Már-már prédikátorként jellemezték Rick Perry amerikai energiaügyi miniszter felszólalását a hétfői, brüsszeli energetikai fórumon. Az amerikai illetékes arról beszélt, hogy az úgynevezett „kis, moduláris atomreaktorok”, vagy SMR-ek segíthetnek abban, hogy a gyengébb államok „kezükbe vegyék saját sorsuk irányítását”. Ezek a szakmai körökben vitatott és a nemzeti hálózatra nem feltétlenül rákapcsolt energiatermelő egységek „eloszlathatják a sötétséget, és

elvihetik az elektromosságot a szegény országokba”

– fejtegette Perry, aki tavasszal arról írt alá megállapodást, hogy Amerika megduplázza az Európába irányuló cseppfolyósítottföldgáz-exportját.

Az amerikai illetékes nem túl kendőzetlenül az orosz földgáz- és olajexport ellen lobbizva arról beszélt, hogy nukleáris energiát termelő országokat „nem tudnak más országok ellenőrizni, olyanok, amelyek geopolitikai fegyverként használják az energiát”.

Európában ugyanakkor megosztó téma az atom.

Franciaország, Nagy-Britannia, Finnország, Magyarország és mások reaktorokat építettek és építenek. Németország és Ausztria határozottan ellene van a nukleáris energiának.

„Az atomenergia nem biztonságos, nem fenntartható, nem költséghatékony” – mondta a német energiaügyi miniszter, Andreas Feicht egy korábbi, európai miniszteri fórumon. Ennek mondott ellent mostani felszólalásában a hazája exportérdekeit is kifejező Perry, aki szerint a független, moduláris minierőművek a világ olyan helyeire, a legtávolabbi falvakba vihetik el a fényt, amelyek „jelenleg sötétségbe borulnak”.

Az ilyen erőművek kapacitása 20 és 100 Megawatt között mozog, és egyes szakértők szerint kisebb méretük egyáltalán nem teszi őket olcsóbbá. Miguel Arias Canete, az EU klímaügyi főnöke viszont a fórum megnyitóján kiállt mellettük és azt mondta: alacsonyabb pénzügyi kockázatot jelentenek.

Az atomenergia emellett alacsony szén-dioxid-emisszióra épülő áramot szolgáltat

– emelte ki. „A klímaváltozás drasztikus lépésekre kényszerit bennünket. A kibocsájtáscsökkentést akaró globális nyomás a moduláris atomerőművekre irányítja a figyelmet” – mondta, sürgetve, hogy törvényi szabályozással kell megerősíteni az ilyen erőművek biztonságát.

Aki harcosan kiállt általában az atomenergia mellett, az Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) igazgatója volt – utalt rá tudósításában az Euraktív portál.

Fatih megemlítette, hogy a szén-dioxid-kibocsájtás továbbra is növekszik és a megújulók továbbra sem tudják kiváltani a fosszilis forrásokat.

„Semmilyen változás nem történt 20 év alatt... totális a szakadék a politikai nyilatkozatok, célok és aközött, hogy mi történik a való életben”

– mondta. Szerinte ezért különösen fontos felismerni, hogy az atomenergia tud a megújulók mellett alacsony emisszióra épülő energiát szolgáltatni.

„Ha elveszítjük az atomenergiát, túl késő lesz. Az atomerőművek életének meghosszabbítása a legolcsóbb lépés a tisztaenergia-technológiák között” – érvelt, szembe menve a német energiaügyi miniszter véleményével.