A 2012 és 2022 közötti tízéves időszakban kétszázmillióról 522 millió euróra, vagyis csaknem a két és félszeresére nőtt a külföldön dolgozó magyarok hazautalásainak az összege. A legtöbb pénz az Európai Unió tagállamaiból, főként Németországból érkezett a hazai bankszámlákra.

Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója az InfoRádióban elmondta: az Eurostat által közölt statisztikai adat nem meglepő, hiszen már Magyarország unióhoz való csatlakozása (2004) előtt is sok magyar vállalt munkát külföldön, azóta pedig folyamatosan nőtt a számuk. Azzal ugyanis, hogy hazánk húsz évvel ezelőtt EU-tagállam lett, „kapott egy nagy lökést” a külföldi munkavállalási hajlandóság. A hazautalásoknak köszönhetően pedig

külső források

érkeznek a magyar gazdaságba, melyek az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója szerint „egy főre jutóan is szemmel láthatók”. Ezek a külső források segítik a hazai fogyasztást és a gazdasági növekedést, vagyis jelentős mértékben hozzájárulnak Magyarország gazdasági teljesítményéhez.

A szakértő hozzátette: nem magyar jelenségről van szó, a nagyvilágban is egyre gyakoribbak a hazautalások. India például tavaly „csúcsot döntött” ezen a területen, a Föld legnépesebb országa fogadta a legtöbb hazautalást, de „ebből a tendenciából Magyarország is részesül”.

Pásztor Szabolcs szerint hazánk esetében nem látványos mutatóról van szó, ugyanakkor

vannak olyan országok is, amelyeknek akár 30-40 százalékkal is megemelhetik a GDP-jét a hazautalások,

Magyarországot érintően viszont csak körülbelül 3-4 százalékos gyarapodást eredményeznek.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy a hazautalások ugyan befolyásolhatják bizonyos mértékben az adott ország gazdasági teljesítményét, de „nem lehet túldimenzionálni a szerepüket”, egyfajta kiegészítést jelenthetnek.

A tendenciákat nézve szerinte nem valószínű, hogy a közeljövőben visszaesnének vagy stagnálnának a mutatók a hazai bankszámlákra érkező külföldi utalások tekintetében, Nyugat-Európában ugyanis egyes országokban nagy a munkaerőhiány, és a helyi vállalatok csak úgy tudják megtartani a dolgozóikat, ha megemelik a bérüket és jobb munkakörülményeket biztosítanak számukra.

„A bérek növekedése mögött várhatóan megjelenik majd az is, hogy egyre nagyobb összegeket utalnak haza az érintett munkavállalók”

– jelezte Pásztor Szabolcs.

Arra számít, hogy egyre több magyar vállal munkát külföldön – még akkor is, ha esetleg közben lesznek hazaköltözők is. A következő időszakban valószínűleg nemcsak Magyarországon, hanem más országokban is tovább növekedhet a hazautalt összeg, vélekedett.

Változás a célországok élmezőnyében

A G7 összegzése szerint 2022-ben

Németország (201 millió euró) után Ausztriából (97 millió) és az Egyesült Királyságból (70 millió) érkeztek a legnagyobb értékű utalások

a hazai bankszámlákra. Sokáig az Egyesült Királyság számított az első számú célországnak, a brexit után azonban változott a sorrend, és elsősorban a földrajzi közelség, az azonos kulturális háttér miatt tudott előzni Németország és Ausztria.

Természetesen Magyarország sem egy zárt gazdaság, Pásztor elmondása szerint sok vendégmunkás dolgozik idehaza, így hazánkból is utalnak jövedelmeket más országokba. Pásztor Szabolcs előrejelzése szerint

a következő években a Magyarországról kiáramló összegek is emelkedhetnek.

„Ez nem egy rossz tendencia, hiszen önmagában véve a vendégmunkások fogadása, illetve az innen általuk hazautalt jövedelem is nyugati típusú gazdasági karaktert mutat Magyarországról” – magyarázta.

Sérülékenység és gazdasági függőség – veszélyforrások is adódhatnak

A statisztikai adatok csak „töredékes képet” mutatnak arról, hogy mekkora összegek áramlanak ki Magyarországról hazautalás címén. Egyébként az Eurostat tartja nyilván, hogy GDP-arányosan milyen tranzakciókat, mekkora hazautalásokat indítanak el a munkavállalók, ebben a tekintetben például Románia előttünk jár. Az elemző kifejtette: azoknál a nemzeteknél, melyeknél sokan állnak vendégmunkásnak és nagymértékben jellemző az idénymunka, tetemesebb részét teszik ki a GDP-nek a hazautalások.

„Ez egyébként nem feltétlenül mondható kedvező mutatónak, ugyanis abban az esetben, ha például két számjegyű tartományba emelkedik a GDP-n belül a hazautalás, akkor az sérülékenységet is jelenthet az adott ország gazdaságában, amely így függővé válhat a külföldi munkaerőpiacoktól és a külföldi gazdasági szereplőktől” – mondta az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója.