eur:
409.94
usd:
361.04
bux:
0
2025. április 15. kedd Anasztázia, Tas
Az új tízezer forintos bankjegy mintája látható egy tárlóban a korábbi bankjegy előtt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Milyen lesz a magyar készpénz? című sajtótájékoztatóján az MNB budapesti székházában 2014. szeptember 1-jén. A jegybank megújítja a bankjegysorozatot; először a tízezer forintos bankjegyek változnak, ezek szeptember 2-től ugyan már hivatalos fizetőeszköznek számítanak, de a gyakorlatban decembertől jelennek meg a forgalomban.
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán

Szertefoszlóban a szakszervezetek álma

A szakszervezetek továbbra is két számjegyű bérnövekedést tartanának elfogadhatónak, a munkaadók szerint az elmúlt évek emelései után már nincs meg az ehhez szükséges fedezet. Közben a BKV-nál differenciált béremelés jöhet. A három szakszervezet egy egységes 10 százalékos emelést javasolt, további 5 százalékot pedig a cégnél eltöltött idő alapján kapnának a dolgozók. A bértárgyalások a héten folytatódnak.

Csökkenhet a bérnövekedés elmúlt években tapasztalt dinamikája több szakszervezeti vezető, köztük az InfoRádiónak nyilatkozó Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség alelnöke szerint.

„A munkaadók a várható kilátások romlásával számolnak, és ebből következően nyomottabb bérajánlattal állnak elő a tárgyalásoknál – magyarázta. – Gyakorlatilag ott tartunk, hogy miközben van egy-két olyan hely, ahol már sikerült megállapodni két számjegyű béremelésben, máshol még tart a tárgyalás, és sajnos azokon a helyeken

3-5 százalék körüli ajánlatok vannak.”

Ezeket megpróbálják ugyan felfelé korrigálni, az eredmény azonban szerényebb lehet a korábbiaknál – tette hozzá az érdekvédő. „Mindenképpen azt szeretnénk elérni, hogy összességében a munkavállalók nettó pozíciója javuljon.”

Kordás László szerint a V4-ek államai között Magyarország továbbra is az utolsó helyen áll, a bérekben a még mindig meglévő 25-30 százalékos különbség ledolgozásáig fenn kellene tartani a két számjegyű bérnövekedést.

A munkaadók szerint kifullad az erőltetett béremelkedés

A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke szerint viszont ennyi a realitás. „Két különböző dolog a vágy (hogy ki mennyit szeretne), és az, hogy gazdaság mit tesz lehetővé” – fogalmazott Rolek Ferenc a 10 százalék feletti béremelési követelésekről.

„Az elmúlt években egy elég erőltetett és jelentős béremelkedés volt a magyar gazdaságban és a magyar munkavállalóknál. Erre némileg lehetőséget adott a termelékenységnövekedés és az, hogy volt egy kis lemaradásunk – tette hozzá. – De gyakorlatilag mostanra utolértük saját magunkat, tehát hosszabb távon most már csak a gazdasági növekedéssel, a termelékenység-növekedéssel és az inflációval párhuzamosan tud mozogni a béremelkedés.

A jelenlegi 3 százalék körüli magyarországi inflációra a következő években már nem lehet számítani,

és a két számjegyű béremelkedésre egyszerűen nincsen fedezet.”

Rolek Ferenc szerint a béreket vásárlóerő-paritáson érdemes összehasonlítani, ebben pedig már nincs 30 százalékos lemaradás. „Nem az a probléma, hogy a bérben vagyunk lemaradva,

az a probléma, hogy a többi visegrádi országhoz, leginkább Csehországhoz képest a gazdaság teljesítőképességében, termelékenységében vagyunk lemaradva.

Azt kell először behoznunk, és akkor tudjuk szinte automatikusan a béreket is utolérni” – emelte ki.

Kordás László szakszervezeti vezető szerint amennyiben a cégek már nem tudják kigazdálkodni a béremelést, akkor a kormánynak adócsökkentésekkel kellene segítenie a folyamatot.

KAPCSOLÓDÓ HANG

VIDEÓAJÁNLÓ
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.04.15. kedd, 18:00
Palócz Éva
a Kopint-Tárki vezérigazgatója
Brüsszel titkos terve: az orosz gázszerződések elvágására készülnek

Brüsszel titkos terve: az orosz gázszerződések elvágására készülnek

Az Európai Bizottság jogi megoldásokat keres, hogy az uniós vállalatok szankciók nélkül szállhassanak ki hosszú távú orosz gázszerződéseikből, miközben a blokk célja 2027-ig teljesen megszüntetni az orosz fosszilisenergia-függőséget. A tervezett „vis maior” jogi hivatkozás kulcsfontosságú lehet a Kreml bevételeinek visszaszorításában, de jogi és politikai akadályok lassítják az előrehaladást. Brüsszel közben igyekszik egyeztetni az Egyesült Államokkal is, hogy az orosz energia pótlása kereskedelmi és geopolitikai szempontból is kezelhető maradjon. A Bruegel Intézet a totális tiltás helyett az orosz gázra kivetett vámokat javasolja – számolt be a Financial Times.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×