Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
Tízezer és húszezer forintos bankjegyek egy pénztárcában. Magyarország ma is hivatalos fizetőeszközét, a forintot, 70 évvel ezelőtt, 1946. augusztus elsején vezették be. A pengőt felváltó új pénz nevét I. Károly történelmi aranyforintjáról kapta.MTVA/Bizományosi: Faludi Imre  *************************** Kedves Felhasználó!
Nyitókép: Faludi Imre

Újabb "szupertérség" alakul Magyarországon

A napokban jelentek meg az európai uniós országok tavalyi egy főre jutó GDP-adatai, amiből képet nyerhetünk arról, hogy a magyar fejlettség az uniós átlag 68%-án áll. De vajon milyen különbségek vannak az országon belül?

A Portfolio térképen ábrázolta a Magyarországon belüli fejlettségi különbségeket a rendelkezésre álló 2016-os adatok alapján. Ezek alapján tudható, hogy a főváros és Nógrád megye között közel ötszörös a szorzó.

Győr-Moson-Sopron megye egyre közelít az uniós átlaghoz, így most már nem csak Budapest emelkedik ki a magyar megyék általános fejlettségi szintjéből, hanem egyre inkább az északnyugati térség is.

Az egy főre jutó GDP vásárlóerő-egységben a 2016-os KSH-adatok szerint, az EU28-ak átlagához képest (EU28=100; a számításhoz használt adatokat PPS-ben, azaz egy közös pénznemben fejezik ki, mely kiküszöböli az országok árszintjében lévő különbségeket, és ezáltal lehetővé teszi a statisztikailag értelmes GDP volumen-összehasonlításokat az országok között.)

  • Budapest 136
  • Bács-Kiskun megye 51
  • Baranya megye 44
  • Békés megye 40
  • Borsod-Abaúj-Zemplén megye 47
  • Csongrád megye 51
  • Fejér megye 70
  • Győr-Moson-Sopron megye 92
  • Hajdú-Bihar megye 47
  • Heves megye 49
  • Jász-Nagykun-Szolnok megye 44
  • Komárom-Esztergom megye 70
  • Nógrád megye 29
  • Pest megye 54
  • Somogy megye 41
  • Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 38
  • Tolna megye 50
  • Vas megye 67
  • Veszprém megye 51
  • Zala megye 51
Címlapról ajánljuk
Ilyen volt a világ 2025-ben
Háború, halál, béke

Ilyen volt a világ 2025-ben

2025-ben egy hosszú ideje óta tartó háborút sikerült befagyasztani, egy másik azonban – a béketervek ellenére – még a fegyverszünetig sem jutott. Körképünkben nem csak a világpolitikát meghatározó fegyveres konfliktusokat, de az év más fontos nemzetközi történéseit is áttekintjük.

Inváziós fajok támadása: durva következménye lesz, ha csak akkor cselekszünk, amikor már ég a ház

Amikor egy idegen állat- vagy növényfaj megtelepszik Magyarországon, hajlamosak vagyunk csak ökológiai problémaként gondolni rá, pedig a számlát nem a természet, hanem a gazdaság fizeti. Fertő Imre, a Budapesti Corvinus Egyetem Fenntartható Fejlődés Intézetének professzora az InfoRádióban azt mondta, az igazi veszteség sokszor olyan „láthatatlan” tételekben rejlik, mint a romló vízminőség vagy az eltűnő fajok, ezért fontos a minél gyorsabb cselekvés, továbbá mérsékelni kell az okozott károkat, negatív hatásokat.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×