Infostart.hu
eur:
388.7
usd:
337
bux:
122537.07
2026. március 18. szerda Ede, Sándor
Nyitókép: Pixabay

Harminc óránként új dollármilliárdos születik

A koronavírus-járvány kezdete óta 2668 új dollármilliárdosa lett a világnak az Oxfam elemzése szerint, mely a Forbes adataira alapozva vizsgálja az elmúlt két év egyenlőtlenségeit.

42 százalékkal nőtt a világ dollármilliárdosainak vagyona a koronavírus-járvány kitörése óta - derül ki a davosi Világgazdasági Fórum kezdetére időzített elemzésből: ez 3,8 billió dollárt, azaz több mint 1373 billió forintot jelent. Ennek nagy része a tőzsdepiaci nyereségekből származó vagyonnövekedés, melyet segített az is, hogy a kormányok tőkeinjekciókkal igyekeztek enyhíteni a járvány gazdasági hatásait.

A vagyonnövekmény java a pandémia első évében jelent meg a milliárdosok számláin, ezt követően megállt gazdagodásuk, vagyonuk pedig nagyjából stagnál azóta Max Lawson, az Oxfam egyenlőtlenségi politikáért felelős vezetője szerint.

Sokan mélyszegénységbe csúsztak eközben

Mindezzel párhuzamosan, szintén a koronavírus miatt

263 millió ember csúszott extrém szegénységbe

a növekvő egyenlőtlenségek és élelmiszerárak következményeként - írja a CNN.

"Soha nem láttam még ilyen drámai növekedést a szegénységben és a gazdagságban ugyanabban a történelmi pillanatban" - mondta Lawson.

Egyes szektorokban gombamód szaporodnak a gazdagok

Az Oxfam szerint világszerte sokakat érintenek jelenleg az emelkedő élelmiszer- és energiaárak, miközben az érintett üzletágak és vezetőik profitálnak a krízisből. Az élelmiszer- és agrárgazdasági szektor milliárdosainak teljes vagyona - az inflációval kiigazítva - 382 milliárd dollárral, 45 százalékkal nőtt az elmúlt két évben. 2020 óta mintegy 62 élelmiszeripari milliárdos termett. Az energiaszektorban dolgozó társaik nettó vagyona 2020 óta 53 milliárd dollárral, azaz 24 százalékkal ugrott meg, szintén kiigazítva.

Negyven új milliárdos született a koronavírus idejében a gyógyszeriparban, és a techszektor is számos igazán gazdag emberrel gazdagodott.

A világ tíz legtehetősebb embere közül hét ebben a szektorban tevékeny, köztük Elon Musk, Bill Gates és Jeff Bezos is. Ők az elmúlt két évben 436-934 milliárd dollárra növelték vagyonukat az inflációval kiigazítva.

Vagyonadó, különadó mint megoldás?

Az Oxfam azt javasolja a kormányoknak, hogy adóztassák meg a gazdagokat és a vállalatokat:

a vállalati többletnyereségre ideiglenes, 90 százalékos adót

vetnének ki, a milliárdosok vagyonára kivetett egyszeri adót szorgalmaznak, illetve állandó vagyonadót vetne ki a szupergazdagokra. Az 5 millió dollárnál nagyobb vagyonra 2 százalékos adót javasol, amely 1 milliárd dollár feletti nettó vagyon esetén 5 százalékra emelkedne. Ez világszerte 2,5 billió dollár bevételt hozhatna. Eddig ezeket a javaslatokat sehol nem fogadták meg.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Szükségünk van azokra a választások megnyerésére, akikkel szövetséget kötöttünk, de azokra is, akikkel még nem, hogy kívül tartsuk az országot a háborúból. Senki sem akar háborút, de nem akarni kevés. Ha nyomás van, tudni kell nemet mondani. Azt tanácsolom, olyan kormányt válasszanak, amely nemet tud mondani, ha a háború kérdéséről van szó – fogalmazott kampánykörútjának egri állomásán a Fidesz elnöke.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Az izraeli hadsereg legfrissebb bejelentése szerint támadást indítottak a Baszidzs milicista alakulatok vezetője, Gholamreza Szolejmáni ellen Teheránban. Védelmi források szerint egy másik, szintén Iránban végrehajtott izraeli légicsapás az Iszlám Dzsihád vezetőjét, Akram al-Adzsúrit, valamint a szervezet más magas rangú tisztségviselőit vette célba. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×