Infostart.hu
eur:
388.48
usd:
336.73
bux:
122537.07
2026. március 17. kedd Gertrúd, Patrik
Sz-300 orosz légvédelmi- rakétarendszer. Forrás: Wikipédia
Nyitókép: Forrás: Wikipédia

Oroszország így hálálja meg Észak-Koreának a katonai segítséget

Oroszország légvédelmi rakétákat szállított Észak-Koreának az ukrajnai háborús erőfeszítéseinek támogatására küldött katonai kontingensért cserébe - közölte Jun Szogjol dél-koreai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója Sin Vonszik pénteken az SBS televízió egyik műsorában.

Elmondta, hogy a dél-korai ügynökségek megfigyelése szerint Oroszország rakétákat és más felszereléseket szállított az észak-koreai főváros, Phenjan légvédelmi rendszerének megerősítésére.

Oroszország emellett gazdasági segítséget is nyújtott Észak-Koreának, valamint különböző fejlett katonai technológiákat is, közöttük az űrbe telepített megfigyelőrendszerek kiépítéséhez szükséges ismereteket bocsátott rendelkezésére.

Vlagyimir Putyin orosz elnök Kim Dzsongün észak-koreai vezetővel tartott tavalyi csúcstalálkozón már jelezte, hogy Moszkva hajlandó segíteni Phenjannak műholdak építésében.

Észak-Korea tavaly novemberben állította pályára első kémműholdját. Az idén májusban kudarcot vallott egy második kémműhold felbocsátására tett kísérlete.

A dél-koreai hírszerzés szerdán közölte a törvényhozókkal, hogy Észak-Korea a közelmúltban további tüzérségi eszközöket küldött Oroszországnak. A szolgálat októberi jelentése alapján Észak-Korea 2023 augusztusa óta több mint 13 ezer konténernyi tüzérségi, rakéta- és egyéb hagyományos fegyvert küldött Oroszországba.

A hét elején Észak-Korea és Oroszország új gazdasági együttműködési megállapodást kötött a Phenjanban tartott magas szintű megbeszéléseket követően - jelentette a két ország állami médiája.

Az Egyesült Államok, Dél-Korea és Ukrajna állítása szerint Észak-Korea októberben több mint 10 ezer katonát vezényelt Oroszországba, amelynek néhány egysége szerintük már harcokban is részt vett.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Szükségünk van azokra a választások megnyerésére, akikkel szövetséget kötöttünk, de azokra is, akikkel még nem, hogy kívül tartsuk az országot a háborúból. Senki sem akar háborút, de nem akarni kevés. Ha nyomás van, tudni kell nemet mondani. Azt tanácsolom, olyan kormányt válasszanak, amely nemet tud mondani, ha a háború kérdéséről van szó – fogalmazott kampánykörútjának egri állomásán a Fidesz elnöke.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Az izraeli hadsereg legfrissebb bejelentése szerint támadást indítottak a Baszidzs milicista alakulatok vezetője, Gholamreza Szolejmáni ellen Teheránban. Védelmi források szerint egy másik, szintén Iránban végrehajtott izraeli légicsapás az Iszlám Dzsihád vezetőjét, Akram al-Adzsúrit, valamint a szervezet más magas rangú tisztségviselőit vette célba. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×