Az Epstein-Barr vírus (EBV) okozza a csókkal terjedő mononukleózist. Ezen a betegségen gyakorlatilag mindenki átesik, a legtöbben tünetmentesen, ám van, akinél azonban kellemetlen tüneteket okoz, amelyek akár hónapokig is elhúzódhatnak.

A mononuklezóis általában magától elmúlik, és egyetlen egyszer betegszünk meg vele. Csakhogy az EBV ettől még, a legtöbb vírushoz hasonlóan, ott lappang bennünk, jelenléte pedig összefüggésbe hozható számos daganatos betegség, valamint a sclerosis multiplex (SM) kialakulásával, főként a legyengült immunrendszerrel rendelkezőknél – írja az economx.hu.

Ez azonban a jövőben drasztikus fordulatot vehet. A Science Alert szerint a Fred Hutchinson Rákkutató Központ és a Washingtoni Egyetem kutatói olyan antitesteket fejlesztettek ki, amelyek az EBV felszínén lévő két kulcsfehérjét, a gp350-et és a gp42-t veszik célba. Ez a két fehérje segíti a vírust abban, hogy a B-sejtekbe jusson. Ha ezt blokkolják, akkor megakadályozható, hogy a vírus megvesse a lábát, illetve, hogy újraaktiválódjon.

Az emberéhez hasonló immunrendszerrel rendelkező egereken végzett kísérletek során az egyik így kifejlesztett antitest megvédte az állatokat az EBV-fertőzéstől.

Ez a megközelítés nem csupán az EBV ellen lehet hasznos, hanem általános módszert jelenthez más kórokozók elleni antitestek felfedezésekor is. A kutatók nagy reményeket fűznek ahhoz, hogy a módszerrel a jövőben a szerv- és csontvelő-átültetett betegek EBV okozta szövődményeit, mint például a PTLD, csökkentsék ezzel a gyógymóddal.