Infostart.hu
eur:
361.05
usd:
317.51
bux:
143471.05
2026. július 26. vasárnap Anikó, Anna
Nyitókép: Pexels.com

Nem jött be a jóslat, nagyot szakítottak a biztosítók

A biztosítók díjbevétele kissé nőtt az első félévben, a kárkifizetések volumene viszont csökkent, főleg az autós biztosításoknál. A cégek az első félévben rekord profitot értek el a nem életág eredményessége miatt.

A biztosítási szektort nem viselte meg a koronavírus-járvány a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint. A biztosítók díjbevétele 613 milliárd forintra hízott az első hat hónapban, ez 3,6 százalékkal magasabb a tavalyinál – írja a Napi.hu.

Az életágnál ugyan csak minimális volt a növekedés, de ezzel is elégedett lehet a piac annak tükrében, hogy a járvány miatt tavasszal a személyes értékesítés jóformán leállt, és a nehezebb anyagi helyzetbe került ügyfelek csökkenhették vagy szüneteltethették a befizetéseket.

Az egyszeri díjas szerződésekből több mint 18,5 ezret töröltek az idén. A nyugdíjbiztosítás viszont a koronavírus-járvány idején is jól fogyott, csaknem 18 ezer új szerződés jött létre az idén, így a félév végén már 360 ezernél is több élő nyugdíjbiztosítás volt az országban.

Nem lehet panasz

A díjbevételek az élet ágon a nyugdíjbiztosításoknál és a unit linked biztosításoknál nőttek nagyobb mértékben. Előbbiek esetében már csaknem 52 milliárd forint megy be fél év alatt, ami 18,2 százalékos növekedés éves összevetésben.

A nem élet ágon összességében véve 6 százalékos díjbevétel-növekedés volt, amihez számos termék hozzájárult.

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb) díjbevétele is halad az idén az újabb történelmi rekord felé, hiszen 8 százalékkal folyt be több pénz a biztosítókhoz, mint tavaly. A casco-piacra sem lehet panasz, a biztosítók díjbevétele ugyanis 10,5 százalékkal nőtt.

Ellentmondások és rekord profit

Miközben a kgfb átlagdíja az MNB adatai szerint csaknem 5, a cascóé pedig 6,8 százalékkal nőhetett tavalyhoz képest, a biztosítók kárkifizetései erősen visszaestek. Tavasszal az autósok ritkábban használták a járműveiket, ez pedig a kárstatisztikákon is látszik. A gépjármű-felelősségbiztosításoknál a bruttó kárráfordítás több mint 12 százalékkal csökkent 2019-hez képest, a cascónál pedig több mint 4 százalékos visszaesést mértek.

A kárhányadok is csökkentek. A 2016-ban még 60 százalékos vagy afölötti kárhányaddal operáló kgfb-üzletágban ez a mutató 33 százalékosra süllyedt. A cascónál 55–60 százalék közötti szintről esett 50 százalék alá a hányados. A gazdasági portál megjegyzi, mindez ellent mond annak, amit tavasszal állítottak a szakértők, miszerint

néhány hónapnyi csökkentett autóhasználat még nem okoz komolyabb változást a kárfizetéseknél, így nem indokolt az árcsökkentés.

A csökkenő kárhányad és a növekvő díjbevétel egyértelmű következménye, hogy az első félévben a biztosítási piac nyeresége megugrott. A nettó eredmény 50,35 milliárd forint lett, ez 27 százalékkal magasabb a tavalyinál, és rekordnak számít.

Címlapról ajánljuk
Nyaralási teljesítménykényszer: robogás a kiégés felé

Nyaralási teljesítménykényszer: robogás a kiégés felé

Új trend kezd kialakulni a Z-generáció, de az idősebbek nyaralási szokásaiban is – mondta el az InfoRádióban Bereczki Enikő generációkutató. A szakember szerint sokan ma már az új készségek tanulását részesítik előnyben a nyári vakáció során, nem pedig a csendes pihenést, ennek azonban lehetnek negatív következményei.

Íme, Orbán Viktor legfontosabb tusnádfürdői üzenetei a Fidesz jövőjéről – összefoglaló

A Fidesz elnöke a Tusványoson ismertette, milyen utat lát pártja előtt ahhoz, hogy ismét sikeres, kormányra jutó erő lehessen.
inforadio
ARÉNA
2026.07.27. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Szép csendben fogyott el a köztársasági elnöki intézmény súlya Magyarországon - Vajon a közvetlen elnökválasztás elhozhatja a nemzet egységét?

Szép csendben fogyott el a köztársasági elnöki intézmény súlya Magyarországon - Vajon a közvetlen elnökválasztás elhozhatja a nemzet egységét?

A köztársasági elnök alkotmányos feladata a nemzet egységének kifejezése, megválasztása azonban szükségképpen politikai döntés. Magyarországon a parlamenti államfőválasztás sokáig koalíciós alkukhoz és részleges konszenzuskényszerhez kötődött, 2010 után azonban egyre inkább a mindenkori kormánytöbbség személyzeti döntésévé vált. A közvetlen választás első látásra demokratikusabb megoldásnak tűnhet, de önmagában nem garantál pártpolitikán felül álló államfőt, könnyen újabb országos pártpolitikai erőpróbává alakíthatja a tisztség betöltését. Cikkünkben azt vizsgáljuk, milyen intézményi megoldások segíthetik elő, hogy az államfő megválasztása ne pusztán pártpolitikai döntésként, hanem szélesebb legitimációt teremtő alkotmányos eljárásként működjön.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×