Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nemrég bejelentette, hogy országa 2027-ben szeretne csatlakozni az Európai Unióhoz. Az ukrán államfő múlt vasárnap, Vilniusban Gitanas Nauseda litván és Karol Nawrocki lengyel államfő jelenlétében tartott sajtótájékoztatóján közölte: Ukrajna már 2026 első felében készen állhat az összes tárgyalási fejezet megnyitására, és 2027-re teljes mértékben felkészült lehet. Ukrajna 2022-ben, Oroszország teljes körű inváziója után kapta meg az uniós tagjelölti státuszt, a csatlakozási tárgyalások pedig hivatalosan 2024-ben kezdődtek meg.

A Századvég Európa-projekt elnevezésű kutatása alapján viszont az uniós polgárok háromnegyede elutasítja Ukrajna gyorsított uniós csatlakozását.

Az adatfelvétel Európa 30 országában 30 ezer ember megkérdezésével CATI-módszerrel történt 2025. október 8-a és december 10-e között.

A Századvég Gazdasági folyamatok Kutatóintézet vezetője az InfoRádióban elmondta: a hazai felmérés során a megkérdezettek három válaszlehetőség közül választhattak, melyek az alábbiak voltak:

• ne csatlakozzon Ukrajna az Európai Unióhoz
• a megszokott, érdemalapú eljárás szerint csatlakozzon Ukrajna az Európai Unióhoz
• a lehető leggyorsabban csatlakozzon Ukrajna az Európai Unióhoz

Hortay Olivér közölte: az uniós állampolgárok többsége valamennyi tagállamban elutasítja a harmadik opciót szorgalmazó brüsszeli törekvést. A kutatás szerint ugyanis uniós átlagban a felnőtt lakosságnak csak a 18 százaléka venné fel azonnal Ukrajnát az EU-ba, 43 százalékuk szerint inkább be kellene tartani a megszokott, érdemalapú eljárást, 32 százalékuk pedig teljesen elutasítja a csatlakozását.

Az intézetvezető felhívta a figyelmet arra, hogy a felmérés alapján „nincs olyan EU-tagállam, ahol a brüsszeli elit álláspontjával megegyező lenne a domináns vélemény”. Még az Ukrajna csatlakozását leginkább támogató skandináv országokban is kisebbségben vannak a feltétel nélküli beléptetéssel egyetértők. Finnországban a válaszadók 32 százaléka, míg Svédországban a 35 százalékuk válaszolta azt, hogy a lehető leggyorsabban kellene csatlakoznia az unióhoz Ukrajnának.

A skála másik végén Magyarország és Ausztria áll: ezekben az országokban a felnőtt lakosság 93, illetve 83 százaléka utasítja el Ukrajna azonnali felvételét az EU-ba.

A kutatás során arra is kíváncsiak voltak, hogy milyen aggályok merülnek fel az európaiakban Ukrajna uniós csatlakozásával kapcsolatban.

A legtöbben a helyi gazdák sorsa, helyzete miatt aggódnak. Hortay Olivér szerint a válaszokból arra lehet következtetni, hogy az uniós állampolgárok attól tartanak, Ukrajna integrációjával és az ukrán gabonadömpinggel a helyi gazdálkodók, mezőgazdasági termelők nehéz helyzetbe kerülhetnek. A válaszadók csaknem 60 százaléka tart ettől a lehetőségtől.

Ezzel összefüggésben a többség problémásnak tartja azt is, hogy az ukrán gabonadömping akár komoly élelmiszer-biztonsági kockázatokkal is járhat. A szakértő szerint nagy multinacionális vállalatok Ukrajnában alacsonyabb élelmiszer-biztonsági minőségi előírások mellett koncentráltan termelhetnek. Ha pedig ezek a termékek korlátlanul áramlanának be az uniós tagországokba, Hortay Olivér szerint nem lehetne teljesen kizárni a biztonsági kockázatokat.

Emlékeztetett, hogy az elmúlt napokban a nemzetközi és a hazai nyilvánosságot is tematizálta az a hír, hogy egy kiszivárgott dokumentum szerint a következő években mintegy 1500 milliárd dolláros költségtömeg jelenne meg Ukrajnában. Ezzel kapcsolatban Hortay Olivér megjegyezte: az amerikaiak már korábban jelezték, hogy nem járulnak hozzá ezekhez a költségekhez, így vélhetően „az összeg kifizetésének az oroszlánrésze az Európai Unióra hárulna”.

A kutatás szerint az uniós állampolgárok attól is tartanak, hogy Ukrajna felvételével csökkenni fognak azok a központi uniós források, amelyek különböző fejlesztésekre, agrártámogatásokra és egyéb fontos célokra vehetők igénybe.

A válaszadók több mint fele azt nyilatkozta, aggódik amiatt, hogy Ukrajna integrációjának következményeként megnövekedhet a bűnözés hazájában.

Hortay Olivér szerint ezt a félelmet történelmi tapasztalatok válthatják ki, illetve azt is kiemelte, hogy ez az aggály különösen az Ukrajnához közel fekvő országokban vehető észre.

A Századvég Gazdasági folyamatok Kutatóintézet vezetője elmondta: a történelmi tapasztalatok azt mutatják, hogy egy háború lezárását követően jelentős gondokat okozhat a „problémás kivándorlók” helyzete, ami a környező országokban, ha átmenetileg is, de drasztikusan megemeli a biztonsági kockázatokat.