Infostart.hu
eur:
376.92
usd:
323.17
bux:
129730.83
2026. április 9. csütörtök Erhard
Nyitókép: Pixabay

Harminc óránként új dollármilliárdos születik

A koronavírus-járvány kezdete óta 2668 új dollármilliárdosa lett a világnak az Oxfam elemzése szerint, mely a Forbes adataira alapozva vizsgálja az elmúlt két év egyenlőtlenségeit.

42 százalékkal nőtt a világ dollármilliárdosainak vagyona a koronavírus-járvány kitörése óta - derül ki a davosi Világgazdasági Fórum kezdetére időzített elemzésből: ez 3,8 billió dollárt, azaz több mint 1373 billió forintot jelent. Ennek nagy része a tőzsdepiaci nyereségekből származó vagyonnövekedés, melyet segített az is, hogy a kormányok tőkeinjekciókkal igyekeztek enyhíteni a járvány gazdasági hatásait.

A vagyonnövekmény java a pandémia első évében jelent meg a milliárdosok számláin, ezt követően megállt gazdagodásuk, vagyonuk pedig nagyjából stagnál azóta Max Lawson, az Oxfam egyenlőtlenségi politikáért felelős vezetője szerint.

Sokan mélyszegénységbe csúsztak eközben

Mindezzel párhuzamosan, szintén a koronavírus miatt

263 millió ember csúszott extrém szegénységbe

a növekvő egyenlőtlenségek és élelmiszerárak következményeként - írja a CNN.

"Soha nem láttam még ilyen drámai növekedést a szegénységben és a gazdagságban ugyanabban a történelmi pillanatban" - mondta Lawson.

Egyes szektorokban gombamód szaporodnak a gazdagok

Az Oxfam szerint világszerte sokakat érintenek jelenleg az emelkedő élelmiszer- és energiaárak, miközben az érintett üzletágak és vezetőik profitálnak a krízisből. Az élelmiszer- és agrárgazdasági szektor milliárdosainak teljes vagyona - az inflációval kiigazítva - 382 milliárd dollárral, 45 százalékkal nőtt az elmúlt két évben. 2020 óta mintegy 62 élelmiszeripari milliárdos termett. Az energiaszektorban dolgozó társaik nettó vagyona 2020 óta 53 milliárd dollárral, azaz 24 százalékkal ugrott meg, szintén kiigazítva.

Negyven új milliárdos született a koronavírus idejében a gyógyszeriparban, és a techszektor is számos igazán gazdag emberrel gazdagodott.

A világ tíz legtehetősebb embere közül hét ebben a szektorban tevékeny, köztük Elon Musk, Bill Gates és Jeff Bezos is. Ők az elmúlt két évben 436-934 milliárd dollárra növelték vagyonukat az inflációval kiigazítva.

Vagyonadó, különadó mint megoldás?

Az Oxfam azt javasolja a kormányoknak, hogy adóztassák meg a gazdagokat és a vállalatokat:

a vállalati többletnyereségre ideiglenes, 90 százalékos adót

vetnének ki, a milliárdosok vagyonára kivetett egyszeri adót szorgalmaznak, illetve állandó vagyonadót vetne ki a szupergazdagokra. Az 5 millió dollárnál nagyobb vagyonra 2 százalékos adót javasol, amely 1 milliárd dollár feletti nettó vagyon esetén 5 százalékra emelkedne. Ez világszerte 2,5 billió dollár bevételt hozhatna. Eddig ezeket a javaslatokat sehol nem fogadták meg.

Címlapról ajánljuk
Csizmazia Gábor: Európa nehezen érti meg a Trump-féle amerikai logikát az iráni konfliktusban

Csizmazia Gábor: Európa nehezen érti meg a Trump-féle amerikai logikát az iráni konfliktusban

Az amerikai elnök az elmúlt napokban egyszerre próbált retorikai nyomást helyezni az iráni rezsimre és közben megnyugtatni az amerikai piacokat. Az európai vezetőknek ugyanakkor még nem sikerült kiismerniük a Trump-féle amerikai adminisztrációt – erről beszélt az InfoRádióban Csizmazia Gábor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársa.

Lecserélték Szoboszlait, kétgólos hátrányba került Párizsban a Liverpool: 2-0

A két keddi idegenbeli győzelem után meglepetésre a Barcelona is két góllal kikapott otthon az Atletico ellen a Bajnokok Ligája negyeddöntőjében. Szoboszlai Dominikék nem voltak boldogok, amiért az ellenfelük, a PSG volt az egyetlen pályaválasztó csapat a BL-negyeddöntők első körében, amely hazai pályán győzni tudott. A Liverpool végig alárendelt szerepet játszott, Szoboszlait és Kerkezt is lecserélték. A visszavágók jövő kedden lesznek.
inforadio
ARÉNA
2026.04.09. csütörtök, 18:00
Böcskei Balázs politológus, az IDEA Intézet stratégiai igazgatója
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet igazgatója
Tarol a magyarok univerzális slágerhitele, fű nem nő mellette

Tarol a magyarok univerzális slágerhitele, fű nem nő mellette

Az utóbbi időben szinte minden az állami kamattámogatású hitelekről, különösen az Otthon Start programról szólt a magyar hitelpiacon. Eközben azonban csendben megerősödött a lakossági hitelezés egy tisztán piaci alapon működő szegmense is, amely egyre több magyar hitelfelvevő számára kínál lehetőséget személyes céljai megvalósítására. Miután a kétezres években még a lakásfedezetes, devizaalapú, ezért alacsony kamatozású szabad felhasználású jelzáloghitelek domináltak, az az elmúlt évtizedben már a digitális robbanás által hajtott, fedezetlen, szintén univerzális felhasználású személyi kölcsönök váltak a fogyasztási hitelezés fő motorjává – teret hódítva más, sok esetben az ügyfelek élethelyzetéhez jobban igazodó hiteltípusoktól is. Külön szekcióban foglalkozunk a témával a Portfolio közelgő Hitelezés 2026 konferenciáján, érdemes regisztrálni a szakmai rendezvényre!

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×