Infostart.hu
eur:
363.29
usd:
323.23
bux:
145471.12
2026. október 17. szombat Hedvig
Polyák Gábor, a Médiatanács elnöki tisztségére jelölt médiajogász (szemben, k) az Országgyûlés mûvelõdési bizottságának ülésén az Országházban 2026. szeptember 21-én. A bizottság Polyák Gábor jelölését meghallgatása után hét igen szavazattal, három nem és egy tartózkodás mellett támogatta.
Nyitókép: MTI/Kocsis Zoltán

Összeférhetetlenség léphet fel a médiatanács egyetlen ellenzék által jelölt tagja esetében

Összeférhetetlenség léphet fel a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának egyetlen ellenzék által delegált tagja esetében, a kedden a Mi Hazánk Mozgalom jelölése nyomán megválasztott Tóth Máté ugyanis alelnöki tisztségért száll ringbe a Mi Hazánk szombati kongresszusán.

A médiatörvény a testületi tagsággal összeférhetetlennek mondja ki tisztség betöltését párt országos vagy területi szervezetében. Előírja, hogy a médiatanács tagja nem folytathat pártpolitikai tevékenységet, párt nevében nyilatkozatot nem tehet.

Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke, frakcióvezetője az MTI megkeresésére azt közölte kedden:

párttisztség elnyerése esetén Tóth Máté le fog mondani a médiatanácsi tagságáról, „hogy még nagyobb szappanopera legyen ebből a médiatanácsból".

Hozzátette: végeredményben Tóth Máté döntése, hogy a kettő közül melyik tisztséget választja, de ő azt ambicionálja, hogy pártalelnök legyen.

Tóth Máté az MTI-nek úgy nyilatkozott: mindenképpen versenybe száll az alelnökségért, és ha megválasztják, Toroczkai Lászlóval és a frakcióval egyeztetve dönti el, melyik tisztséget választja.

Mind a kettő mellett szólnak érvek – jegyezte meg, hozzátéve, hogy a médiatanács elnökének és tagjainak választása során történtek és a megválasztottak személye alapján úgy látja, „nagyon súlyosan politikáról, a politikai beavatkozás szándékáról szólna" a testületi munka, ezért a mérleg jelenleg a párttisztség felé billen.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.10.19. hétfő, 18:00
Zalai Csaba
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, az Európa-tanulmányok Tanszék oktatója
Brüsszel szorosabbra húzná az uniós pénzcsap kezelését, a kontinens fele fellázadt

Brüsszel szorosabbra húzná az uniós pénzcsap kezelését, a kontinens fele fellázadt

Az Európai Bizottság a 2028–2034-es uniós költségvetésben alapjaiban alakítaná át a kohéziós politikát: a több mint 500 fejlesztési program helyét 27 nemzeti és regionális partnerségi terv venné át. Raffaele Fitto, a Bizottság kohézióért felelős ügyvezető alelnöke szerint a nagyobb rugalmasság a versenyképességet szolgálja, hiszen a kohéziós beruházások több mint 58 százaléka, mintegy 220 milliárd euró már most is erre irányul. Az Európai Régiók és Városok Hetén felszólaló szlovén, litván, korzikai és lombardiai vezetők viszont attól tartanak, hogy a döntések a nemzeti kormányokhoz és Brüsszelhez kerülnek, pedig a helyi szereplők ismerik legjobban térségük gondjait. Lombardia legalább egymilliárd eurót veszíthet az új rendszerben, Litvánia pedig a háború és a népességfogyás miatt kiszámítható, hosszú távú forrásokat sürget. A vita tétje így nem csupán a pénz nagysága, hanem az is, hogy ki dönthet arról, milyen fejlesztés kell egy borsodi vagy balti zsákfaluban.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×