Az izraeli hadsereg a múlt héten a januárban kihirdetett tűzszünetet felrúgva szárazföldi hadműveletet indított a Gázai övezetben, amelyet nem hagyott válasz nélkül a Hamász. Az izraeli erők az elmúlt napokban számos légicsapást hajtottak végre az övezetben az iszlamista terrorszervezet állásai ellen. A hét végén a térség déli részén fekvő Hán-Juniszt támadták az izraeliek, összesen 19 ember halt meg, köztük a Hamász egyik magas rangú politikai vezetője, Szalah al-Bardavil.

Szalai Máté szerint két narratíva kering a nemzetközi nyilvánosságban arról, hogy Izrael miért sértette meg a tűzszünetet. Az egyik vélekedés szerint a zsidó állam kormánya az újabb offenzíva elindításával akarja rákényszeríteni a Hamászt arra, hogy engedjen el további túszokat. A Clingendael Intézet kutatója az InfoRádióban úgy fogalmazott, az izraeli hadsereg akkor indított támadást, amikor a januárban létrejött tűzszüneti megállapodás értelmében „az első fázisból a másodikba mentek volna át a felek”. A második szakaszban elméletileg újabb tárgyalásoknak kellett volna kezdődniük arról, hogy mikor engedi el a Hamász a Gázai övezetben fogvatartott valamennyi túszt cserébe azért, hogy az izraeli hadsereg kivonul a térségből. Ez a konfliktus végleges lezárását jelentette volna egy optimista forgatókönyv szerint, ettől azonban nagyon messze kerültek a szemben álló felek.

A második narratíva szerint viszont az újabb izraeli offenzíva belpolitikai okokra vezethető vissza. A szakértő emlékeztetett, hogy a tűzszünet egyik legfőbb ellenzője, Itamár Bengvír nemzetbiztonsági miniszter és pártja, a Zsidó Erő az év elején kilépett az izraeli kormánykoalícióból, most viszont 180 fokos fordulatot téve visszatért, amely lépéssel erősödött Benjamin Netanjahu parlamenti többsége. A miniszterelnök is igyekszik úgy pozicionálni magát, hogy erős, felelős, keménykezű vezetőnek lássák. Ennek megfelelően megpróbálta felfüggeszteni a legfőbb ügyészt, illetve elbocsátotta a Shin Bét belbiztonsági szolgálat vezetőjét. Szalai Máté kiemelte: ilyen lépésekre még nem volt precedens az izraeli politikatörténetben. Úgy véli,

Benjamin Netanjahu meg akarja szilárdítani a hatalmát, amelyet „egyre inkább autoriter módon gyakorol”.

Az újabb gázai offenzíva kezdeményezését ilyen politikai és hatalmi érdekek is befolyásolhatták. A szakértő hozzátette: sokak szerint a kormányfő ezekkel a katonai akciókkal terelné el a figyelmet arról, hogy éppen milyen belpolitikai intézkedéseket hoz.

Benjamin Netanjahu ebben az időszakban bátrabban nyúl bizonyos eszközökhöz, ugyanis a kormánypártok jól állnak a közvélemény-kutatásokban. Bár a 2023. október 7-i terrortámadások után bezuhant a népszerűségük, tavaly viszont már egyre jobb eredményeik voltak a különböző felméréseken, mostanra pedig stabilizálódott a pozíciójuk. A Clingendael Intézet kutatója szerint ha most lennének a parlamenti választások, akkor „nem lenne reménytelen Benjamin Netanjahu és a Likud helyzete”, bár az nagy kérdés lenne, hogy milyen kormánykoalíció tudna összeállni. Ettől függetlenül helyi felmérések szerint

az izraeli lakosság és a jobboldali kormánykoalíció szavazóinak a többsége inkább azt támogatja, hogy egy tűzszüneti megállapodás keretében engedjék el az összes túszt a Gázai övezetből,

és csak nagyon kevesen vannak azon az állásponton, hogy folytatódjanak a harcok.

Az övezetet mostanra gyakorlatilag kettévágta az izraeli hadsereg, amelynek ugyan sikerült kiiktatnia a Hamász egyik legfontosabb vezetőjét, de úgy, hogy közben egy kórházra mért légicsapásokat. A kutató úgy fogalmazott, „folyamatosan mélyül a humanitárius katasztrófa” Gázában, ahol a januárban kihirdetett tűzszünet ellenére „egyre borzasztóbbá vált a helyzet az elmúlt hónapokban”. Az újabb izraeli támadások fokozták a válságot, ráadásul már a múlt heti offenzívák megindítása előtt felfüggesztették a segélyek bejutását a térségbe, ahol áramszolgáltatás sincs jelenleg. A konfliktus kirobbanása előtt több mint kétmillióan éltek Gázában, de 2023 ősze óta a civil lakosság nagy része nem tudta elhagyni a térséget. A Hamász által vezetett helyi hatóságok közlése szerint az izraeli beavatkozások következtében meghaladta az 50 ezer főt a halottak száma, ami a következő napokban tovább emelkedhet.

A szakértő megjegyezte: a múlt héten indított izraeli támadássorozat a csaknem másfél éve tartó háború egyik legintenzívebb bombázását hozta, hiszen

volt olyan nap, amikor 400-500 ember is meghalt a légicsapások következtében, ami az egyik legmagasabb szám 2023 októbere óta.

Mindeközben az izraeli védelmi tárca bejelentette, hogy létrehoz egy olyan hatóságot, ami a palesztinok önkéntes távozását segítené elő harmadik országokba. Szalai Máté hozzátette: jelen pillanatban nem lehet megmondani, mely államok jöhetnek szóba befogadó országként. Emlékeztetett, hogy Donald Trump korábban arra tett javaslatot, hogy Egyiptomba és/vagy Jordániába kellene áttelepíteni a palesztinokat, igaz, az amerikai elnök nem arról beszélt, hogy ez önkéntes alapon történne, hanem rákényszerítené erre a lakosságot. Az elmúlt hetekben ezzel kapcsolatban enyhült az amerikai kormányzat álláspontja, konkrétumokat azonban nem közölt azóta a tervekre vonatkozóan.

Az utóbbi napokban megjelent hírek alapján Egyiptom akár beengedhet néhány százezer palesztin menekültet a Sínai-félszigetre, de ezt az információt sem erősítették még meg hivatalos fórumon. „Igazából a legtöbb ország ódzkodik attól, hogy menekülteket fogadjon be Gázából, mert a múltbeli tapasztalatok szerint az átmeneti időre szánt befogadás akár örök érvényűvé is válhat. Ez a megoldás viszont aláásná a palesztin emberek életkörülményeit, hiszen örökre menekülttáborokba kényszerülhetnének, továbbá jelentősen csökkentené a kétállami megállapodás és a politikai rendezés esélyét is” – magyarázta a Clingendael Intézet kutatója.

(A nyitóképen: a Dzsabalíja menekülttáborba tartó palesztinok hagyják maguk mögött otthonaikat a Gázai övezetet ért újabb izraeli légicsapások miatt Bét Hanúnban 2025. március 19-én. A 2025. január 19-én életbe lépett gázai tűzszüneti megállapodás első szakasza március 1-jén járt le.)