eur:
408.05
usd:
375.07
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke felszólal a jegybank 2019. évi üzleti jelentéséről és beszámolójáról tartott vitában az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. december 16-án.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Virág Barnabás: reális lehet az év végére a 11 százalékos kamatvárakozás

A Magyar Nemzeti Bank kamatdöntését indokolta és a jegybank gazdasági várakozásait ismertette Virág Barnabás alelnök.

Mint arról az Infostart is beszámolt, az MNB Monetáris Tanácsa 75 bázisponttal, 12,25 százalékra csökkentette az alapkamatot. Kicsivel később a jegybanki háttérbeszélgetésen kiderült, nem véletlenül gondoltak az elemzők előzetesen a 100 bázispontos csökkentés és a kamattartás között szinte mindenre, ugyanis a jegybank asztalán is szerepelt egy 100 és egy 50 bázispontos csökkentés is.

A csökkentés mértékének meghatározásakor két terület volt meghatározó Virág Barnabás szerint:

  • a magyar makrogazdasági helyzetkép: folytatódott az erőteljes dezinfláció, az ország sérülékenysége is csökken, ezért folytatódhatott a kamatcsökkentés,
  • a nemzetközi pénzpiacok: itt az erősödő kockázatok miatt csökkent a kockázatvállalási hajlandóság, ez a kamatcsökkentés korábbinál lassabb folytatására sarkallta az MNB-t.

"Az infláció nem játék, nem dőlhetünk hátra, a dezinflációt 2024-ben is folytatni kell, ezt egy pozitív reálkamat-környezet tudja támogatni" – jelentette ki a háttérbeszélgetésen az alelnök.

Hangsúlyozta: a kockázati megítélés kulcsfontosságú az MNB számára, ez erősödött a világ pénzpiacain. Itthon általánosan csökken az infláció, a jegybank a következő hónapokban is kiemelten figyeli a maginfláció alakulását. A hazai reálkamat a csökkenő infláció miatt év végéig várhatóan emelkedni fog.

A legfrissebb adatok szerint a gazdaság a harmadik negyedévben kikerülhetett a recesszióból, megkezdődött a hazai gazdasági teljesítmény fokozatos élénkülése

– hangzott el, kiegészítve azzal, hogy a gazdaság külső egyensúlyi pozíciója is gyors és jelentős javulást mutat.

A befektetői hangulat romlik, ehhez hozzájárult, hogy az orosz–ukrán háború alakulásában nincs pozitív változás, viszont a Gázai övezetben súlyos konfliktus kezdődött. Virág Barnabás emlékeztetett, hogy az európai gázárak emelkedtek, míg az olajárak maradtak 90 dollár körül; a geopolitikai feszültségek komoly hatással bírnak a nemzetközi energiapiacokra.

A hazai inflációt alakító tényezők közül az alelnök kiemelte, hogy döntően pozitív tendenciákat látnak, januártól csaknem 14 százalékos csökkenés történt szeptemberig, de további csökkentés szükséges jövőre is. A maginflációs változások 3 hónap/3 hónapos alapon erőteljes dezinflációt jeleznek, minden esély megvan ennek a 2024-es folytatására az MNB szerint. Hasonló folyamatot mutatnak az árszintváltozások.

A Monetáris Tanács előretekintő iránymutatása szerint a "globális dezinflációt övező kockázatok és a nemzetközi befektetői hangulat változékonysága egyaránt körültekintő monetáris politikát indokol. A Monetáris Tanács folyamatosan értékeli a beérkező makrogazdasági adatokat, az inflációs kilátásokat, valamint a kockázati környezet alakulását, és a következő hónapokban ezek alapján dönt a monetáris kondíciók további módosításáról."

Virág Barnabás elmondta még: a globális pénzpiaci klíma, a geopolitikai környezet változóban van, ezt kell nagyon aprólékosan értékelni ahhoz, hogy a következő hónapokban is meg tudják hozni az optimális döntéseket.

A jelenlegi információk alapján Virág Barnabás reálisnak tartja a befektetők év végi 11 százalékos kamatvárakozását,

ami az év végéig érdemi reálkamatemlekedést fog okozni. Mint mondta, "a feltörekvő piacok számára irányadó a fejletteknél kialakult pozitív kamatkörnyezet, illetve a dezinflációt 2024-ben akkor lehet folytatni, ha azt ebben az időszakban pozitív reálkamatkörnyezet is elősegíti".

Arra a kérdésre, hogy a 2024-ben várható gazdaságélénkülés hogyan hat a dezinflációra, az alelnök kiemelte: azt kell majd tüzetesen vizsgálni, hogy milyen szerkezetben következik ez be. Az MNB szerint jó esély van arra, hogy a jövő évi növekedésben a belső motorok és a külső faktorok (alapvetően az exportértékesítések) egyensúlyban legyenek; a jegybank 3-4 százalékos gazdasági növekedést prognosztizál. Kiegyensúlyozott szerkezetű gazdasági növekedésnek nem kellene változásokat hoznia az inflációs pálya alakulásában – mutatott rá Virág Barnabás.

Már csak azért sem, mert jelentős jövedelmezőségnövekmény jelent meg a vállalkozásoknál az elmúlt másfél évben, ami egyébként nem csak magyar sajátosság. Ebből a többletjövedelem-növekményből a jegybank várakozásai szerint egyre több mehet át a munkavállalók bérébe, és akkor az árazási szerkezetben nem kell változásnak bekövetkeznie.

A korábbi profitnövekményből tehát bérnövekmény jöhet létre 2024-ben

– összegzett Virág Barnabás.

Arra a kérdésre, hogy más jegybankokhoz képest miért eltérők az MNB lépései, az alelnök elmondta: más erők hatnak egy feltörekvő és nyitott gazdaságban, mint egy fejlett, nagy, zárt gazdaságban, ezért térnek el a magyar intézkedések más uniós országok jegybankjainak intézkedéseitől. Emlékeztetett: a feltörekvő országok – így a magyar is – korábban reagáltak az inflációra, kommunikációval és döntésben is, illetve nagyobbat is emeltek a feltörekvő piacok gazdaságai. Mostanra a feltörekvőknél is jelentősen csökkenő pályára került az infláció, amire most reagálnak a kamatpolitikák az alacsonyabb kamatkörnyezettel.

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. november 4. 20:22
×
×
×
×