Infostart.hu
eur:
355.14
usd:
301.6
bux:
135792.43
2026. május 7. csütörtök Gizella
Cars move in the parking lot in front of the entrance to the Lidl supermarket building
Nyitókép: I'm trying to catch the dust of/GettyImages

Öt-hat milliárdos többletterhet jelent az élelmiszerláncok különadója

Pár nap leforgása alatt már a harmadik költségvetési egyensúlyt javító kormányzati lépésről döntött a kormány – mondta kérdésünkre a Portfolio elemzője. Az egyik az az új szabály, amelyet a lejárat-közeli élelmiszertermékekre vezet be a kormány 2022 februárjától. A hétfőn beterjesztett, és azóta már elfogadott törvénymódosításból viszont az is kiderült, hogy a jelenleginél magasabb különadó-kulcs fog vonatkozni a legnagyobb kiskereskedelmi láncokra.

„Az új adó egy új teher, egy váratlan bírság” – fogalmazott az érdeklődésünkre Csiki Gergely, a Portfolio elemzője. Az Országgyűlés által kedden elfogadott szigorítás értelmében, ha a legnagyobb kiskereskedelmi láncok, melyek éves nettó árbevétele meghaladja a 100 milliárd forintot, nem felelnek meg a legújabb kiskereskedelmet szabályozó intézkedésnek, ami – bizonyos adminisztrációs terhek mellett – a lejárt élelmiszerekre vonatkozó új szabályokat léptetett életbe, árbevétel-arányos bírsággal nézhetnek szembe. A jogszabály 2022. február 1-jétől lép hatályba.

A szakértő megjegyezte, miután sok a bizonytalanság, pontosan még nem tudni, mindez mekkora többletterhet jelent majd az áruházláncok számára, szemben azzal, hogy mit okoz a kiskereskedelmi adó legfelső kulcsának az emelése esetükben, vagy a költségvetés bevételi oldalán – ami szintén az indítvány részét képezte. A változás a legmagasabb sávba tartozó, tehát a 100 milliárd forint bevétel fölötti kiskereskedelmi cégeket, szám szerint hat láncot érint, melyek különadóját 0,2 százalékkal 2,5-ről 2,7 százalékra emelik.

A Portfolio számításai szerint mindez a 2020-as forgalmi adatok alapján 5-6 milliárd forint pluszbevételt jelenthet a költségvetés számára. Csiki Gergely konkrét példát említve kifejtette:

  • a Lidl esetében az éves különadó – a legmagasabb kulcs mellett – 14 milliárd forintról 15 milliárd forintra emelkedik, míg
  • a Tescónak 1,3 milliárdos,
  • a Sparnak 1 milliárdos tehernövekedése lehet.
  • Az Auchan 500 milliós,
  • a Penny Market és az Aldi pedig 400-400 millió forintos

plusz adókötelezettség-növekedéssel nézhet szembe jövőre.

A harmadik költségvetési egyensúlyt javító lépés

Csiki Gergely érdeklődésünkre az első egyenlegjavító kormánydöntésként a Pénzügyminisztérium múlt csütörtöki bejelentését említtette, ami egy 350 milliárd forintos beruházásbefagyasztást jelentett. Az elemző szerint a második lehetséges intézkedésre Orbán Viktor a francia elnökkel közösen megtartott hétfői nemzetközi sajtótájékoztatóján derült fény, ahol a magyar miniszterelnökök kérdésre válaszolva közölte: a kormány elhalasztja a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér megvásárlását, ami konstrukciójának a módszere nem volt ugyan ismert, de vélhetően befolyásolta volna a költségvetés egyenlegét és az államadósság-mutatót is, hiszen egy 4 milliárd eurós, tehát 1500 milliárd forinthoz közeli összegről van szó. A harmadik intézkedés pedig a jövőre tervezett kiskereskedelmi különadó-emelés – tette hozzá a Portfolio elemzője.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Három választást tartanak az Egyesült Királyságban – a szakértő szerint nagyon inog a miniszterelnök széke

Három választást tartanak az Egyesült Királyságban – a szakértő szerint nagyon inog a miniszterelnök széke

Skóciában és Walesben parlamenti, Angliában tanácsi választásokat tartanak csütörtökön. Gálik Zoltán az InfoRádióban azt mondta, egyes előrejelzések szerint akár 2000 képviselői mandátumot is veszíthet a Munkáspárt, aminek komoly következményei lehetnek Keir Starmerre nézve is. A Budapesti Corvinus Egyetem docense beszélt arról is, milyen esélyei lehetnek az egyre népszerűbb, Nigel Farege vezette Reform UK-nak.
inforadio
ARÉNA
2026.05.07. csütörtök, 18:00
Molnár Judit
a Magyar Utazási Irodák Szövetségének elnöke
Mesterkélt időhúzás vagy feloldhatatlan aggályok vannak a másfél éve húzódó EU-USA paktum késleltetése mögött

Mesterkélt időhúzás vagy feloldhatatlan aggályok vannak a másfél éve húzódó EU-USA paktum késleltetése mögött

Hiába az újabb tárgyalási kör, továbbra sem engednek a felek az Egyesült Államok és az Európai Unió között köttetett vámpaktumból. Bár az Ursula von der Leyen vezette Bizottságnak papíron kivitelezhetőnek tűntek a tervei, Donald Trump amerikai elnök húzásai lehetetlenné tették, hogy az uniós vezetők és törvényhozók szó nélkül belemenjenek az első pillantásra rendkívül előnytelen alkuba. Míg az EU kereskedelmi biztos régóta konzekvensen a végrehajtás mellett kardoskodik, a beígért vámkedvezmények végrehajtása mellett, Trump mozgástere azonban jelentősen összezsugorodott, mióta elkaszálták korábbi vámtételeit. Ebben a helyzetben az EU-n belüli eltérő elvárások és az amerikai elnök fenyegetései nehezen kikezdhető okokat szolgáltatnak a további időkérésre. Akár tudatos a stratégia, akár tanult tehetetlenség, a két fél kereskedelmi kapcsolatai úgy tűnik, már nem a megbízhatóságon, hanem azon múlnak, hogy az USA jogrendszere meddig bírja az elnök által egy személyben elgondolt azonnali vámintézkedéseket.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×