Infostart.hu
eur:
388.5
usd:
336.56
bux:
122537.07
2026. március 17. kedd Gertrúd, Patrik
Az ukrán elnöki sajtószolgálat felvételén Volodimir Zelenszkij ukrán elnök beszédet mond a kijevi parlamentben az Oroszországgal vívott háború ezredik napján, 2024. november 19-én. A hadban álló felek 2014 óta tartó határ menti harcai 2022. február 24-én szélesedtek háborúvá, amikor Oroszország megtámadta nyugati szomszédját.
Nyitókép: MTI/EPA/Ukrán elnöki sajtószolgálat

Az ukrán elnök megint harcias: az új orosz rakéta azt jelenti, Putyin nem akar békét

Oroszország új kísérleti hiperszonikus rakétájának alkalmazása a konfliktus súlyos eszkalációját jelenti – figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. Ukrajna korábban azt állította, hogy az oroszok interkontinentális ballisztikus rakétával támadták őket első ízben.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint a közép-ukrajnai Dnyipro városát csütörtökön ért közép hatótávolságú ballisztikus rakétatámadás „újabb bizonyíték arra, hogy Oroszországnak nem érdeke a béke”. Az ukrán légvédelmi erők szerint a rakétát, amelynek hatótávolsága több mint 5400 kilométer, és amely nukleáris robbanófej hordozására is alkalmas, az Orosz Föderáció asztrahanyi régiójából, a Kaszpi-tenger partjáról lőtték ki.

Válaszul a NATO és Ukrajna a jövő héten Brüsszelben találkozik, hogy megvitassa az Oresnyik névre hallgató rakéta használatát. „Tesztel benneteket, kedves partnerek. Meg kell állítani. Az orosz akciókra adott kemény reakciók hiánya azt üzeni, az ilyen viselkedés elfogadható. Putyin ezt teszi” – fogalmazott Zelenszkij, hozzátéve: „Nyomásra van szükség! Oroszországot valódi békére kell kényszeríteni, amit csak erővel lehet elérni.”

Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön jelentette be az újfajta rakéta tesztjét. A médiában sokáig az a hír keringett, hogy interkontinentális ballisztikus rakétát lőttek ki Dnyipro városára. Ezt később amerikai illetékesek korrigálták. Már ez is súlyos eszkalációnak számítana, mivel a ballisztikus rakéták jóval gyorsabbak, mint az egyszerűbb verziók, és nehezebb őket lelőni.

Annak ellenére, hogy az orosz elnök által bejelentett kísérleti fegyver, az Oresnyik „csak” közepes hatótávolságú, Putyin tájékoztatása szerint a hangsebesség tízszeresével halad, így nem lehet elfogni – ami azt jelenti, hogy Oroszország képes lenne Európa nagy részét, valamint az Egyesült Államok nyugati partvidékét is támadni.

Előzőleg az orosz külügyminisztérium azt közölte, hogy a Lengyelországban újonnan megnyílt amerikai rakétabázis, amelynek építése során még az volt az érv, hogy azt az állítólagos iráni fenyegetés indokolja, a „semlegesítés szempontjából” első számú célpontja lesz az orosz erőknek.

Vlagyimir Putyin – a Reuters beszámolója szerint – arra is kitért, hogy Ukrajna november 19-én hat amerikai ATACMS-szel, november 21-én pedig brit Storm Shadow rakétákkal és amerikai gyártmányú HIMARS-szal csapott le Oroszországra, miután Joe Biden amerikai elnök kormánya engedélyezte nekik az amerikai fegyverek korlátozott bevetését. Az orosz hadsereg közleményében úgy fogalmazott, „a légvédelmi rendszerek két brit gyártmányú Storm Shadow cirkálórakétát, hat amerikai gyártmányú HIMARS-rakétát és 67 repülőgép-típusú pilóta nélküli légijárművet lőttek le”.

Ide tartozik az is, hogy Moszkva londoni nagykövete a Sky News-nak adott interjúban azt mondta: rakétái révén Nagy-Britannia „közvetlenül részt vesz” az ukrajnai háborúban.

Moszkva a napokban módosította nukleáris doktrínáját, amely szerint már hagyományos fegyverekkel és egy atomhatalom támogatásával végrehajtott masszív támadásra is lehet atomcsapással válaszolni.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Szükségünk van azokra a választások megnyerésére, akikkel szövetséget kötöttünk, de azokra is, akikkel még nem, hogy kívül tartsuk az országot a háborúból. Senki sem akar háborút, de nem akarni kevés. Ha nyomás van, tudni kell nemet mondani. Azt tanácsolom, olyan kormányt válasszanak, amely nemet tud mondani, ha a háború kérdéséről van szó – fogalmazott kampánykörútjának egri állomásán a Fidesz elnöke.

Szakértő: az inflációt is csökkenti, hogy lejjebb vitték az üzemanyagok jövedéki adóját

A magyar kormány május 1-ig az uniós minimumszintre csökkentette a benzin és a gázolaj jövedéki adóját, hogy mérsékelje a közel-keleti konfliktus miatt emelkedő világpiaci olajárak hatásait. Az InfoRádió az intézkedés hatásairól kérdezte Erdélyi Dórát, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány makroökonómiai elemzőjét, aki szerint ezzel a lépéssel összességében 25 forinttal ment lejjebb az üzemanyagár literenként, és az infláció is nagyjából 0,2 százalékponttal mérséklődött.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Az izraeli hadsereg legfrissebb bejelentése szerint támadást indítottak a Baszidzs milicista alakulatok vezetője, Gholamreza Szolejmáni ellen Teheránban. Védelmi források szerint egy másik, szintén Iránban végrehajtott izraeli légicsapás az Iszlám Dzsihád vezetőjét, Akram al-Adzsúrit, valamint a szervezet más magas rangú tisztségviselőit vette célba. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×