Inspiráló ipari projektek magazin

Hogyan lehetünk biztosak abban, hogy egy gyártósor jól fog működni?

Természetesen teszteléssel. De feltétlenül szükséges-e ehhez, hogy a berendezés fizikailag már ott álljon előttünk? Egyáltalán szükség van-e a gyárcsarnok felépítésére ahhoz, hogy megvizsgálhassuk a működési paramétereket? Elegendő, ha mindezt csak virtuálisan, szimuláció útján végezzük el?

Az „Inspiráló ipari projektek” műsorában Koós Gábor, a Siemens Zrt. projektmenedzsere beszél a szimulációról és a virtuális üzembehelyezésről: ezek szintjeiről, alkalmazási területeiről, előnyeiről és ipari felhasználásáról.

A műsorvezető: Király István Dániel.

A beszélgetésből kiderül:

• mit lehet szimulálni és mit jelent a virtuális üzembehelyezés,
• miért és hol van igény a szimulációra az iparban,
• mennyire megbízható egy virtuális teszt,
• hogyan helyezhetőek üzembe virtuálisan a gyártósorok még a csarnok megépítése előtt,
• a mesterséges intelligencia hogyan alakította át a szimuláció és a virtuális üzembehelyezés világát.

A műsor támogatója a Siemens Zrt.

Ipari gázok, chipgyártás és magyar mérnöki innováció a világpiacon.

Hogyan jut el egy magyar fejlesztés egy kínai félvezetőgyárba? Miért kulcsfontosságú a dinitrogén-oxid (N₂O) a modern chipgyártásban? Milyen szerepe van az automatizálásnak az ipari gázok előállításában és kezelésében?

Az Inspiráló ipari projektek podcast vendége Subecz Péter, a Modim Kft. ügyvezető igazgatója, aki bemutatja, hogyan vált a vállalat az ipari gázok előállításához, tárolásához és automatizált kezeléséhez kapcsolódó technológiák nemzetközi szereplőjévé.

A műsorban szó esik arról, hogyan működnek a konténeres ipari gázgyárak, milyen mérnöki kihívásokat jelent a dinitrogén-oxid gyártása, valamint miért nő világszerte az ipari gázok iránti kereslet. Szó esik a félvezetőipar, a chipgyártás és a speciális gáztechnológiák kapcsolatáról, valamint arról is, hogyan kerül magyar ipari konténer egy kínai chipgyár udvarára.

A Modim megoldásai ma már Kínában, Indiában, Ausztráliában, Dél-Afrikában, Algériában és számos európai országban működnek. A vállalat automatizálási rendszerei támogatják az ipari gázgyártást, a gázkezelési folyamatokat és a magas tisztaságú technológiai gázok előállítását.

A műsorvezető Király István Dániel.

A beszélgetésből kiderül:

• hogyan lesz egy budapesti automatizálási cégből külföldi ipari projektek résztvevője,

• dinitrogén-oxid (N₂O) előállítása és ipari alkalmazása,

• hogyan működik egy konténeres minigyár,

• különbségek a magyar és a kínai ipari kultúra között,

• jövő trendjei az ipari gázpiacon.

Robotcella, célgép és ipari automatizálás: hogyan növelhető a termelékenység a magyar vállalkozásoknál?

A magyar kis- és középvállalkozások kevesebb mint 5 százaléka használ ipari vagy szolgáltatási robotokat, miközben a világ vezető ipari országai jóval magasabb automatizáltsági szinten működnek. Mit jelent ez a hazai cégek versenyképessége szempontjából? Mikor éri meg robotcellát vagy egyedi célgépet bevezetni? Hogyan segíti az ipari robotika a termelékenység növelését, a munkaerőhiány kezelését és a gyártási folyamatok fejlesztését?

Az „Inspiráló ipari projektek” műsorában Bódi Péter, a Robot-Service Kft. ügyvezető igazgatója beszél az ipari automatizálás gyakorlati kérdéseiről. A vállalat több mint 15 éve foglalkozik egyedi célgépek, robotcellák és automatizált gyártórendszerek tervezésével, gyártásával és integrálásával Magyarországon, valamint Romániában és Szerbiában.

Műsorvezető: Király István Dániel.

A beszélgetésből kiderül:

• mi a különbség a robotcella, a célgép és az automatizált gyártósor között;
• milyen előnyöket kínál az automatizálás egy kis- vagy középvállalkozás számára;
• hogyan lehet magyar beszállítóként megfelelni az autóipari multinacionális vállalatok elvárásainak;
• milyen automatizálási megoldások érhetők el a régiós piacon;
• hogyan javítja a robotizáció a termelékenységet, a minőséget és a gyártási hatékonyságot;
• valóban elveszi-e a robot a munkahelyeket, vagy inkább új, magasabb hozzáadott értékű munkaköröket teremt.

Vízhiány, szennyvízkezelés, ipari víztisztítás – mit tehetünk, ha fogy az édesvíz?

A Hidrofilt Kft. csaknem 40 éve fejleszt vízkezelési technológiákat, hogy a „hulladékvíz” újra felhasználható erőforrássá váljon. A globális vízhiány évről évre súlyosbodik: a lakosság, a mezőgazdaság és az ipar (pl. akkumulátorgyártás) egyre több friss vizet igényel, miközben a készletek csökkennek – Magyarországon például az apadó Velencei-tó is jelzi a problémát. A „re-víz” (újrahasznosított víz) megoldást jelenthet erre a kihívásra.

A magyar Hidrofilt Kft. Sri Lankától Egyiptomon és Lengyelországon át Magyarországig több mint 2000 vízkezelési és szennyvíztisztítási projektet valósított meg. Lakner Gábor kereskedelmi igazgató az InfoRádió Inspiráló ipari projektek című műsorában osztja meg szakmai tapasztalatait a víz újrahasznosításáról, az ipari vízgazdálkodásról és a fenntartható megoldásokról.

Műsorvezető: Király István Dániel.

 A beszélgetésből kiderül:

• Milyen megoldások vannak a Velencei-tó vízpótlására?
• Külföldi példák vízkezelésre, vízkvótára
• Hogyan működik a víztisztitás?
• Melyik vizet milyen célra használjunk?
• Nemzetközi projektek között: teljes vízvisszaforgatás