Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.1
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
Nyitókép: Pixabay

Többségünk már csak vésztartalékra tud gyűjteni

Az előző évhez és az európai átlaghoz képest nem változtak jelentősen a magyarok megtakarítási szokásai, bár az áremelkedések miatt egyre kevésbé tudnak pénzt félretenni.

Az Intrum 2022-es Európai Fogyasztói Fizetési Felmérése (ECPR) szerint továbbra is főleg vésztartalékot képezünk, ami a többségnek legfeljebb egy hónapra lenne csak elegendő - írja a napi.hu. A kintlévőségkezelő cég 23 országra kiterjedő felméréséből kiderül, hogy az átlagos európai fogyasztó jövedelme viszonylag kis részét, kevesebb, mint 20 százalékát teszi félre.

Magyarországon egyre inkább leszakad pénzügyileg a társadalom mintegy harmada: 2022 második felében 31,4 százalék mondta azt, hogy a hónap végére egyáltalán nem marad félretett pénze – ez megegyezik a tavalyi adattal.

A kelet-közép-európai régióban messze Magyarországon tudnak a legkevesebben megtakarítást gyűjteni.

A többi országban a lakosság közül a következő arányban válaszolták százalékban megadva, hogy nincs mit félretenniük: Lengyelországban 27, Romániában 24, Szlovákiában 20, Csehországban 14 százalék.

Ez nem a 2022-es gazdasági nehézségek hatása, hiszen tavaly is hasonlók voltak az arányok.

Azok a magyar fogyasztók, akik félreteszik jövedelmük egy részét, nagyrészt ugyanarra gyűjtenek, mint egy évvel korábban: 42 százalék általános tartalékot képez váratlan kiadásokra, további 12 százalék pedig arra az esetre rak félre, ha elvesztené munkáját vagy jövedelmét.

A magyar válaszadók több mint harmada (35 százalék) kevesebb, mint egy hónapnyi jövedelmének megfelelő megtakarítással rendelkezik.

29 százaléknak egy hónapra, 19 százaléknak pedig legfeljebb 3 hónapra lenne elegendő a megtakarítása.

Azok számára viszont aggodalmat okozhat az infláció és a rezsiemelkedés, akiknek eddig sem volt megtakarítása.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×