eur:
408.06
usd:
375.13
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Az új tízezer forintos bankjegy mintája látható egy tárlóban a korábbi bankjegy előtt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Milyen lesz a magyar készpénz? című sajtótájékoztatóján az MNB budapesti székházában 2014. szeptember 1-jén. A jegybank megújítja a bankjegysorozatot; először a tízezer forintos bankjegyek változnak, ezek szeptember 2-től ugyan már hivatalos fizetőeszköznek számítanak, de a gyakorlatban decembertől jelennek meg a forgalomban.
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán

Szertefoszlóban a szakszervezetek álma

A szakszervezetek továbbra is két számjegyű bérnövekedést tartanának elfogadhatónak, a munkaadók szerint az elmúlt évek emelései után már nincs meg az ehhez szükséges fedezet. Közben a BKV-nál differenciált béremelés jöhet. A három szakszervezet egy egységes 10 százalékos emelést javasolt, további 5 százalékot pedig a cégnél eltöltött idő alapján kapnának a dolgozók. A bértárgyalások a héten folytatódnak.

Csökkenhet a bérnövekedés elmúlt években tapasztalt dinamikája több szakszervezeti vezető, köztük az InfoRádiónak nyilatkozó Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség alelnöke szerint.

„A munkaadók a várható kilátások romlásával számolnak, és ebből következően nyomottabb bérajánlattal állnak elő a tárgyalásoknál – magyarázta. – Gyakorlatilag ott tartunk, hogy miközben van egy-két olyan hely, ahol már sikerült megállapodni két számjegyű béremelésben, máshol még tart a tárgyalás, és sajnos azokon a helyeken

3-5 százalék körüli ajánlatok vannak.”

Ezeket megpróbálják ugyan felfelé korrigálni, az eredmény azonban szerényebb lehet a korábbiaknál – tette hozzá az érdekvédő. „Mindenképpen azt szeretnénk elérni, hogy összességében a munkavállalók nettó pozíciója javuljon.”

Kordás László szerint a V4-ek államai között Magyarország továbbra is az utolsó helyen áll, a bérekben a még mindig meglévő 25-30 százalékos különbség ledolgozásáig fenn kellene tartani a két számjegyű bérnövekedést.

A munkaadók szerint kifullad az erőltetett béremelkedés

A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke szerint viszont ennyi a realitás. „Két különböző dolog a vágy (hogy ki mennyit szeretne), és az, hogy gazdaság mit tesz lehetővé” – fogalmazott Rolek Ferenc a 10 százalék feletti béremelési követelésekről.

„Az elmúlt években egy elég erőltetett és jelentős béremelkedés volt a magyar gazdaságban és a magyar munkavállalóknál. Erre némileg lehetőséget adott a termelékenységnövekedés és az, hogy volt egy kis lemaradásunk – tette hozzá. – De gyakorlatilag mostanra utolértük saját magunkat, tehát hosszabb távon most már csak a gazdasági növekedéssel, a termelékenység-növekedéssel és az inflációval párhuzamosan tud mozogni a béremelkedés.

A jelenlegi 3 százalék körüli magyarországi inflációra a következő években már nem lehet számítani,

és a két számjegyű béremelkedésre egyszerűen nincsen fedezet.”

Rolek Ferenc szerint a béreket vásárlóerő-paritáson érdemes összehasonlítani, ebben pedig már nincs 30 százalékos lemaradás. „Nem az a probléma, hogy a bérben vagyunk lemaradva,

az a probléma, hogy a többi visegrádi országhoz, leginkább Csehországhoz képest a gazdaság teljesítőképességében, termelékenységében vagyunk lemaradva.

Azt kell először behoznunk, és akkor tudjuk szinte automatikusan a béreket is utolérni” – emelte ki.

Kordás László szakszervezeti vezető szerint amennyiben a cégek már nem tudják kigazdálkodni a béremelést, akkor a kormánynak adócsökkentésekkel kellene segítenie a folyamatot.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. november 4. 20:22
×
×
×
×