Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, a Magyar Nemzetben megjelent legújabb cikkében arra keresi a választ, hogy Magyarországnak sikerült-e a kanyarban előznie.

A rövid válasza nem, mert az EU-27 csoportban gazdasági fejlettség tekintetében a 2019. évi 20. helyről 2021 végére visszaestünk a 21. helyre. Lengyelország visszaelőzött minket, ahogy mi korábban őket, de az előny nem jelentős, 1 százalékponton belüli. A változás a 2020-as kisebb lengyel visszaesés (a magyar -4,7 százalékkal szembeni -2,5 százalékos lengyel) eredménye, míg 2021-ben már a hazai gazdasági teljesített jobban (a lengyel növekedés 5,6 százaléka magyar 7,1 százalékkal szemben). A 2020-as magyar hátrány egy része a magasabb turizmus GDP-részarány következménye, de az előzés a lengyel modell versenyképességi előnyeinek köszönhető.

A jegybankelnöknek hosszabban is nem a válasza, de a kép már árnyaltabb szerinte. Magyarország eredményesen kezelte a válságot, sok területen jobban, mint egy sor EU-tagállam. Főként az EU déli tagállamaihoz, valamint Csehországhoz, Szlovákiához és Romániához képest teljesítettünk jobban. Így az EU átlagos szintjéhez is közelebb kerültünk, két év alatt mintegy 2 százalékponttal. Ez messze jobb teljesítmény, mint az 1990 utáni 30 év átlagos felzárkózási üteme (0,5 százalékpont), sőt a 2010-19 közötti időszaknál is jobb (átlagos évi 0,7 százalékpont közeledés), és összemérhető a 2013-19 közötti felzárkózási időszak átlagos 0,9 százalékpontos teljesítményével.

"A mostani válságban tehát jobban teljesítettünk önmaguknál, sőt jobbak voltunk a mostani válság kezelésében, mint a korábbi konjunktúraidőszakok kihasználásában. Mondhatjuk, hogy a kanyarban sok területen megelőztük magunkat" – írja Matolcsy György.

Úgy véli, elérhető cél volt a kanyarban előzés, mert többen és többeket megelőztek az elmúlt időszakban. Példaként említi, hogy Dánia megelőzte Hollandiát, mintegy 1,5 százalékponttal. Svédország megelőzte Németországot, a svédek közel 2 százalékpontot vertek rá a németekre. Belgium is kismértékben leelőzte Németországot. Olaszország megelőzte Máltát, körülbelül 1 százalékponttal. Ciprust megelőzte Litvánia, Észtország, Szlovénia, közben a Csehország és Ciprus közötti korábbi 1 százalékpontos cseh előny a többszörösére duzzadt. Spanyolországot többen is megelőzték úgy, hogy közben a spanyol EU-27 átlaghoz mért fejlettség 90 százalék feletti szintről 83 százalék közelébe zuhant vissza.

Magyarország fejlettségi szintje a 2019-es 72,8 százalékról 2021-re 75 százalék körüli értékre nőtt, míg az akkor előttünk lévő Portugália a 78,6 százalékos fejlettségi szintről 76 százalék közelébe csúszott vissza. A lengyelek bennünket kissé megelőzve lényegében beérték a portugál fejlettségi szintet.

"Kimondható, hogy egy kicsivel jobb magyar teljesítménnyel a 2020-21-es válság idején Magyarország leelőzhette volna Portugáliát, ezzel nem csupán korábbi önmagunkat előztük volna a kanyarban, hanem egy előttünk lévő EU-gazdaságot is" – emelte ki az MNB elnöke.

A 7,1 százalékos magyar GDP-növekedésről árnyalja a képet Matolcsy György, mert a 2020-es év 4,7 százalékos visszaesése volt a bázis, ezért a 2021-es növekedési adat önmagában nem értelmezhető. A két évet együtt érdemes vizsgálni, akkor kapunk a gazdasági növekedés szempontjából megbízhatóbb képet. Ha a 2020-21-es éveket együtt nézzük, akkor a két év teljes GDP növekedése pozitív, 2,1 százalékot tesz ki, az átlagos növekedés tehát 1,0 százalék, ami válság idején sokat ér, de elmarad a 2010-19 közötti időszak átlagos 2,8 százalékos GDP növekedésétől és messze lemarad a 2013-19 közötti felzárkózási szakasz átlagos 3,7 százalékos növekedésétől – magyarázta.

Válság nélkül a 2020-21 években döntően a 2019-es év gazdasági folyamatait láthattuk volna viszont, bár a lassulás jelei már látszottak, így a növekedés a 4-5 százalék közötti sávban lehetett volna. Ez a két évre 8-10 százalékos többlet GDP-t hozhatott volna a 2019-es szinthez képest, szemben a tényleges 2 százalékkal.

"Az árnyaltabb megközelítés tehát azt mutatja, hogy a válság két éve, az eredményes védekezés és válságkezelés ellenére, valójában elvett tőlünk 6-8 százalék körüli GDP többletet, tehát 1-2 évi jövedelem-többletet. Ez ugyan sokkal jobb teljesítmény, mint a németeké, ahol a 2021 végére várt német GDP 10 százalékát vette el a válság, gazdaságtörténeti metszetben azonban mi is jövedelmet veszítettünk" – írja a jegybankelnök.

Matolcsy György összeveti a mostani válságkezelést a 2008-9-es időszakkal. és a legjelentősebb különbség szerinte nem a GDP-adatokban, hanem a válságkezelés időtartamában található. Akkor 6,5 év kellett a válság előtti GDP-szint helyreállításához, most hat negyedév. Ennek döntő oka, hogy akkor egy drámaian hibás 2002 utáni gazdaságpolitika által kiváltott belső válság találkozott a 2007-9-es külső pénzügyi válsággal, most egy jó évtized alapozta meg a sikeres és gyors válságkezelést – írta cikkében.