Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília
European community flags
Nyitókép: Getty Images/WALTER ZERLA

Kiderült, hogy vélekednek az európaiak az EU-tagságról és a védelmi kérdésekről

Az összes megkérdezett európai 66 százaléka, a magyar válaszadók 63 százaléka szerint az Európai Unió szerepének fontosabbá kell válnia a globális válságokkal és biztonsági kockázatokkal szembeni védelemben - ez derült ki az Európai Parlament által készített és kedden közzétett átfogó közvélemény-kutatásból.

A téli Eurobarométernek elnevezett felmérés szerint az EU állampolgárai egyetértenek abban, hogy az uniós tagállamoknak egységesebben kellene fellépniük a jelenlegi globális kihívásokkal szemben (89 százalék), és az Európai Uniónak több eszközre van szüksége ahhoz, hogy szembenézzen a jelenlegi globális kihívásokkal (76 százalék).

Magyarországon a megkérdezettek szintén 89 százaléka ért egyet azzal, hogy egységesebb fellépés szükséges, és az uniós átlagnál 10 százalékkal több válaszadó (86 százalék) vélekedik úgy, hogy az EU-nak ehhez több eszközre lenne szüksége.

A megkérdezettek szerint az EU-nak leginkább a védelemre és a biztonságra (36 százalék), illetve a versenyképességre, a gazdaság erősítésére és az ipar fellendítésére (32 százalék) kellene helyeznie a hangsúlyt ahhoz, hogy megerősítse helyét a világban. A megkérdezettek ezek után az energiafüggetlenség megszüntetését (25 százalék), az élelmiszerbiztonság szavatolását és mezőgazdaság támogatását (mindkettő 27 százalék), illetve az oktatás és kutatás szerepének fontosságát (23 százalék) hangsúlyozták.

A 2024. február-márciusi közvélemény-kutatás eredményeihez képest a védelem és biztonság fontosságát támogatók aránya változatlan maradt, míg a versenyképesség, gazdaság és ipar kiemelt szerepét hangsúlyozó válaszadók aránya 5 százalékkal nőtt.

A magyar válaszadók szerint a fontossági sorrend fordított: a versenyképesség, illetve a gazdaság és az ipar területét a megkérdezetteknek az uniós átlagnál magasabb aránya, 37 százaléka nevezte meg, míg a védelem és biztonság területét 31 százalék. A felmérés eredményei szerint e tekintetben Magyarországon fontos témának tartják még az energiafüggetlenséget (29 százalék), az élelmiszerbiztonságot és mezőgazdaságot (27 százalék), illetve a demográfiai helyzetet, a migrációt és a népesség elöregedését (21 százalék).

Az EU egészében 43 százalék, Magyarországon 47 százalék azok aránya, akik azt mondták, hogy megérzik az inflációt, az emelkedő árakat és megélhetési költségeket. Az EU egészében ezt a szegénység és a társadalmi kirekesztettség elleni küzdelem (31 százalék), a gazdaság támogatása és új munkahelyek teremtése (29 százalék) követi. Magyarországon a gazdaság támogatása és új munkahelyek teremtése (41 százalék), a közegészségügy nagyobb támogatása (35 százalék) és az EU védelme és biztonsága (28 százalék), illetve a szegénység és a társadalmi kirekesztettség elleni küzdelem (28 százalék) az a terület, amelyet a válaszadók szerint az EU-nak prioritásként kellene kezelnie.

A 2024-es európai parlamenti választásokat követő felméréshez képest hét százalékkal többen, az európaiak 33 százaléka számít életszínvonalának csökkenésére. A magyar válaszadóknak az uniós átlagnál kisebb csoportja, 21 százaléka gondolja úgy, hogy életszínvonala romlani fog a következő öt évben.

A megkérdezettek azt mondták, hogy az Európai Parlamentnek elsősorban a békét (45 százalék), a demokráciát (32 százalék) és az emberi jogokat (22 százalék) kell védenie. Magyarországi válaszadók szintén a békét (43 százalék), a demokráciát (36 százalék) és az emberi jogok európai és globális védelmét (27 százalék) jelölték meg az EP legfőbb feladatának.

A felmérés szerint az összes európai megkérdezettnek, köztük a magyar válaszadóknak egyaránt 74 százaléka gondolja úgy, hogy hazájának előnyére vált az uniós tagság. Ez a valaha mért legmagasabb összeurópai arány az első, ezt a kérdést is tartalmazó Eurobarométer-felmérés (1983) óta - jegyezték meg. A válaszadók 35 százaléka szerint az uniós tagság azért is előnyös, mert az EU hozzájárul a béke fenntartásához és a biztonság megerősítéséhez. Ezt a magyar megkérdezettek 26 százaléka gondolja így. Magyarországon az uniós tagság legnagyobb előnyének (42 százalék) az új munkalehetőségek teremtését tartják - derült ki az Európai Parlament megrendelésére készített 2025-ös téli közvélemény-kutatásból.

Címlapról ajánljuk
Már nem a budapesti belváros a külföldiek kedvence

Már nem a budapesti belváros a külföldiek kedvence

Tavaly 15 százalékkal kevesebb külföldi vásárolt lakást vagy házat Magyarországon, mint egy évvel korábban. Az ingatlan.com oldalán az idei év első tíz hónapjában a külföldről érkező érdeklődések száma is csökkent, majdnem 30 százalékkal. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője az InfoRádióban azt mondta, hogy a forint erősödése az euróhoz képest, illetve az Airbnb–szabályozás jelentősen befolyásolja a külföldi vásárlók fővárosi érdeklődését.

Anyák egy kis csoportja most tényleg rosszul jár

Azokról van szó, akik elmúltak 40 évesek, 50 évesek nem, de „csak” két gyermekük van, azok ugyanis már elesnek az életük végéig szóló szja-mentességtől. Már azt is tudni, mennyit veszítenek.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Hatalmas vagyon rejlik a leselejtezett AI-hardverekben: dől a pénz az újrahasznosításból

Hatalmas vagyon rejlik a leselejtezett AI-hardverekben: dől a pénz az újrahasznosításból

A mesterséges intelligencia látványos fejlődése mögött egyre több fizikai eszköz dolgozik: a modellek tanításához és működtetéséhez szerverekre, speciális chipekre és hálózati berendezésekre van szükség. Ahogy a nagy technológiai vállalatok versenyeznek a nagyobb számítási kapacitásért, az új hardvergenerációk beszerzése a korábbi eszközök cseréjét is ösztönözheti. A beruházási hullám így idővel hulladékkezelési kihívássá válhat. A Nature Computational Science folyóiratban megjelent 2024-es kutatás szerint a generatív AI-hoz kapcsolódó elektronikai hulladék mennyisége 2020 és 2030 között összesen 1,2–5 millió tonnát érhet el, a technológia terjedésétől és az eszközök használati idejétől függően. Ez azonban nem eleve elkerülhetetlen szeméthegy, a működő berendezések újbóli felhasználásával, élettartamuk meghosszabbításával és alkatrészeik hasznosításával mérsékelhető a hulladékképződés. Éppen itt nyílhat üzleti lehetőség azoknak a vállalatoknak, amelyek a lecserélt hardverekben megmaradt értéket képesek visszanyerni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×