Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.34
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Isztambuli tüntetés
Nyitókép: X / Nomad Culture

Az Európa Tanács aggodik a törökországi események miatt

A török hatóságoknak eleget kell tenniük emberi jogi kötelezettségeiknek a békés gyülekezés szabadsága, a véleménynyilvánítás szabadsága és a média szabadságának tiszteletben tartása tekintetében - jelentette ki a strasbourgi székhelyű, 46 tagországot számláló Európa Tanács emberi jogi biztosa kedden.

Michael O'Flaherty azzal kapcsolatban adott ki közleményt, hogy tüntetések zajlanak Törökország-szerte az isztambuli főpolgármester bebörtönzése miatt. Ekrem Imamoglut, akit pártja, az ellenzéki Köztársasági Néppárt (CHP) által rendezett előválasztáson vasárnap 15 millióan támogattak szavazatukkal mint jelöltet a 2028-ban tartandó elnökválasztásra, március 19-én vették őrizetbe korrupció és terrorizmus gyanújával. A politikust vasárnap fel is függesztették hivatalából. Őrizetbe vétele óta a CHP felhívására tüntetések zajlanak a török nagyvárosokban.

Az Európa Tanács emberi jogi biztosa közleményében aggodalmát fejezte ki a tüntetőkkel szembeni "aránytalanul erőszakos" rendőri fellépések, illetve az információkhoz való hozzáférés és a közléséhez való jog széles körű korlátozásáról szóló jelentések miatt az elmúlt napok tiltakozásaival összefüggésben.

"Hangsúlyozom, hogy egyes tüntetők erőszakos cselekményei nem indokolják a rendőrség által alkalmazott túlzott erőszakot" - fogalmazott O'Flaherty, majd emlékeztetett, hogy az erőszak alkalmazásának végső megoldásnak kell lennie, és csak indokolt szükség esetén lehetséges arányossági normák betartása mellett.

Aggodalmát fejezte ki továbbá a munkájukat végző újságírók elleni támadásokról, előállításokról szóló jelentések miatt is, amelyeket - mint írta - razziák során hajtottak végre a tüntetésekről szóló tudósításaik miatt. "Az újságírókat és a médiamunkásokat nem szabad akadályozni szakmai feladataik ellátása során" - jelentette ki.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy az online információkhoz való hozzáférést "szigorúan korlátozták" Törökországban,

valamint arra, hogy több embert őrizetbe vettek, házi őrizetbe helyeztek, vagy bírósági intézkedések alá vontak a közösségi médiában közzétett bejegyzéseik miatt.

"Felszólítom a török hatóságokat, hogy haladéktalanul bocsássák szabadon mindazokat, akiket emberi jogaik jogszerű gyakorlása miatt tartanak fogva. Felszólítom továbbá a hatóságokat, tegyenek eleget azon kötelezettségüknek, hogy biztosítsák az újságírók szabad és biztonságos tudósítását a nyilvános gyülekezésekről" - tette hozzá közleményében az Európa Tanács emberi jogi biztosa.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×