Infostart.hu
eur:
388.73
usd:
336.96
bux:
122537.07
2026. március 18. szerda Ede, Sándor
Nyitókép: Pexels.com

Extrém mértékű adóval tüntetné el a vagyoni különbségeket egy Nobel-díjas közgazdász

A legtehetősebbek adója 70 százalékos lenne az elképzelés szerint.

Joseph Stiglitz, a Nobel-díjas közgazdász azt szorgalmazta, hogy a szupergazdagokat akár 70 százalékos adóval terheljék a növekvő egyenlőtlenségek kezelése érdekében.

"A leggazdagabb emberek talán egy kicsit kevesebbet dolgoznak, ha jobban megadóztatjuk őket. Másfelől viszont a társadalmunk nyer azzal, hogy egyenlőbb, összetartóbb lesz" – mondta a 79 éves volt Világbank vezető közgazdász az Oxfam podcastjában, írja a The Guardian.

Amerikában jelenleg 37 százalékos, az Egyesült Királyságban pedig 45 százalékos a legmagasabb adókulcs.

Stiglitz szerint a világ leggazdagabbjainak több generációja által felhalmozott vagyonra kivetett adó bevezetése még nagyobb hatással lenne.

"Ezt is magasabb kulcsokkal kellene megadóztatnunk, mert nagy része örökölt. Az egyik barátom úgy írja le,

mintha megnyerték volna a spermalottót – a megfelelő szülőket választották.

Fel kell ismernünk, hogy a milliárdosok többsége a vagyonának nagy részét a szerencsének köszönheti" – fogalmazott.

Ötvenmillió dolláros vagyon fölött 2 százalék, egymilliárd dollár fölött pedig 3 százalék adót vetne ki a már meglevő vagyonra: elképzelése szerint ez több mint logikus és segítene az ország sok problémájának megoldásában.

Azt is aláhúzta, hogy a koronavírus nagyon sok ember életét nehezítette meg – miközben rengetegen vesztették el állásukat és most ugyanők a növekvő élelmiszer- és benzinárakkal küzdenek meg, egyesek hasznot húztak a járványból is.

A leggazdagabbak egyre tehetősebbek lesznek

Az Oxfam múlt héten közzétett kutatása kimutatta, hogy a világjárvány kezdete óta felhalmozott új vagyon közel kétharmada a leggazdagabb egy százalékhoz került. A jótékonysági szervezet megállapította, hogy a leggazdagabbak 2021 végéig 26 milliárd dollár új vagyont tettek zsebre. Ez a teljes új vagyon 63 százalékát teszi ki, a többi az emberek fennmaradó 99 százalékához kerül. Az Oxfam szerint negyedszázad óta először fordul elő, hogy a szélsőséges vagyon növekedése a szélsőséges szegénység növekedésével jár együtt.

A jótékonysági szervezet szerint a világ multimilliomosaira és milliárdosaira kivetett 5 százalékos adó évente 1,7 milliárd dollárt hozhatna, ami elegendő lenne 2 milliárd ember szegénységből való kiemelésére, és az éhezés felszámolására irányuló globális terv finanszírozására.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Szükségünk van azokra a választások megnyerésére, akikkel szövetséget kötöttünk, de azokra is, akikkel még nem, hogy kívül tartsuk az országot a háborúból. Senki sem akar háborút, de nem akarni kevés. Ha nyomás van, tudni kell nemet mondani. Azt tanácsolom, olyan kormányt válasszanak, amely nemet tud mondani, ha a háború kérdéséről van szó – fogalmazott kampánykörútjának egri állomásán a Fidesz elnöke.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Az izraeli hadsereg legfrissebb bejelentése szerint támadást indítottak a Baszidzs milicista alakulatok vezetője, Gholamreza Szolejmáni ellen Teheránban. Védelmi források szerint egy másik, szintén Iránban végrehajtott izraeli légicsapás az Iszlám Dzsihád vezetőjét, Akram al-Adzsúrit, valamint a szervezet más magas rangú tisztségviselőit vette célba. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×