Infostart.hu
eur:
354.32
usd:
311.17
bux:
139790.13
2026. június 29. hétfő Péter, Pál
A comet, an asteroid, a meteorite falls to the ground against a starry sky. Attack of the meteorite. Meteor Rain. Kameta tail. End of the world. Astranomy.
Nyitókép: MARHARYTA MARKO/Getty Images

Tűzgömbök – Ami miatt tényleg érdemes hajnali 3-kor felkelni

Május elején az év egyik leggyorsabb meteorraja, az Éta Aquaridák elérte a maximumát: a Halley-üstökösből származó porszemcsék akár 67 kilométeres másodpercenkénti sebességgel is becsapódhatnak a Föld légkörébe. A meteorraj szabad szemmel is megfigyelhető – mondta az InfoRádióban Fockter Zoltán, a Svábhegyi Csillagvizsgáló csillagásza.

Az Éta Aquaridák csillaghullás egy viszonylag nehezen megfigyelhető hullás, mivel a Hold mint természetes „fényszennyező” eléggé jelen volt az égbolton, 84 százalékos holdsarló van, ez halványítja a látványt. De ha valaki fent volt a hajnali órákban 3-4 körül, akár 10-20 hullócsillagot is meg tudott számlálni – mondta el az InfoRádió megkeresésére Fockter Zoltán csillagász.

A hullócsillagok lényegében akkor jönnek létre, amikor a Föld Nap körüli keringése poros, törmelékes felhőn keresztül halad, a felhő pedig szétesőben lévő üstökösökből származik; az üstökösök jeges, összefagyott égitestek, amik a Nap körül keringenek, csakúgy, mint a bolygók, csak épp az üstökösök nagyon elnyújtott, ellipszis alakú pályán, és a külső naprendszerből származnak, „néha bejönnek a Föld körüli térségbe, és amikor itt keresztülmennek a bolygónk térségében, akkor a Nap sugárzásának hatására ezek elkezdenek szétesni, párolognak, s amikor ezen a törmelékfelhőn, amit az üstökös kipöfékel magából itt a térségünkben, keresztülmegy a bolygónk, ilyenkor megnő a légkörbe belépő porszemcséknek a mennyisége, és ilyenkor hullócsillagokat látunk” – részletezte.

A hullócsillag szakszóval egyébként meteorjelenség.

A mostani hullócsillagok a Halley-üstökösből származnak, periodikusan jelentkeznek; a Halley-üstökösről pedig épp e mentén az kell tudni, hogy nagyjából 76 évente kerüli meg a Napot, tehát 76 évente jön ide a Föld körüli térségbe. Legutóbb 1986-ban volt látható a Föld égboltjáról, és legközelebb 2061-ben lesz.

Érdekesség: van egy másik hullócsillaghullás is, ami szintén a Halley-üstökösből származik, az októberi Orionidák, olyankor is tulajdonképpen a Halley-üstökösnek a pályáján megyünk keresztül a Nap-körüli keringésünk folyamán.

Ami még érdekes, hogy távcső erre nem annyira jó, mert beszűkíti a látómezőnket, szabad szemmel érdemes átélni a látványt, célszerű olyan helyre menni, ahol nincs mesterséges fény, városi fényszennyezés, esetleg egy rétre vagy a külvárosba.

Egy-egy hullócsillag akár a Vénusz (Esthajnalcsillag) fényét is túlsütheti, ezek neve tűzgömb, és bár túl vagyunk a csúcson, még májusban várható, hogy találkozunk ilyennel a csillagász szerint.

A cikk Kocsonya Zoltán interjúja alapján készült.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Robotokkal, világrekorder hidakkal, kvantumműholdakkal mutat utat Kína

Robotokkal, világrekorder hidakkal, kvantumműholdakkal mutat utat Kína

Kínát sokáig a világ gyáraként emlegettük, ám mára az ország sokkal több lett. A világ leghosszabb hídja, a legnagyobb nagysebességű vasúthálózata, a napelemgyártás origója, melyben ma már több mint kétmillió ipari robot dolgozik és van kvantumműholdja is jól mutatja, hogy Kína ma már nemcsak termel, hanem irányt is mutat.

Csoda, ha nem tűnik el a Velencei-tó a nyár végére, döbbenetes fotók érkeztek

Történelmi mélypontra süllyedt a Velencei-tó vízállása: az agárdi mérőállomáson mindössze 47 centiméteres vízszintet rögzítettek, ami jelentősen elmarad az ideálisnak tekintett 130 centimétertől.
inforadio
ARÉNA
2026.06.29. hétfő, 18:00
Kovács Károly
a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség elnöke
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×