Szeptemberben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 627 400, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 432 200 forint volt – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal. A bruttó átlagkereset 12,5, a nettó átlagkereset 12,3, a reálkereset pedig 9,2 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A bruttó kereset mediánértéke 519 500, a nettó kereset mediánértéke 359 100 forintot ért el, 15,5, illetve 15,4 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit.

"Szeptemberben 12,5 százalékkal emelkedett a bruttó átlagkereset Magyarországon az előző év azonos időszakához képest. Ez kis mértékű lassulást jelent az előző hónapokban megszokott 13 százalék feletti béremelkedési ütemhez viszonyítva, de azért a tíz százalék feletti szint továbbra is dinamikus béremelkedési ütemet jelez" – mondta Hornyák József, a Portfolio elemzője az InfoRádióban. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy az elmúlt másfél évben 14, 15, sőt, 16 százalékos béremelkedés is volt, ezért a mostani már egy kicsit lassabb ütemű, ilyen alacsony növekedés utoljára 2021-ben fordult elő.

"A reálkeresetek továbbra is jól tartják magukat, a bérek vásárlóereje érdemben emelkedik Magyarországon"

– mondta az elemző. Ez annak köszönhető, hogy nagy mértékben csökkent az infláció idén, az elmúlt hónapokban 3 százalék környékén ingadozott, így az előző év azonos időszakához képest több mint 9 százalékkal nőtt a vásárlóerő.

Hornyák József hozzátette, a részletes adatok azt is mutatják, hogy nem mindenkinek emelkedett 12-13 százalékkal a nominális keresete, hanem csak jóval kisebb mértékben, de olyanok is akadnak, akiknek 20 százalékkal vagy még ennél is nagyobb mértékben nőtt a fizetésük, leginkább azért, mert új állást kerestek, és ilyen esetekben jelentős emelkedéseket lehet elérni.

A Portfolio elemzője szerint a következő időszakban valószínűleg tovább fog lassulni a bérek növekedési üteme. Az új bérmegállapodás alapján a minimálbér jövőre 9 százalékkal, a garantált bérminimum pedig 7 százalékkal fog emelkedni, ami kisebb mértékű emelést jelent, mint ami például az idei évben is volt.

Vagyis egyrészről az látható, hogy kevésbé fog növekedni a legkisebb keresetűek fizetése, másrészt azoknak sem kell a bértorlódás elkerülése érdekében jelentősen növelni a bérét, akik jobban keresnek a minimálbérnél és a garantált bérminimumnál.

"Minél nagyobb mértékben nő a minimálbér és a garantált bérminimum, annál nagyobb mértékben kell a mediánbérig emelni a fizetéseket. Mivel jövőre valamivel kisebb lesz az emelés, így a többi munkavállaló is valamivel kisebb béremelésre számíthat" – mondta az elemző, és emlékeztetett: a legtöbb, utóbbi időben megjelent előrejelzés már azt vetíti előre, hogy 2025-ben az átlagbérek emelkedése bőven 10 százalék alatt lesz.