Infostart.hu
eur:
353.81
usd:
310.77
bux:
139790.13
2026. június 29. hétfő Péter, Pál
Perm városa Oroszországban
Nyitókép: Google Maps

Orosz olajlétesítményt bombázott az ukrán hadsereg az orosz hátországban

Az eseményről Bródi Róbert, az ukrán drónerők kárpátaljai magyar parancsnoka csütörtökön a Facebookon számolt be.

Az ukrán erők újabb csapást mértek egy oroszországi olajipari létesítményre az oroszországi Perm városában, amely 1550 kilométerre van a frontvonaltól – közölte Bródi Róbert, az ukrán drónerők kárpátaljai magyar parancsnoka csütörtökön a Facebookon.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is megerősítette a csapás tényét Facebook-oldalán, kiemelve, hogy az ukrán nagy hatótávolságú támadások olyan távoli oroszországi célpontokra irányulnak, amelyek kapcsolatban állnak Oroszország hadiiparával.

„Nemrég fontos eredményeket értünk el Cseljabinszkban, ami 1800 kilométer távolságra van, valamint a csaknem 2000 kilométerre lévő Jekatyerinburgban is. Az ukrán nagy hatótávolság következményeit úgyszintén megtapasztalták Novorosszijszkban, Krimszkben, Tuapszében, továbbá a Szamarai területen és a Nyizsnyij Novgorod-i területen is” – húzta alá az államfő.

Zelenszkij emlékeztetett arra, hogy Ukrajna többször is javasolta az orosz vezetésnek: tegyen lépéseket a béke felé.

„Válaszul csak újabb orosz csapásokat kaptunk. Éppen ezért az ukrán nagy hatótávolságú szankciók olyan távoli oroszországi pontok felé irányulnak, amelyek kapcsolatban állnak Oroszország hadiiparával, a háborús infrastruktúrával és az agresszió finanszírozásával” – hangsúlyozta. Megjegyezte: Oroszország minden nap dönthetne úgy, hogy leállítja a háborút, és „nem csupán néhány órára azért, hogy megkapja Kijev engedélyét egy moszkvai parádé megtartására, hanem azért, hogy emberéleteket óvjon”.

„Az embereket kell értékelni, nem a parádékat. Békét kell teremteni, nem pedig a világ fővárosaiban kilincselni és rimánkodni egy tűzszünetért május 9-re” – tette hozzá Zelenszkij. Az ukrán védelmi minisztérium sajtószolgálata arról tájékoztatott, hogy a légvédelem április folyamán csaknem hatezer orosz drónt és rakétát semlegesített az ország légterében.

A közlemény szerint a légvédelem átlagos hatékonysága áprilisban 88,5 százalékos volt, egyes napokon pedig a célpontok 92-95 százalékát is sikerült megsemmisíteni. A minisztérium emlékeztetett arra, hogy a legnagyobb dróntámadás április 1-jén történt, amikor Oroszország 700 pilóta nélküli légi járművet indított.

Jelentős kombinált, 600-700 drónt és rakétát magában foglaló támadások zajlottak április 3-án, 16-án és 25-én is, míg április 15-én Oroszország egyszerre 21 robotrepülőgépet indított, amelyek közül az ukrán légvédelem 20-at lőtt le.

A tárca szerint továbbra is a ballisztikus rakétatámadások kivédése jelenti a legnagyobb problémát, amelyek ellen a Patriot rendszerek képesek hatékonyan fellépni, ugyanakkor Ukrajnának hiánya van az ezekhez szükséges rakétákból.

Az ENSZ az X-en közzétett jelentésében megállapította, hogy május eleje óta Ukrajnában az orosz támadások következtében legalább 70 civil vesztette életét, és több mint 500-an sebesültek meg.

Az Ukrinform hírügynökség beszámolója szerint ENSZ ukrajnai emberi jogi megfigyelő missziója (HRMMU) pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy csupán e hét kedden az orosz támadások miatt 28 ember halt meg, és 194-en sebesültek meg.

„Külön aggodalomra ad okot mind a civil áldozatok száma, mind pedig az elmúlt napokban az orosz csapások sújtotta terület nagysága”

– fűzte hozzá Danielle Bell, a misszió vezetője. Az ukrán Északi Erdészeti Hivatal arról adott hírt, hogy a Csernyihiv megyében az orosz határnál az orosz támadások következtében 2400 hektár erdő ég, és jelenleg a tűz teljes felszámolása sem lehetséges a dróncsapások miatt.

„A tűz május 5-én keletkezett olyan erdős területeken, amelyek feltételezhetően robbanásveszélyes tárgyakkal szennyezettek” – közölte a hivatal.

Címlapról ajánljuk
Robotokkal, világrekorder hidakkal, kvantumműholdakkal mutat utat Kína

Robotokkal, világrekorder hidakkal, kvantumműholdakkal mutat utat Kína

Kínát sokáig a világ gyáraként emlegettük, ám mára az ország sokkal több lett. A világ leghosszabb hídja, a legnagyobb nagysebességű vasúthálózata, a napelemgyártás origója, melyben ma már több mint kétmillió ipari robot dolgozik és van kvantumműholdja is jól mutatja, hogy Kína ma már nemcsak termel, hanem irányt is mutat.

Csoda, ha nem tűnik el a Velencei-tó a nyár végére, döbbenetes fotók érkeztek

Történelmi mélypontra süllyedt a Velencei-tó vízállása: az agárdi mérőállomáson mindössze 47 centiméteres vízszintet rögzítettek, ami jelentősen elmarad az ideálisnak tekintett 130 centimétertől.
inforadio
ARÉNA
2026.06.29. hétfő, 18:00
Kovács Károly
a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség elnöke
EZT OLVASTA MÁR?
×
2026. június 28. 21:59
2026. június 28. 20:20
×
×