A cseh hadsereg vezérkari főnöke szerint Európának – és benne Csehországnak is – fel kell készülnie akár egy nagyszabású fegyveres konfliktus lehetőségére is. Karel Řehka erről egy plzeňi biztonságpolitikai konferencián beszélt, ahol hangsúlyozta: a jelenlegi védelmi kiadások szintje nem elegendő a cseh hadsereg fejlesztéséhez.

Karel Řehka tábornok figyelmeztetett: ha az ország a GDP legfeljebb két százalékát fordítja védelemre, az gyakorlatilag leállítja a hadsereg modernizációját.

Egy esetleges nagyobb válsághelyzetben pedig komoly gondot jelentene a tartalékosok gyors mozgósítása és az állomány feltöltése.

A konferencián szó esett a nyugat-csehországi Líní repülőtér jövőjéről is, amelyet logisztikai központtá alakítanának át. A tervek szerint itt raktárak épülnek majd a cseh és a NATO-erők támogatására, valamint egy akár zászlóaljnyi aktív tartalékos egység bázisa is helyet kapna. A beruházás a térség számára új munkahelyeket és infrastrukturális fejlődést hozhat.

Řehka szerint a cseh hadsereg finanszírozása körüli politikai bizonytalanság komoly akadályt jelent. Mint mondta, jelenleg még az sem világos, mennyi pénzből gazdálkodhat a hadsereg jövőre, ami megnehezíti a hosszú távú tervezést. Úgy véli, a megoldás kulcsa egy tájékozott és tudatos társadalom, amely nyomást tud gyakorolni a politikai vezetésre.

A vezérkari főnök a tartalékos rendszer hiányosságaira is felhívta a figyelmet. A kötelező sorkatonaság 2004-es megszüntetése óta ugyanis nincs olyan rendszer, amely megfelelő számú és felkészültségű tartalékost biztosítana.

Jelenleg nincs átfogó nyilvántartás sem arról, hogy a lakosság milyen mértékben lenne képes vagy hajlandó részt venni az ország védelmében.

Bár az önkéntes alapú aktív tartalékos rendszer működik, Řehka szerint ez nem elegendő, több emberre lenne szükség. Az ukrajnai háború példája pedig szerinte azt mutatja, hogy a modern hadviselésben már nem elég a minőség, a mennyiség is kulcsszerepet játszik. A kötelező katonai szolgálat esetleges visszaállításáról szerinte társadalmi vitára van szükség. Úgy látja, az elmúlt években sok idő veszett el, mert a politikai vezetők kerülték a témát, és minden ilyen felvetés heves reakciókat váltott ki.

A tábornok – aki hamarosan távozik posztjáról – ma már nyíltabban beszél ezekről a kérdésekről. Úgy véli, a jelenlegi nemzetközi helyzet, különösen az ukrajnai és közel-keleti konfliktusok miatt, a legrosszabb forgatókönyvekre is fel kell készülni. Hangsúlyozta: az ország védelme nem szervezhető ki kizárólag a hadseregnek, abban az egész társadalomnak szerepet kell vállalnia. Mint mondta, mindenki hozzájárulhat a maga módján. Akár a kritikus infrastruktúrák működtetésével, önkéntes kiképzéssel, tartalékos szolgálattal vagy egyszerűen azzal, hogy tudatos, tájékozott állampolgárként él.

A cikk alapjául szolgáló hanganyagot Kiss Balázs készítette.