eur:
411.18
usd:
392.6
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Sassnitz-Mukran, 2016. december 6.Egy munkás az Északi Áramlat (Nord Stream) földgázvezeték új, 1200 kilométer hosszú vezetékpárjának megépítéséhez szükséges elemek egyikében az északkelet-németországi Sassnitz-Mukran kikötőjében 2016. december 6-án. A földgázvezeték új vezetékpárjának megépítéséről 2015 júniusában írt alá szándéknyilatkozatot a szentpétervári gazdasági fórumon az E.On, a Shell, és az ÖMV olajvállaltok, valamint a Gazprom orosz állami gázipari monopólium képviselői. Az évi 55  milliárd köbméteres gázszállítási kapacitásra tervezett vezeték lefektetése a tervek szerint 2017-ben kezdődik meg. (MTI/EPA/Jens Büttner)
Nyitókép: MTI/EPA/Jens Büttner

Megy a hadakozás az Európa fölötti kontrollért

Egyfajta versenyfutás alakult ki az Egyesült Államok és Oroszország között Európa gázpiacáért – közölte Pletser Tamás, az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője, miután a washingtoni szenátus bizottsága megszavazta, hogy alkalmazzanak szankciókat azon cégvezetők ellen, akik az orosz forrásból származó nyersanyagot továbbító Északi Áramlat 2 hálózat kiépítésén dolgoznak.

Európa a világ egyik legnagyobb összefüggő piaca, amelyet jelenleg belső forrásokból, valamint importból látnak el, ebben pedig Oroszországnak - amely a legnagyobb importőr is - folyamatosan növekvő szerepe van, hiszen Európában értékesíthető többletkapacitással rendelkeznek, magyarázta Plester Tamás az InfoRádiónak nyilatkozva.

Az Egyesült Államokban az elmúlt 15 évben komoly ipari forradalom zajlott le a földgáztermelés területén, ennek következtében nettó exportőrré váltak az utóbbi években. Az elsősorban cseppfolyós földgázként szállított gáznak (LNG) az egyik célpiaca Európa lehet, tette hozzá a szakértő.

"Vagyis

Oroszország és az Egyesült Államok között egyfajta versenyfutás van azért, hogy Európa gázpiacait ki tudja kontrollálni"

– fogalmazott az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője.

Úgy értékelt, hogy a mostani tengerentúli lépés, amelynek értelmében az Északi Áramlat 2 gázvezeték építésében részt vállaló cégeket szankciókkal sújtanák, az egyfajta politikai és egyben gazdasági üzenet is Európa irányába. Az Egyesült Államok növelné a cseppfolyós földgázeladását az öreg kontinens irányába, másrészt szeretnék politikailag gyengíteni Oroszországot.

Szó van arról is, hogy ha az orosz vezeték közvetlenül Németországba érkezne, akkor nőne a németek stratégiai szerepe, hiszen a német vállalatok kezébe kerülne orosz gázimport jelentős részének elosztása. Ez okoz egyfajta konfliktust Németország és az USA között is, részben talán emiatt nem lépett fel nagyon drasztikusan az Északi Áramlat 2 megépítésével szemben.

Pletser Tamás egyébként úgy látja,

reális esélye van, hogy Európa gázellátásában a cseppfolyós földgáznak jóval nagyobb szerepe legyen,

ehhez azonban komoly beruházásokra lenne szükség, Európában ugyanis jelenleg mintegy 120 milliárd köbméter LNG-fogadó kapacitás van. Ki kellene azonban építeni egy jelentős új vezetékrendszert, ami lehetővé tenné azt, hogy Európában nyugatról keleti irányba is áramolhasson a gáz, hasonlóan szabadon, mint ahogy most Oroszország felől eljut nyugatra - tette hozzá.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×