eur:
409.47
usd:
374.76
bux:
74343.85
2024. november 5. kedd Imre
Nyitókép: Joos Mind/Getty Images

Megszavazta az Országgyűlés a nagy élelmiszerláncokra vonatkozó szigorítást

A kormány javaslatát hétfőn nyújtotta be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes. Egyetlen ellenszavazat volt csak a keddi határozathozatalon. A cél az élelmiszer-pazarlás csökkentése.

A legnagyobb élelmiszer-áruházaknak februrától kötelező felajánlaniuk az élelmiszerárut a minőségmegőrzési időtartamuk lejárta előtt legalább 48 órával az Élelmiszermentő Központ Nonprofit Kft. (ÉMK) részére, amely megszervezi az elosztásukat - döntött az Országgyűlés az élelmiszerláncot szabályozó törvény keddi módosításával.

Az élelmiszer-pazarlás csökkentését célzó változtatást 138 igen szavazattal, 1 ellenvoks mellett fogadta el a parlament kivételes eljárásban.

A módosítás azokat a kereskedőket érinti, amelyek éves nettó árbevétele meghaladja a 100 milliárd forintot. A kisebb üzletek számára is lehetővé tették, hogy az élelmiszert karitatív szervezeteknek (vagy az ÉMK részére) felajánlják.

A jogszabály célja az, hogy a lejáratközeli áru a rászorulókhoz és ne a kukába kerüljön.

A fogyaszthatósági idő nélküli, továbbá a 48 óránál rövidebb minőségmegőrzési idővel rendelkező élelmiszerekre nem vonatkozik a szabályozás.

A törvény indoklása kitér arra: az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének becslése szerint az előállított élelmiszereknek mintegy harmada megy veszendőbe, holott azok megtermelése jelentős erőforrást igényel. Egy uniós felmérés szerint pedig az élelmiszerhulladék több mint 5 százaléka a kereskedelemben keletkezik.

Az érintett üzleteknek élelmiszerhulladék-csökkentési tervet kell készíteniük, amit az élelmiszermentő központnak kell benyújtaniuk. Az első ilyen tervüket 2022. május 31-ig kell beterjeszteniük. Emellett ki kell nevezniük egy élelmiszermentési felelőst is.

Bírsággal sújtható az, aki nem készít ilyen tervet vagy aki éves szinten több mint 2 százalékkal átlépi az élelmiszerhulladék tervezett mértékét.

A legnagyobb élelmiszerüzletek kiskereskedelmi adója is növekszik az árbevétel 2,5 százalékáról annak 2,7 százalékára.

A jogszabály 2022. február 1-jétől lép hatályba.

Az adóemelés az élelmiszer-pazarlás költségeinek fedezésére kell

Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára a módosító javaslatcsomag keddi általános vitájában arról beszélt, hogy létrejön egy központi szerv, az élelmiszermentő központ (ÉMK), amely az élelmiszerek újraelosztásával kapcsolatos koordinációs feladatokat látja el. Elmondta, a felajánlásra szánt élelmiszereket előzetesen be kell jelenteni a központnak, hogy azok a lehető leggyorsabban eljussanak a rászorulókhoz.

Mint mondta,

az élelmiszer-pazarlás költségét is a legnagyobb bevétellel rendelkező gazdasági szereplőknek kell finanszírozniuk, ezért a költségeket a kiskereskedelmi adó legfelső sávjának emelésével fedezik.

A törvény előírásai szerint az élelmiszerbiztonság érdekében az adományozásba bekapcsolódó köztes szereplők is csak az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszer (felir) azonosítója birtokában végezhetik ezt a tevékenységet. A törvényjavaslat elfogadásával lehetővé válik a felir-azonosítóval rendelkezők elérhetőségének közzététele.

Az államtitkár szerint a közzétett adatok révén egymásra találhatnak a közétkeztetés szereplői.

10-15 ezer tonna plusz élelmiszer a rászorulóknak

Font Sándor, a Fidesz vezérszónoka hangsúlyozta,

a friss árukra, így például a húskészítmények vagy a tejtermékek nem vonatkozik az új szabályozás.

Jelenleg a becslések szerint évente 50 ezer tonna élelmiszer megy kárba Magyarországon, és ebből mintegy 10-15 ezer tonnát tudnak eljuttatni a rászorulóknak, illetve továbbfeldolgozással más módon hasznosítani. Reményét fejezte ki, hogy a törvényjavaslat elfogadásával ez mintegy 20-30 ezer tonnára növekedhet.

Előfordulhat, hogy lehetetlen lesz betartani a határidőt?

Varga-Damm Andrea (független) a javaslat céljával, az élelmiszerpazarlás csökkentésével egyetértett, de úgy vélte: az előterjesztést kapkodva alkották meg, érdemes lett volna több időt szánni erre. Felvetette: cizellálni kellene még a részletszabályokon, mert egyes esetekben a kereskedőnek lehetetlen lesz betartania a 48 órás felajánlási szabályt. Rámutatott: komoly logisztika kell majd ahhoz, hogy országosan el tudják juttatni a felajánlott élelmiszereket.

A megsemmisítés is költséges

Herczeg Tamás (Fidesz) hangsúlyozta: az élelmiszer-hulladék közel feléért háztartások, másik feléért a vendéglátás és a kiskereskedelem a felelős. Úgy fogalmazott: ezek megsemmisítése is költséges, de emellett környezetszennyező is. Az élelmiszer-hulladék felelős az ember általi üvegházhatású gáz kibocsátásának nyolc százalékáért - hívta fel a figyelmet.

Az EU is komoly lépéseket tett az élelmiszer-pazarlás csökkentése érdekében. Mérni kell az élelmiszer-hulladék mennyiségét a teljes élelmiszerláncban, és az a cél, hogy 2030-ig ez a felére csökkenjen - ismertette.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.06. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Amerika Kutatóintézetének tudományos munkatársa
Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A küzdelem rendkívül szorosnak ígérkezik: a billegő államokban és az országos pollokban is fej-fej mellett vannak a jelöltek. Az első, Dixville Notchból érkező eredmény döntetlen is lett. Ideális esetben holnap reggelre lehet már látni, ki lesz a következő elnök, de nem teljesen kizárható, hogy ismét kell néhány napot várnunk. Közben a választás folyamatát vihar, áradás, technikai problémák és bombafenyegetések hátráltatják. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×