A német kancellár az első európai vezető volt, aki az újabb közel-keleti háború, az az Irán elleni amerikai-izraeli támadás múlt szombati megindítása óta az Egyesül Államokba látogatott. Elemzők szerint önmagában már ez is merészség volt, a két ország kapcsolatai ugyanis Donald Trump hivatalba lépése óta aligha voltak felhőtlenek.
Az ok mindenekelőtt a transzatlanti kapcsolatok válsága, az Egyesült Államok és Európa közötti viszony elhidegülése és nem utolsósorban Trump vámháborúja volt.
A kedvezőtlen előjelek ellenére Merz szerdán az ARD közszolgátai televíziónak adott interjújában alapjában pozitívan nyilatkozott a tárgyalásokról, amelyek során támogatásáról biztosította az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni támadását.
"A két országnak jó oka volt erre" - idézte az ARD Merzet, aki hangsúlyozta, hogy Irán a nukleáris fegyverzet birtoklásának küszöbén állt. Szerinte Teheránt valószínűleg "hetek" választották el attól, hogy képes legyen atomfegyver-rendszerek összeszerelésére.
Indokolt volt a támadás, különös tekintettel arra, hogy az éveken keresztül folytatott tárgyalások nem hoztak eredményt - fogalmazott a kancellár. Hozzátette ugyanakkor, hogy a katonai akció nem volt kockázatmentes.
Ezt követően az interúban inkább a jövőre helyezte a hangsúlyt. Alapvetően nem tudott választ adni arra, hogy mi jön ezután. Kérdésre válaszolva bizonytalan volt azzal kapcsolatban is, hogy mi lesz a nemzetközi joggal.
Ennek ellenére abból l indult ki, hogy a támadást ért bírálatok ellenére a nemzetközi jog nem elavult.
"A Német Szövetségi Köztársaság nevében hangsúlyozni szeretném, hogy a nemzetközi jog szabályait tiszteletben kell tartani" - hangoztatta a kancellár.
Elutasította ugyanakkor azt a feltelezést, hogy "kettős mércét" alkalmazott volna."Fel kell enni azt a kérdést, mit kel tenni akkor, amikor a nemzetközi jogi szabályok határokba ütköznek, és olyan ellenfelekkel kell szembenéznünk, amlyek nem hajlandók betartani ezeket a szabályokat" - jlentette ki.
Az interjú külön fejezete volt a német- spanyol viszony alakulása. Madrid a leghatározottabban elítélte az amerikai elnököt, amiért megtiltotta az Egyesült Államoknak légibázisai használatét.
Pedro Sanchez miniszterelnök ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy országa semmilyen körülmények között sem hajlandó részt venni a háborúban, amit külügyminisztere a Merz-vizit után a megerősített.
A német média idézte a külügyi tárca vezetőjét, aki a spanyol televíziónak nyilatkozva a szolidaritás hiányát rótta fel a kancellárnak. José Manuel Albares azzal vádolta Merzet hogy nem határolódott Trump Madridot ért bírálatától.
Németországtól ugyanazt a szolidaritást várjuk el, amit például Spanyolország fejezett ki Dániával szemben, amikor az amerikai elnök vámokkal fenyegette meg a Grönlanddal kapcsolatos kveteléseinek elutasítása miatt - idézte a ZDF a spanyol külügyminiszter
Albares szerint Spanyolországgal szemben nem lehet ilyen magatartást tanúsítani. A miniszter egészen odáig elment, hogy a német kancellár "hallgatását" a két korábbi kancellár, Angela Merkel és Olaf Scholz politikájához hasonlította.
El sem tudom képzelni, hogy Merkel vagy Scholz ilyen magatartást tanúsított volna - fogalmazott a spanyol külügyminiszter.
