eur:
409.47
usd:
374.76
bux:
74343.85
2024. november 5. kedd Imre
Grocery basket with products
Nyitókép: Nodar Chernishev/Getty Images

Vámos György: az élelmiszermentés miatt hasznos az új szabály, de többletterhet jelent

Az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint többletköltséggel jár a külföldi tulajdonban lévő élelmiszerláncoknak az a parlament által elfogadott jogszabály, hogy az Élelmiszermentő Központnak kell eljuttatni a lejárati idő környékén lévő termékeket.

A legnagyobb élelmiszer-áruházaknak februártól kötelező felajánlaniuk az élelmiszerárut a minőségmegőrzési időtartamuk lejárta előtt legalább 48 órával az Élelmiszermentő Központ Nonprofit Kft. (ÉMK) részére. Az erről szóló, az élelmiszer-pazarlás csökkentését célzó jogszabályváltozást az Országgyűlés kivételes eljárásban fogadta el kedden.

"Ez azt jelenti, hogy a legnagyobb, 100 milliárd forintnál nagyobb árbevételű élelmiszer-kereskedelmi láncoknak a jövőben fel kell mérniük, melyek azok a termékek, amelyeknek a minőségmegőrzési ideje 48 óránál hosszabb, és legkésőbb ennek a lejárta előtt 48 órával be kell jelenteniük ezeket a termékeket ennek a központnak" – mondta érdeklődésünkre Vámos György.

Az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára kiemelte, a jelenlegi szabályozás a napi fogyasztási cikkek körében kizárólag az élelmiszerekre vonatkozik. Ezen belül is a lejárat szempontjából az élelmiszereknek két csoportja van, az egyik, amelynek fogyaszthatósági határideje van, ezeket az emberi egészségre veszélyes a határidőt követően elfogyasztani, ezekre ez az új törvény nem is vonatkozik. A másik az, amelynek minőségmegőrzési ideje, van, ez azt jelenti, hogy a lejárat után a termék minősége romolhat – "például egy kifli kiszáradhat, de attól még kifli marad, ha valaki elrágja, nem lesz semmi baja" –, ezekre a termékekre vonatkozik az új előírás.

"Teljesen új rendszerről van szó, tehát a vállalkozások most majd fölmérik, hogy ez milyen széles termékkört érinthet. Egy biztos, hogy ez többletmunkát jelent, ezért erőfeszítéseket, ráfordításokat, pénzügyi befektetéseket is igényel a vállalkozásoktól" – mondta Vámos György, de hozzátette,

mind a fogyaszthatósági határidőt, mind a minőségmegőrzési határidőt eddig is szigorúan ellenőrzniük kellett a cégeknek,

hiszen ezt követően a termék nem volt forgalmazható. Viszont a minőségmegőrzési idő lejártát követően kivételes alkalmanként, egy uniós rendelet alapján adományozni lehet, de értékesíteni már nem.

A főtitkár sem ismeri még a pontos eljárást, mint fogalmazott, jelenleg arról van szó, hogy a cégeknek be kell jelenteniük ezeket a termékeket, és majd kapnak egy visszajelzést, hogy ezt adományozási célra használják-e. Ha igen, akkor nyilván ez azt jelenti, hogy az a termék már nem értékesíthető, "tehát ráfordítást jelent a vállalkozások részéről, ezzel a teherrel szembe kell nézni".

"Értékhatárhoz kötött a rendszer, a 100 milliárd forint árbevétel feletti cégeket érinti, jelenleg Magyarországon külföldi tulajdonban vannak azok az üzletláncok, amelyek beleesnek ebbe a körbe" – mondta Vámos György.

Az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára azt kizártnak tartja, hogy az új szabályozás miatt majd az áruházláncok kevesebbet rendelnek az érintett termékekből.

"Egy biztos, pontosabban kell számolniuk azzal, hogy mi az, aminek lejárhat a minőségi ideje,

és esetleg ott ragadhat a polcon, jobban kell figyelni, de végül is az új törvény pontosan azt a célt szolgálja, hogy minél kevesebb termék maradjon meg minőségmegőrzési határidő után a boltok polcain, azokat vagy adományozni kell, vagy sajnos élelmiszer-hulladék is lehet belőle. Ha bármelyikből kevesebb lesz, akkor az végül is az élelmiszermentés oldaláról hasznos" – mondta Vámos György.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.06. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Amerika Kutatóintézetének tudományos munkatársa
Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A küzdelem rendkívül szorosnak ígérkezik: a billegő államokban és az országos pollokban is fej-fej mellett vannak a jelöltek. Az első, Dixville Notchból érkező eredmény döntetlen is lett. Ideális esetben holnap reggelre lehet már látni, ki lesz a következő elnök, de nem teljesen kizárható, hogy ismét kell néhány napot várnunk. Közben a választás folyamatát vihar, áradás, technikai problémák és bombafenyegetések hátráltatják. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×