Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.1
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
A KCNA észak-koreai állami hírügynökség felvételén Kim Dzsongun észak-koreai vezető, a Koreai Munkapárt főtitkára, a Nemzetvédelmi Bizottság első elnöke (j) megtekint egy rakétatámaszpontot egy meg nem nevezett észak-koreai helyszínen 2024. október 23-án.
Nyitókép: MTI/EPA/KCNA

Rémisztő megállapítást tett az észak-koreai diktátor

Kim Dzsongun, az észak-koreai rezsim vezetője is megszólalt a jelenlegi helyzetről, és kifejtette, hogy szerinte a Koreai-félsziget még soha nem volt ennyire közel egy atomháborúhoz.

„Soha korábban a Koreai-félszigeten harcoló felek nem néztek szembe olyan veszélyes és heves összecsapással, amely a legpusztítóbb termonukleáris háborúvá fajulhatna” – fogalmazott Kim Dzsongun a phenjani állam hírügynökség, a KCNA híradásában, amit a Sky News szemlézett.

Hozzátette, hogy több alkalommal is megbeszéléseket folytattak az Egyesült Államokkal a helyzet megoldása érdekében, de szerinte Washington „együttélési hajlandósága” miatt nem lehetett valódi eredményeket elérni. Azt is elmondta, hogy a Fehér Ház nem változtatott a hatalmi álláspontján és az „agresszív, ellenséges politikáján”.

A beszéd végén Kim Dzsongun elmondta, hogy fokozza országa nukleáris arzenáljának fejlesztését. A Portfolio cikke szerint kifejtette még, hogy a modern fegyverrendszerek fejlesztésének mekkora szerepe van, mivel azoknak meg kell felelniük a modern hadviselés követelményeinek.

Észak-Korea 2024-ben növelte a feszültséget Dél-Koreával szemben, és Phenjan kijelentette, hogy a déli szomszéd számít a legfőbb ellenségének, illetve többé nem cél a két ország egyesülése.

A rezsim az elmúlt hónapokban azzal került be a hírekbe, hogy csapatokat küldött szövetségesének az oroszországi Kurszk megyébe, hogy a katonák segítségül legyenek az ukrajnai háborúban Moszkva számára. A hírek szerint a támogatást rengeteg nyersanyaggal téríti meg a Kreml.

Címlapról ajánljuk

Szakértő: fegyveres bandák uralják Líbiát és osztozkodnak a mesés energiavagyonon – de mit csináljon Európa?

Moammer el-Kadhafi uralmának 2011-es megdöntése óta polgárháborúról polgárháborúra bukdácsol az észak-afrikai emirátus, a fel-fellángoló konfliktusokba pedig időnként Európa nagyhatalmai is beleállnak, pedig még az Egyesült Államok is tudja: nem jó itt „megégni”. Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója beszélt a helyzetről az InfoRádióban, és arról is, mitől is függ, hogy indulnak-e onnan migránsok Európába vagy sem.
VIDEÓ
Előbukkant a legújabb béketerv, Moszkva Európát sem támadhatná – Ukrajnai háborús híreink csütörtökön

Előbukkant a legújabb béketerv, Moszkva Európát sem támadhatná – Ukrajnai háborús híreink csütörtökön

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök első alkalommal ismertette azt a húszpontos békekeretet, amelyről Ukrajna és az Egyesült Államok tárgyal, és amely az Oroszországgal kötendő megállapodás alapjául szolgálhat. Az elnök mielőbbi tárgyalásokat sürgetett Donald Trumppal ezeknek az ügyeknek a rendezésére - írja a Reuters hírügynökség. Oroszország és Ukrajna átfogó megnemtámadási megállapodást köt, amelynek betartását űralapú, pilóta nélküli megfigyelőrendszer ellenőrzi. Az Egyesült Államok, a NATO és az európai országok a NATO ötödik cikkelyéhez hasonló, kölcsönös védelmi garanciákat vállalnának Ukrajna felé. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×