Címke: monetáris politika (25 cikk)

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa nem változtatott keddi ülésén az alapkamaton, amely így változatlanul 6,5 százalék, nem változott a kamatfolyosó két széle sem.

A jegybank alelnöke beszélt arról is, hogy a forint árfolyamára annak inflációra gyakorolt hatása miatt a monetáris politikának is figyelnie kell, illetve hogy jelentősen megváltozott több, a jegybanki döntéshozatalban is számottevő nemzetközi folyamat.

Ünnepélyes keretek között mutatták be a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legújabb, az 1970-es évek gazdasági folyamatairól szóló esszékötetét.

Adatvezérelt üzemmódra áll át az MNB, a beérkező adatok fényében ülésről ülésre dönt a Monetáris Tanács az alapkamat mértékéről, de nem a mérsékléséről – hangsúlyozta a jegybank alelnöke a kamatdöntés indokolásában.

A Magyar Nemzeti Bank kamatdöntését indokolta és a jegybank gazdasági várakozásait ismertette Virág Barnabás alelnök.

Nem nyúl a monetáris tanács az alapkamathoz, és nem is gyorsít a kamatpályán – jelentette ki Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke az InfoRádió Aréna című műsorában. Kijelentette, hogy nem változtatnak a háromszázalékos inflációs célon, amelyet 2025-re lehet elérni, de idén őszre már egy számjegyű lehet itthon a pénzromlás üteme.

Nagyobb részben a külföldi leányvállalatok kompenzálták azt a veszteséget, amelyet a háború és a magyar kormányzati intézkedések okoztak az OTP Csoportnak – mondta a társaság vezérigazgató-helyettese az OTP tavalyi jelentését ismertető sajtótájékoztatón.

Az alapkamaton nem változtatott az MNB, de a monetáris szigor megmarad egészen addig, amíg nem kezdődik meg tartós és trendszerű javulás – mondta háttértájékoztatóján a jegybank alelnöke.

Az alapkamat keddi emelése után, a csütörtöki tenderen az egyhetes betéti rátát is 125 bázisponttal 13%-ra emelte az MNB.

A kormánynak jobban figyelembe kellene vennie a Magyar Nemzeti Bank versenyképességi javaslatait, mert önmagában az alapkamat-emelés még nem elegendő az infláció csökkentésére – mondta az InfoRádiónak Lentner Csaba közgazdász professzor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Károli Gáspár Református Egyetem oktatója szerint az egy irreális várakozás, hogy a monetáris politika intézkedései azonnal éreztessék hatásukat az árakban. Lentner Csaba szerint erre csak az év végén, vagy 2023 elején lehet számítani.

Az egyensúlyokat kell első lépésben javítani, és mellette pedig el kell indítani egy olyan versenyképességi reformot, ami képes lesz új növekedési motorokat adni a gazdaságnak az egész évtizedre – mondta Virág Barnabás az InfoRádió Aréna című műsorában. A Magyar Nemzeti Bank alelnöke beszélt a jegybank felzárkózási javaslatcsomagjáról, az extraprofitadó előnyeiről, az inflációs várakozásokról és arról is, hogy miért lesz kemény meccs a pénzromlás ütemének visszaszorítása.

A következő hónapokra is a jegybanki toleranciasáv fölött alakul az infláció, 2022 elején kerül a sávba az infláció, és a monetáris politika szigorítása nyomán 2022 közepén stabilizálódhat 3 százalék körül – mondta az újabb alapkamat-emelés után a Magyar Nemzeti Bank alelnöke.

A 2010 utáni sikeres költségvetési és gazdasági stabilizáció, majd a 2013-as monetáris politikai fordulat gazdaságtörténeti és nemzetközi mércével is eredményes évtizedet hozott Magyarországnak. Az átfogó szerkezeti reformok beérésével a magyar gazdaság 2013-tól egyensúlyi felzárkózási pályára állt. A Magyar Nemzeti Bank négy szakembere, Baksay Gergely, Nagy Ágnes, Palotai Dániel és Szalai Ákos vendégcikkében áttekinti a 2010 óta bevezetett 50 legfontosabb intézkedést, melyek ismét felzárkózási pályára állították a magyar gazdaságot, és ma stabil alapot biztosítanak a koronavírus-járvány okozta globális válság leküzdéséhez.

A mostani válságban az önálló monetáris politikának nagyobb előnye lehet, mint az euróövezeti tagságnak, de Magyarország jelenleg tudja kihasználni ezt – mondta az InfoRádiónak Bihari Péter, a Budapesti Gazdasági Egyetem tudományos főmunkatársa, a Monetáris Tanács korábbi tagja.

Rugalmas, gyors beavatkozási lehetőséget teremtett a jegybank az árfolyam-ingadozások kivédésére. Az egyhetes betéti kamat lesz az egyik legfontosabb eszköz a monetáris politikában az elkövetkező időszakban – mondta Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke egy háttérbeszélgetésen. Azt is közölte, hogy milyen ütemezéssel lesznek elérhetőek az MNB által kedden meghirdetett új, likviditást növelő termékek.

Az Egyesült Államokban technikai értelemben nincs jegybanki függetlenség, ami ellen már a szakértők sem lázadoznak – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csaba László közgazdász, egyetemi tanár, aki arról is beszélt: sajátos együttállás segítette a magyar gazdaság 2019-es dinamikus növekedését.

Kiderül a magyar, a német, a kínai és az amerikai áremelkedés üteme, ami azért fontos, mert az infláció kulcsfontosságú adat a monetáris politikai döntéshozók számára - emlékeztet a Portdfolio.

A később kibocsátandó állampapírok hozamainak kamatszintjének csökkentésére számít a jövőben az InfoRádió Aréna című műsorának nyilatkozó Hold Alapkezelő elnöke, Szabó László. A műsorban Virág Barnabás, az MNB ügyvezető igazgatója sok más mellett arról beszélt, a monetáris kondíciók nagyon támogatóak Magyarországon.

A várakozások szerint több mint hét év után az óvatos szigorítás útjára léphet az MNB. Jó tudni, hogy még a kamatemelés nélküli szigorításnak is hatása lesz egyes hitelek törlesztőrészleteire és a bérekre.

Segíti a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris politikáját, hogy a Standard & Poor's felminősítette Magyarországot - szögezte le Nagy Márton, az MNB alelnöke közleményében, reagálva a hitelminősítő bejelentésére.