Infostart.hu
eur:
368.56
usd:
336.13
bux:
142664.5
2026. november 18. szerda Jenő
stock photo
Nyitókép: Jozsef Zoltan Varga/Getty Images

Alaptörvény-ellenesek a szolidaritási hozzájárulás alkalmazásának egyes szabályai

Alaptörvény-ellenesnek minősítette az Alkotmánybíróság az önkormányzati szolidaritási hozzájárulás alkalmazásának egyes szabályait, mivel azok sértik az alaptörvény tisztességes hatósági eljáráshoz való jogra és azzal összefüggésben egyéb eljárási garanciákra vonatkozó rendelkezéseit. Karácsony Gergely főpolgármester kedden a Facebook-oldalán üdvözölte a döntést.

Az Alkotmánybíróság azt közölte a honlapján, hogy december 31-i hatállyal megsemmisítette a Magyarország 2025. évi központi költségvetéséről szóló törvény vonatkozó részét, illetve „az önkormányzati szolidaritási hozzájárulás megállapítására és a nettó finanszírozás keretében történő levonására” szövegrészét, valamint más bekezdését is.

A testület ezenkívül hétfői döntésével alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a települési önkormányzatok által 2025-ben teljesítendő önkormányzati szolidaritási hozzájárulás összegéről szóló minisztériumi rendeletnek az indítványozó budaörsi önkormányzatot érintő sorát.

A közleményben kifejtették: az indítványozó önkormányzat a szolidaritási hozzájárulás 2025. évi központi költségvetésben foglalt azon szabályát támadta, amely kivonta a szolidaritási hozzájárulás megállapítását és levonását a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályainak hatálya alól, valamint azt a miniszteri rendeletet, amely a szolidaritási hozzájárulás konkrét mértékét rögzítette. Álláspontja szerint a szabályozás megvalósítja a tisztességes hatósági eljáráshoz való jog, a jogállamiság elvéből fakadó garanciák, a tulajdonhoz való jog, valamint az önkormányzati tulajdonosi jogok és autonómia sérelmét.

Az Alkotmánybíróság döntésében kimondta: ezzel a szabályozási megoldással a jogalkotó megszüntette a szolidaritási hozzájárulás megállapítására és levonására irányuló eljárás egyedi ügy és egyedi ügyintézés jellegét, így nemcsak egy konkrét törvény hatálya alól vonta ki a szabályozást, hanem az alaptörvény tisztességes hatósági eljáráshoz való jogról szóló bekezdésének hatálya alól is. Megfelelő eljárási törvényi háttér nélkül ugyanis az egyedi ügy intézésével szemben támasztott alaptörvényi követelmények nem érvényesülhetnek.

Hangsúlyozták, hogy a szolidaritási hozzájárulás megállapításának ezen szabályozása - a hatósági eljárási szabályok alóli kivonása és az összegek rendeletben történő rögzítése - egyúttal azt is eredményezi, hogy az érintett önkormányzatoknak sem „közvetlen”, sem „közvetett” bírói út nem áll rendelkezésükre, hogy fizetési kötelezettségük megállapítását, összegszerűségét vitassák. "Ez pedig megvalósítja az Alaptörvény együttesen értelmezett XXIV. cikke (tisztességes hatósági eljáráshoz való jog), XXVIII. cikk első bekezdése (tisztességes bírósági eljáráshoz való jog) és hetedik bekezdése (jogorvoslathoz való jog) sérelmét” – írták.

Az Alkotmánybíróság a jövőre nézve kitért arra: a szolidaritási hozzájárulás esetében egy különösen összetett költségvetési-elszámolási konstrukcióról van szó, amely jelentős összegek átcsoportosításával is együtt jár. Megjegyezték, a pro futuro, azaz a jövőbeli hatállyal történő megsemmisítéssel lehetővé válik, hogy a jogalkotó ezeket az elszámolási viszonyokat komplexen újra rendezze; a nemzetközi szabályozási mintákból számos megoldási alternatíva kínálkozik arra, ha a jogalkotó egy ilyen típusú, a „tehetősebb” önkormányzatok számára előírt fizetési kötelezettséget kíván bevezetni.

Az ügy előadó alkotmánybírója Patyi András alkotmánybíró volt. A döntéshez Horváth Attila alkotmánybíró párhuzamos indokolást fűzött.

Karácsony Gergely kedden úgy reagált a döntésre, hogy „igazunk volt. Évek óta ezt mondjuk. Számos bírósági pert megnyertünk. Az Alkotmánybíróság most pontot tett a vita végére”.

„Belegondolni is szörnyű, hogy az Orbán-kormány hány százmilliárd forintot vett el az önkormányzatoktól, köztük a fővárostól. Mi mindent tudtunk volna adni a budapestieknek és az országnak az elkobzott százmilliárdokból” – fogalmazott a főpolgármester.

Hangsúlyozta, hogy az „Orbán-kormány bűneit” ezen a területen is az új kormánynak kell orvosolnia.

„Korrekt és mértéktartó partnere vagyunk a kormánynak, hogy elkerüljük a főváros pénzügyi összeomlását, és megalkossunk egy fenntartható és igazságos finanszírozási modellt a főváros és a többi önkormányzat számára” – írta a főpolgármester.

Címlapról ajánljuk

Kamarai elnök a szakápolók felmondásáról: tarthatatlan helyzetet teremt a jelenlegi rendszer

Egyszerre tizenhárom intenzív terápiás szakápoló mondott fel az Országos Baleseti Intézetben, vagyis a közvetlen betegellátásban dolgozók csaknem fele távozhat. Sajtóértesülések szerint az ápolók az elmaradt béremelés és más kórházakhoz képest jelentős fizetéskülönbségek miatt döntöttek így. Az InfoRádió Balogh Zoltánt, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnökét kérdezte.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
Megvan, ki vezeti Trump ellen a demokratákat, történelmi döntést hozott a párt

Megvan, ki vezeti Trump ellen a demokratákat, történelmi döntést hozott a párt

Hakeem Jeffries lehet az Egyesült Államok első fekete házelnöke, miután a képviselőházi demokraták szerdán titkos szavazáson nagy többséggel jelölték a tisztségre. Az 56 éves New York-i politikus 251 támogató szavazatot kapott, míg 11-en ellene voksoltak, ketten pedig tartózkodtak. Jeffries 2022 óta vezeti a frakciót, amely a félidős választásokon történelmi méretű többséget szerzett, így a januári plenáris szavazáson is jó esélye van a győzelemre. A párt progresszív szárnyának egy része ugyanakkor túl mérsékeltnek tartja, és különösen Izrael támogatását, valamint az AIPAC lobbiszervezethez fűződő kapcsolatát kifogásolja. A politikus a jelölés előtt szinte minden képviselővel egyeztetett, és a Medicare egészségbiztosítási program jelentős kibővítése mellett állt ki, amivel közelebb került a progresszívek követeléseihez.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×