erről szóló törvényjavaslatát 135 igen szavazattal, 46 nem és 6 tartózkodás mellett fogadta el az Országgyűlés.

A módosítással törvényi szintre emelik a történelmi előzményekre is figyelemmel létrehozott, de az utóbbi években nem működő Fővárosi Közfejlesztések Tanácsára vonatkozó legfontosabb szabályokat. Mindezt azzal indokolták, hogy az európai uniós források hazahozatala, az abból finanszírozható fejlesztések és beruházások kézzelfogható közelségbe kerülése szükségessé teszi a kormányzat és a fővárosi önkormányzat közötti rendszeres és szervezett koordináció helyreállítását.

A törvény több budapesti, V. kerületi közterületnél az ingatlanok állami tulajdonjoga változatlanul hagyása mellett a törvény kijelöli vagyonkezelőnek a Fővárosi Önkormányzatot.

Emellett a Duna-parti területek újra a fővároshoz, a Planetárium a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum vagyonkezelésébe tartozik majd. Továbbá a Városliget három területének – a Dózsa György út menti rész, a Közlekedési Múzeum telke, és a volt Petőfi Csarnok helye – parkfunkcióit is visszaadják.

Kiterjed a javaslat arra is, hogy a józsefvárosi pályaudvar területeit visszavegyék köztulajdonba.

A Budai Palotanegyeddel összefüggő beruházások építtetői feladatainak állami beruházásokért felelős miniszteri kijelöléséről is rendelkezik a törvény.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.10.19. hétfő, 18:00
Zalai Csaba
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, az Európa-tanulmányok Tanszék oktatója
Brüsszel szorosabbra húzná az uniós pénzcsap kezelését, a kontinens fele fellázadt

Brüsszel szorosabbra húzná az uniós pénzcsap kezelését, a kontinens fele fellázadt

Az Európai Bizottság a 2028–2034-es uniós költségvetésben alapjaiban alakítaná át a kohéziós politikát: a több mint 500 fejlesztési program helyét 27 nemzeti és regionális partnerségi terv venné át. Raffaele Fitto, a Bizottság kohézióért felelős ügyvezető alelnöke szerint a nagyobb rugalmasság a versenyképességet szolgálja, hiszen a kohéziós beruházások több mint 58 százaléka, mintegy 220 milliárd euró már most is erre irányul. Az Európai Régiók és Városok Hetén felszólaló szlovén, litván, korzikai és lombardiai vezetők viszont attól tartanak, hogy a döntések a nemzeti kormányokhoz és Brüsszelhez kerülnek, pedig a helyi szereplők ismerik legjobban térségük gondjait. Lombardia legalább egymilliárd eurót veszíthet az új rendszerben, Litvánia pedig a háború és a népességfogyás miatt kiszámítható, hosszú távú forrásokat sürget. A vita tétje így nem csupán a pénz nagysága, hanem az is, hogy ki dönthet arról, milyen fejlesztés kell egy borsodi vagy balti zsákfaluban.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×