Infostart.hu
eur:
353.47
usd:
305.49
bux:
133528.69
2026. június 12. péntek Villő
Az új tízezer forintos bankjegy mintája látható egy tárlóban a korábbi bankjegy előtt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Milyen lesz a magyar készpénz? című sajtótájékoztatóján az MNB budapesti székházában 2014. szeptember 1-jén. A jegybank megújítja a bankjegysorozatot; először a tízezer forintos bankjegyek változnak, ezek szeptember 2-től ugyan már hivatalos fizetőeszköznek számítanak, de a gyakorlatban decembertől jelennek meg a forgalomban.
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán

Szertefoszlóban a szakszervezetek álma

A szakszervezetek továbbra is két számjegyű bérnövekedést tartanának elfogadhatónak, a munkaadók szerint az elmúlt évek emelései után már nincs meg az ehhez szükséges fedezet. Közben a BKV-nál differenciált béremelés jöhet. A három szakszervezet egy egységes 10 százalékos emelést javasolt, további 5 százalékot pedig a cégnél eltöltött idő alapján kapnának a dolgozók. A bértárgyalások a héten folytatódnak.

Csökkenhet a bérnövekedés elmúlt években tapasztalt dinamikája több szakszervezeti vezető, köztük az InfoRádiónak nyilatkozó Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség alelnöke szerint.

„A munkaadók a várható kilátások romlásával számolnak, és ebből következően nyomottabb bérajánlattal állnak elő a tárgyalásoknál – magyarázta. – Gyakorlatilag ott tartunk, hogy miközben van egy-két olyan hely, ahol már sikerült megállapodni két számjegyű béremelésben, máshol még tart a tárgyalás, és sajnos azokon a helyeken

3-5 százalék körüli ajánlatok vannak.”

Ezeket megpróbálják ugyan felfelé korrigálni, az eredmény azonban szerényebb lehet a korábbiaknál – tette hozzá az érdekvédő. „Mindenképpen azt szeretnénk elérni, hogy összességében a munkavállalók nettó pozíciója javuljon.”

Kordás László szerint a V4-ek államai között Magyarország továbbra is az utolsó helyen áll, a bérekben a még mindig meglévő 25-30 százalékos különbség ledolgozásáig fenn kellene tartani a két számjegyű bérnövekedést.

A munkaadók szerint kifullad az erőltetett béremelkedés

A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke szerint viszont ennyi a realitás. „Két különböző dolog a vágy (hogy ki mennyit szeretne), és az, hogy gazdaság mit tesz lehetővé” – fogalmazott Rolek Ferenc a 10 százalék feletti béremelési követelésekről.

„Az elmúlt években egy elég erőltetett és jelentős béremelkedés volt a magyar gazdaságban és a magyar munkavállalóknál. Erre némileg lehetőséget adott a termelékenységnövekedés és az, hogy volt egy kis lemaradásunk – tette hozzá. – De gyakorlatilag mostanra utolértük saját magunkat, tehát hosszabb távon most már csak a gazdasági növekedéssel, a termelékenység-növekedéssel és az inflációval párhuzamosan tud mozogni a béremelkedés.

A jelenlegi 3 százalék körüli magyarországi inflációra a következő években már nem lehet számítani,

és a két számjegyű béremelkedésre egyszerűen nincsen fedezet.”

Rolek Ferenc szerint a béreket vásárlóerő-paritáson érdemes összehasonlítani, ebben pedig már nincs 30 százalékos lemaradás. „Nem az a probléma, hogy a bérben vagyunk lemaradva,

az a probléma, hogy a többi visegrádi országhoz, leginkább Csehországhoz képest a gazdaság teljesítőképességében, termelékenységében vagyunk lemaradva.

Azt kell először behoznunk, és akkor tudjuk szinte automatikusan a béreket is utolérni” – emelte ki.

Kordás László szakszervezeti vezető szerint amennyiben a cégek már nem tudják kigazdálkodni a béremelést, akkor a kormánynak adócsökkentésekkel kellene segítenie a folyamatot.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Három fontos jóslat a magyar gazdaságról: infláció, kamatok, forint

Három fontos jóslat a magyar gazdaságról: infláció, kamatok, forint

Emelkedő GDP-t, enyhén emelkedő inflációt és a jelenlegi szint körüli erős forintot vár az idei és jövő évre az MBH Bank – ez derült ki a pénzintézet negyedéves makrogazdasági elemzéséből. Az InfoRádió Árokszállási Zoltánt, az MBH Bank Elemzési Centrum vezetőjét kérdezte.

Mohácsi új Duna-híd: százmilliárdos a tét, három alapelv szerint tervezik újra a beruházást

Felülvizsgálja a kormány a „túlárazott és pazarló” mohácsi új Duna-híd beruházását. Vitézy Dávid miniszter elmondta: egyrészt megpróbálják visszaszerezni a százmilliárd forintos nagyságrendű, előlegként már kifizetett tételeket, másrészt megnézik, lehet-e még racionálisan 2x2 sávról 2x1 sávra csökkenteni a híd, illetve az alföldi bekötőút szélességét, de mindezt úgy, hogy „torzókat nem hagyunk”.
inforadio
ARÉNA
2026.06.12. péntek, 18:00
Marsai Viktor
a Migrációkutató Intézet igazgatója, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Ezermilliárdos vagyon szállhat vissza az államra, ha megszűnnek az egyetemi alapítványok

Ezermilliárdos vagyon szállhat vissza az államra, ha megszűnnek az egyetemi alapítványok

Tavaly év végére mintegy 1900 milliárd forintra nőtt az alapítványi egyetemek nettó vagyona a Portfolio gyűjtése szerint, így hatalmas érték kerülhet újra állami kézbe, ha az ezeket a felsőoktatási intézményeket fenntartó kekvákat megszüntetik. Az azonban nehezen elképzelhető, hogy egy tollvonással mindent visszavenne a kormány: valószínűleg aprólékos mérlegelés jön, hogy mi legyen az egyetemek és a vagyon sorsa. A kiszervezett vagyonelemek listája meglehetősen hosszú, és olyan, elsőre meglepő elemek is szerepelnek benne, mint például a győri reptér vagy a gödöllői kastély.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×