Hétfő este jelent meg a Magyar Közlönyben az a kormányhatározat, ami szerint jelentősen nőnek a vidékfejlesztésre szánt források a következő években. A döntés legfontosabb része, hogy a korábbi évek 17,5 százaléka helyett 80 százalékos nemzeti társfinanszírozást biztosít a kabinet az uniós közös agrárpolitika vidékfejlesztési forrásai mellé 2029-ig. Nagy István agrárminiszter a köztelevíziónak azt mondta: történelmi léptékű forrás jut majd így a magyar vidékre.

Az a forrásmennyiség, amely 2013 és 2020 között jutott a magyar vidékre, az megháromszorozódik, amit történelmi léptékűnek nevezett a tárcavezető. Mindez számokban kifejezve

4275 milliárd forintot jelent,

amihez még hozzá kell számolni az „egyes pillért”, a gazdák által már jól ismert földalapú támogatások mértékét, ami száz százalékban európai uniós finanszírozás, és 3272 milliárd forintnak megfelelő összeg. Így pedig

több mint 7500 milliárd az, ami a vidékre, a magyar gazdák kezéhez tud eljutni.

A kormányrendelet szerint a forrásokkal a vidék gazdasági és népességmegtartó erejének növelése a cél. Nagy István azt mondta, a mezőgazdasági gépek korszerűsítésére, az élelmiszeripar technológiai modernizálására, valamint a falvak, kisvárosok infrastruktúrájának megújítására is jut majd a támogatásból.

„A vidéken nem az infrastruktúra miatt maradnak ott az emberek, hanem akkor, ha van munkalehetőség” – mondta az InfoRádió által megkérdezett agrárközgazdász. Raskó György szerint

a kormány tervének iránya jó, de nem térkövezésre, hanem gazdaságfejlesztésre kell fordítani a forrásokat.

Szerinte át kell alakítani a falvak szerkezetét: szükséges egy városias jellegű központ, a kis, üresen álló telkeket összevonva pedig helyet kell biztosítani mezőgazdasági vállalkozásoknak. Hogy például az üvegházas zöldség- és bogyós gyümölcstermesztés, vagy az állattenyésztés, illetve az erre épülő manufakturális élelmiszeripar megerősödjön.

Az emelt vidékfejlesztési forrásokat először a 2022-es választási évben biztosítaná a kormány.