A fagyok hatása csak akkor fog látszani, amikor maga a gyümölcshullás bekövetkezik. Ehhez még másfél-két hétnek el kell telnie - mondta a szakértő.

Bizonyos fajok, mint például a cseresznye, belevirágzott a húsvét utáni hideg időszakba, és ennek hatására megfáztak, nem termékenyültek meg a virágok.

A húsvét utáni fagy területtől függően 20-30-70 százalékos virágkárt okozott. A pusztulás mértéke attól függ, hogy elvirágzott-e már az adott gyümölcsfa.

Ha a húsvét előtti pár napban, mikor jó idő volt és jártak a méhek, megtermékenyültek, akkor van esélyük a túlélésre. A húsvét utáni 10 nap a hideg miatt kiesett, és most pár napja megint jó idő van - ez tehát az a két időszak, amelyben megtermékenyülhettek a virágok - magyarázta Csizmadia György. 

"Az őszi- és a kajszibarackokkal nincs baj, mert azok elvirágoztak már korábban, csakúgy, mint a cseresznye korai fajtái is. De például a Germersdorfi vagy a később érő cseresznyefajták belevirágoztak a fagyba,

ezeknél tíz virágból csupán egy maradt meg, ami drasztikus kár."

Most tavasszal elsősorban a Kelet-Magyarországon és az Ipoly-völgyében, illetve  az Alpokalján volt hideg, de a téli fagykár, ami csak most, a virágzáskor derült ki, az ország középső részét érintette, Lajosmizse környékét és Bács megyét. A szamócánál például látszik a téli és a tavaszi fagykár is.

Ezért idén közepes termésnél jobb nem várható, rekordtermés biztosan nem lesz.

Egész Európában komoly fagykárok vannak,

Lengyelországtól Németországig, Hollandiáig, Belgiumig mínusz 3, mínusz 5, mínusz 7 fokok voltak. Ausztriában is 50-60 százalékos fagykár van, tehát az európai helyzet sem kedvező.