Infostart.hu
eur:
373.16
usd:
340.24
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília
Nyitókép: YouTube/Magyar Nemzeti Bank

MNB-indoklás a kamatnövelés után: "nem áll meg az infláció, 8,5 százalék közelébe emelkedik"

A pénzromlást az energiaárak elszállása fűti, a képben pedig még benne sincs az orosz-ukrán konfliktus eszkalálódása, miközben a cél pont az árstabilitás megteremtése lenne. Virág Barnabás jegybanki alelnök mondta el a részleteket.

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa kedden - az elemzői várakozásokkal összhangban - 50 bázisponttal 3,40 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot, és ugyanekkora mértékben növelte a kamatfolyosó két szélét is.

A testület legutóbbi kamatmeghatározó ülésén, januárban szintén 50 bázisponttal 2,90 százalékra emelte az alapkamatot; az emelési ciklus tavaly nyár elején kezdődött, és az infláció "fenntartható sávba" való visszatéréséig tarthat.

"A helyzet nem lett egyszerűbb, a kilátások sem lettek tisztábbak"

- kommentálta a döntést Virág Barnabás jegybanki alelnök.

Részletekbe menően elmondta, az infláció tovább emelkedett januárban, amelyre a termékek széles körű árfékezésével reagált a kormány, így is 8 százalék fölötti lehet a pénzromlás üteme februárban, megközelítheti a 8,5-ös értéket is.

A Magyar Nemzeti Bank ezt követően havi szintű szigorítással fog élni a monetáris kondíciók esetében, de az egyhetes betéti eszköz kamatával dinamikusan is tud reagálni.

Virág Barnabás ezt követően arról beszélt, hogy a januári "átárazások" háromszoros mértéket mutattak az elmúlt években látott átlaghoz képest, miközben a globális kínálati sokkok az iparcikkek gyors drágulását okozzák.

A magas infláció mögött - mint aláhúzta - az elszállt energiaárak állnak, a mostani képben pedig még nem is játszódik szerepet az eszkalálódott orosz–ukrán helyzet.

Feladatnak az árstabilitáshoz való visszatérést nevezte meg a Magyar Nemzeti Bank elnöke.

"Így lehet elkerülni az öngerjesztő infláció korszakát" - zárta gondolatait az alapkamat-emelés hátteréről.

Jó hírként azonban azt is elmondta, hogy a gazdaság növekedése és a munkaerő-piaci viszonyok rendben vannak, a foglalkoztatottsági adatok megfelelők.

Kérdésre válaszolva Virág Barnabás elmondta, valós időben nehezen mérhetők a kormányzati intézkedések hatásai az inflációra, ráadásul egymás ellen ható tényezők is vannak, mert bár az árstop intézkedései fékezőleg hatottak a pénzromlásra, az szja-visszatérítés és a nyugdíjemelés a fogyasztáson keresztül élénkíthetik az inflációt.

Nagyon várja viszont a márciusi inflációs jelentést, ami alapvetően befolyásolhatja a jegybank további útját, azonban a kiszámíthatóságot alapkőnek tekinti Virág Barnabás.

Ebben a formában március 22-én lesz újabb értékelő jelentés a Magyar Nemzeti Bank részéről.

Címlapról ajánljuk
Az euró nem hoz innovációt

Az euró nem hoz innovációt

Az euró bevezetése után már nem érhető el az árfolyamgyengítés mint gazdaságpolitikai eszköz. Az innovációval és hatékonysággal kellene kiváltani. Csakhogy Szlovákia közel tizennyolc év alatt sem vált innovációs nagyhatalommá, Lettország kutatás-fejlesztési ráfordításai továbbra is messze elmaradnak az uniós átlagtól, és még a digitális csodaként ünnepelt Észtország termelékenységi felzárkózása is megtorpant. Úgy tűnik, hogy a gazdaságot sokkal könnyebb megfosztani egy versenyképességi eszközétől, mint képessé tenni egy másik használatára.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
2026. november 22. 21:00
2026. november 22. 19:51
×
×