eur:
411.21
usd:
392.59
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Nyitókép: Pexels.com

Az egres sorsára van kárhoztatva a magyar málna

Pár éven belül a kiskertekbe szorulhat vissza itthon a málnatermesztés. Míg 20 éve mintegy 1500 hektáron, addig idén már csak kevesebb, mint 200 hektáron termesztettek Magyarországon málnát - mondta az InfoRádióban Csizmadia György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Fejér megyei kertészeti osztályának vezetője.

Alapvetően két oka van annak, hogy itthon már alig termesztenek málnát. Az egyik a klimatikus körülmények megváltozására vezethető vissza, vagyis arra, hogy a málna egyre nehezebben tolerálja a hosszabb kánikulával és szárazsággal járó nyári időjárási periódusokat. A másik ok pedig az, hogy egyre technológiaigényesebbé vált a gyümölcs termesztése, pedig csak így lehetne lépést tartani a külföldi termelőkkel.

Az InfoRádiónak nyilatkozó szakember úgy fogalmazott:

azok a hőhullámok, amelyek idén nyáron is tapasztalhatóak voltak, szinte teljesen ellehetetlenítik a málna termesztését, olyannyira, hogy lassan nincs értelme arról beszélni.

Csizmadia György megjegyezte, a saját félhektáros kertjében is azt tapasztalja, hogy egyrészt nagyon apró marad a gyümölcs, másrészt rá is sül a növényre. Emiatt képtelenség azt a mennyiséget és minőséget produkálni a hagyományos termesztéssel, mint akár húsz évvel ezelőtt.

A másik problémát abban látja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Fejér megyei kertészeti osztályának vezetője, hogy a málna egy rendkívüli mennyiségű kézi munkát igénylő gyümölcs, amit minden másnap szedni kellene, de erre szinte lehetetlen gazdaságosan munkaerőt találni. Emellett az ipari málnatermesztés, amiben Magyarország a délszláv háborúk idején kifejezetten erős volt, mára már főként Szerbiában és Lengyelországban „virágzik”. Olyan újféle fajtákat termesztenek ugyanis, amelyeket kombájnnal lehet szüretelni, de

ezen a téren Magyarország helyzete teljesen reménytelen

– tette hozzá a szakember.

Húsz évvel ezelőtt még valamivel több mint 1500 hektáron termesztettek itthon málnát, idén viszont már kevesebb mint 200 hektáron. Ha ez a tendencia így folytatódik, akkor könnyen lehet, hogy

két-három év múlva már csak mutatóba lesz hazai termesztésű málna.

Csizmadia György szerint szabad földön kellene termeszteni és kombájnnal betakarítani. Bár voltak erre próbálkozások Magyarországon, de az éghajlat keresztülhúzta ezt a módozatot. Így pedig a málna ugyanarra a sorsra juthat itthon, mint pár évvel ezelőtt az egres, ami szinte teljesen eltűnt a hazai boltokból és piacokról.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×