Az egészségügyi szolgáltatási járulékot onnantól kell fizetni, amikor már nem vagyunk jogosultak az ingyenes egészségügyi ellátásra, például amikor megszűnik a munkaviszonyunk. De a munkaviszony vége után még egy ideig jogosultak maradunk az ellátásra – ezt hívják passzív jognak.
A passzív jog így működik:
- Ha a munkaviszony legalább 45 napig tartott megszakítás nélkül, akkor még további 45 napig él a jogosultság az ingyenes ellátásra.
- Ha a munkaviszony rövidebb volt mint 45 nap, akkor annyi napig vagyunk jogosultak az ellátásra, ahány napig a munkaviszony tartott.
Csak a passzív jog lejárta után kell elkezdeni fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV) az esetek döntő részében tudomása van az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megszűnéséről, és értesítést küld a járulékfizetési kötelezettségről. Ugyanakkor vannak olyan esetek, amikor az adóhatóság nem értesül automatikusan a biztosítotti vagy más jogviszony megszűnéséről, ekkor be kell jelentkezni a NAV-hoz a járulékfizetés hatálya alá.
Az egészségügyi szolgáltatási járulék összege 2025. január 1-től havonta 11 800 forint, amit a tárgyhót követő hónap 12. napjáig kell megfizetni. A járulékfizetést a kötelezett hozzájárulásával és a NAV jóváhagyásával más is teljesítheti. Aki a méltányolható jövedelmi, vagyoni és szociális körülményei miatt a nem tudja megfizetni a járulékot, fizetési kedvezményt kérhet a NAV-tól: részletfizetést, fizetési halasztást vagy mérséklést. Mentesülhet a járulékfizetés alól, aki a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény alapján szociálisan rászorultnak minősül.
Egészségügyi ellátásra való jogosultság
Aki egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet, az egészségbiztosítás egészségügyi szolgáltatásainak teljes körét igénybe veheti térítésmentesen, társadalombiztosítási azonosító jele (taj) érvényes. Az orvosnál vagy más egészségügyi szolgáltatónál a taj-szám érvényessége minden alkalommal ellenőrzésre kerül. Térítésmentes ellátást csak érvényes taj-számmal lehet igénybe venni. A taj érvényessége nemcsak egészségügyi szolgáltatóknál ellenőrizhető, hanem egyszerűen megnézhető az EgészségAblak alkalmazás tb-lámpa menüjében.
Családtámogatások és egészségügyi szolgáltatási járulék
A társadalombiztosítási jogviszony és az egészségbiztosítási jogviszony - bár sokan azt hiszik - nem ugyanazt jelenti. Akik a magyar társadalombiztosítás szerint biztosítottak, azok fő szabály szerint a társadalombiztosítás valamennyi ellátására jogosultságot szerezhetnek, ezért lehetőségük van a természetbeni ellátásokon túl a pénzbeli ellátások igénybevételére is (például táppénz, csed). Az egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetők csupán egészségbiztosítási jogviszonnyal rendelkeznek, nem biztosítottak, azaz nincsenek társadalombiztosítási jogviszonyban.
A családtámogatásokhoz jelenleg megfelelő időtartamú társadalombiztosítási jogviszony igazolása szükséges, amelyet csak biztosítottaknak állítanak ki. Az egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetők tehát
nem tudják teljesíteni a társadalombiztosítási jogviszony igazolásával kapcsolatos feltételt, így a támogatásokat nem tudják igényelni.
Ráadásul a támogatások igénybevételéhez – falusi CSOK, CSOK Plusz, Babaváró hitel, Vidéki Otthonfelújítási Program, munkáshitel – az igényléskor is biztosítotti jogviszonnyal kell rendelkezni, nem elég a múltban szerzett jogviszony.
Vannak azonban olyan élethelyzetek, amikor az adott támogatás igénylése esetén a jogszabályok eltekintenek a tb-jogviszony igazolásától. Aki valamelyik állami támogatás igénylésén gondolkodik, annak érdemes megnézni a mentességre jogosító élethelyzeteket is.
